Klasszikus

Az ismeretlen Csajkovszkij

2015.09.21. 10:53
Ajánlom
A Müpa szeptember 29-i dalestje az orosz zeneszerző egy kevésbé ismert oldalát mutatja be, kiváló szólisták közreműködésével.

Csajkovszkij az egyik legkedveltebb orosz zeneszerző, leghíresebb dallamai közkincsszámba mennek. Alkotásai rendszeresen hallhatók hangversenyeken, ám dalművészete alig ismert, noha bőségesen gazdag termést ölel át: több mint száz kompozíciója maradt fenn az utókor számára. Születése 175. évfordulója nagyszerű alkalom az ismerkedésre: a Müpa szeptember 29-i dalestjén kiváló szólisták – Karine Babajanyan, Vladimir Bajkov és Wiedemann Bernadett – vezetnek be a szerző életművének jobbára ismeretlen szegletébe. A dalok között Kovács Sándor zenetörténész kalauzol.

Karine Babajanyan

Karine Babajanyan

Számos világhírű zeneszerző esetében megfigyelhető, hogy zenekari apparátusra írt életművük az ismeretlenség homályában tartja személyesebb hangvételű, énekhangra írt munkáikat, amelyeket többnyire nem méltatunk figyelemre. Úgy tűnik, a 19-20. századi orosz zeneirodalmat különösen sújtja e jelenség. Tegyük hozzá, tulajdonképpen ok nélkül, hiszen Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov és Rachmaninov művészetéhez hasonlóan Csajkovszkij dalai is szerzőjük jól ismert stílusának jegyeit viselik magukon. A romantikus komponista – ahogyan szimfóniáiban és balettjeiben – az énekhangra írt munkáiban is a nyugat-európai és az orosz tradíciót ötvözte egyedi módon, Glinka, Schubert és Schumann örökségéből kiindulva. Csajkovszkij leggyakrabban a szerelemről, valamint annak fájdalmáról szóló költeményeket zenésített meg, de egyszerű életképeket, zsánereket is találunk témái között, az orosz hatást pedig a népzenei ihletettség erősíti (konkrét népdalfeldolgozások is), továbbá néhány dala a korban oly divatos tánc, a keringő formájában íródott.

Talán nem véletlen, hogy eddig olyan világhírű énekesek karolták fel az orosz dalirodalom elfeledett remekeinek ügyét, mint Jevgenyij Nyesztyerenko vagy az idén elhunyt Jelena Obrazcova. Hasonló értékvivő célból ad most otthont a Müpa ennek a különleges dalestnek.

Az est szólistái közül az örmény Karine Babajanyan egészen messziről indult: jereváni tanulóévei után német dalszínházakban kapott és kap egyre több felkérést. Wiedemann Bernadett az egyik legjobb magyar mezzoszoprán, aki dalénekelésben ugyanúgy kimagasló teljesítményt nyújt, mint az operaszínpadon. Vladimir Bajkov elsősorban az orosz operairodalom nagy basszusszerepeit alakítja, Brüsszelben például a Borisz Godunov címszereplőjