Klasszikus

Az Il Giardino Armonico hangversenye

2006.08.15. 00:00
Ajánlom
„Harnoncourt legvadabb gyermekei” – így hirdette az olasz Il Giardino Armonico hangversenyét az V. Bükki Művészeti Napok szórólapja. Kérdés persze, mit értünk a „vad” jelző alatt.

„Ezek a lányok úgy játszanak, mint a tigrisek” – írta például Vivaldi zenekaráról egy kortárs – „hirtelen fortét és hirtelen pianót tudnak létrehozni, és minden elképzelhető árnyalatot a kettő között”. Bár a szélsőséges és különlegesen sokszínű dinamika használata a Giardino sajátja is, s a rögtönzött mordentek, trillák és cadenzák sokak számára talán túl merészek, valószínű, hogy a XXI. században már sem a tigriseket, sem pedig a teljesen elvadult zenészeket nem így képzeljük.

A nyolc olasz a péntek esti koncerten mégis kétség kívül igazolta a szlogent. Persze csak akkor, ha a vad jelzőt szertelen, szabad vagy merész értelemben, nem pedig a kusza és kiszámíthatatlan szinonimájaként használták a szervezők. S ha ez így van, nem kevésbé illik a megjelölés magukra a szervezőkre sem. Hallgassák csak a következő felsorolást! Ezek a Giardino fellépéseinek helyszínei: amsterdami Concertgebouw, bécsi Musikverein, New York-i Carnegie Hall, bélapátfalvai Apátság. A komolyzene világának legnagyobb sztárjai több mint 150 kilométerre Budapesttől, az erdő közepén. Azt hiszem, nehezen lehet ennél merészebb ötlete valakinek a mai Magyarországon. S a közönség csak hálával gondolhat erre a bátorságra, ugyanúgy, mint ahogyan a muzsikusok produkciójára is.

Negyedik alkalommal járt most az 1985-ben alapított, milánói székhelyű Giardino Armonico Magyarországon, s egy kivételével, (mikor a fertődi Haydn-fesztivál vendégei voltak), mindig a mostanihoz hasonló, vegyes, de főként 17–18. századi olasz darabokból összeállított műsorral léptek színpadra. Ezúttal a beszédes „Az Északi-tengertől a Nápolyi-öbölig” címet adták programjuknak, s ennek megfelelően a német Samuel Scheidt és Johann Rosenmüller darabjai szólaltak meg először az Apátságban.

Ezeket a műveket, s a szintén 17. században alkotó velencei Pietro Ziani szonátáját – ahogy ezt már korábbi budapesti fellépéseiken is tapasztalhattuk – az együttes tagjai improvizált átvezetéssel fűzték össze. Most hol a basszus, hol a hegedű, hol a lant mutatta be rögtönzési képességeit, vezetett át a következő hangnembe, stílusba és országba – hozzá kell tennem, bámulatosan. Bár ennek a technikának vannak történeti gyökerei is – például Mozart korából is maradtak feljegyzések, miszerint egy koncerten a billentyűs szonátákat az előadó improvizált szakasszal kötötte össze –, használatának hátterében jelen esetben nyilvánvalóan részben prózai okokat kell keresnünk. Mivel a 17. századi hangszeres darabok általában meglehetősen rövidek, a köztük állandóan felhangzó taps a feszültség folytonos lankadásához vezetne, s a koncert töredezetté válna. Az improvizáció másik funkciója pedig az lehet, hogy az eltérő karakterű darabok ne éles zökkenőkkel, hanem folyamatosan kövessék egymást. Az eredmény igazán szuggesztív volt, s az így kialakult, szünet nélkül előadott, szvitszerű egységben nem vesztek el a zárt kompozíciók. Scheidt darabjaiban a lendület és összefogottság, Rosenmüller két hegedűre és két brácsára írt kromatikus témát feldolgozó szonátájában az együttjáték, a zenészek közötti tökéletes egyenlőség, Zianinál pedig a díszítőfantázia olykor arcátlanságig menő szabadsága és a hang szépsége kapott kiemelt figyelmet.

A műsor, mint ahogy az az eddigiekből is kiderülhetett, különösen izgalmas volt, emellett azonban közönségbarát is. Pontosan megfelelő elegyet kevert a Giardino Armonico és vezetője, Giovanni Antonini a népszerű Vivaldi versenyművekből s a kevésbé ismert szerzők – mint a már említett Ziani vagy a nápolyi Nicola Fiorenza és Francesco Mancini – műveiből. Ez utóbbiak elsősorban arra szolgáltak, hogy Giovanni Antonini furulyatudását is megcsillogtathassa. Hihetetlenül virtuóz játékában, s együttesének muzsikálásában is a kottaolvasás és a hangszeres megvalósítás biztonságán nyugvó testi-lelki szabadság ragadott meg leginkább. S bár a csembaló és a lant nem mindig hallatszódott eléggé, s néha a hegedűk is vétettek egy-egy hibát, kétségtelen, hogy elérték a legmagasabb fokot. Nem műveket adtak elő, hanem zenéltek, néha kikacsintva a közönségre: ugye értitek? Ugye észrevettétek, hogy már a lehetőségek végső határánál járunk?

Leginkább Vivaldi versenyműveiben és a három ráadásban derült ki, milyen végtelen változatosságot tudnak létrehozni a szinte durvaságig feszített hangsúlyoktól a díszítések disszonáns ütköztetésén át az eszményien szép, áradó dallamokig. A leglenyűgözőbb pedig, mikor kezükbe vesznek egy periódust, minden erőlködés nélkül, de lendülettel elindítják, majd számtalan játékmóddal és dinamikai árnyalattal kísérik – de végül mindig megtalálják azt a pillanatot, amikor a labdát kecsesen, mégis frivolan le lehet csapni, a frázist a legfrappánsabban le lehet kerekíteni.

(2006. augusztus 4., 20:00 Apátság (Bélapátfalva); Az Il Giardino Armonico (Olszország) koncertje; "Harnoncourt legvadabb gyermekei" – Scheidt: Canzon a 5 sopra la Bergamasca; Battaglia a 5
Rosenmüller: Sonata XI per due violini, due viole e B. C.; Ziani: Sonata in sol minore per due violini, due viole e B. C.; Vivaldi: Concerto in do minore per flauto, archi e B. C, RV 441; Fiorenza: Concerto per flauto, tre violini, viola e B. C.; Vivaldi: Concerto in fa magg. per 3 violini, viola e B.C., RV 551; Mancini: Concerto in mi min. per flauto; tagjai: Giovanni Antonini (fuvola, műv. vez.), Enrico Onofri, Marco Bianchi (hegedű), Stefano Barneschi, Riccardo Minasi (hegedű, brácsa), Paolo Beschi (cselló), Giancarlo de Frenza (nagybőgő), Riccardo Doni (clavicembalo)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Könyv

Nem véleményezheti az új érettségi vizsgamodellt a Magyartanárok Egyesülete

Növekszik a magolandó anyag mennyisége az új érettségi vizsgamodellben, az olvasás öröme helyett a „műcímek bemagolása” lesz a cél a Magyartanárok Egyesülete szerint. Hiába mondanák el a véleményüket, nem kaptak erre lehetőséget.
Színház

Ingyenes stream-előadásként láthatók a Magyar Színház jelenetíró pályázatának döntősei

A Pesti Magyar Színház 2020 novemberében jelenetíró pályázatot hirdetett, melynek témája a karantén utáni élet volt. A beérkezett 193 pályamű közül a legjobb 7 bemutatkozási lehetőséget is kap, melyet az érdeklődők a színház Facebook-oldalán és honlapján ingyenesen megtekinthetnek.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.
Klasszikus ajánló

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Klasszikus ajánló

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.
Klasszikus gyász

Elhunyt Magyar Gábor gordonkaművész

Életének 60. évében, 2021. február 23-án súlyos betegség után elhunyt Magyar Gábor, az Opera Zenekar gordonkaművésze.
Klasszikus mti

Ők részesülnek állami zenei ösztöndíjban

Idén 23 fiatal részesül állami zenei ösztöndíjba: Fischer Annie zenei előadóművészeti ösztöndíjban tizenhárman, Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíjban heten, Lakatos Ablakos Dezső dzsessz-előadóművészeti ösztöndíjban hárman.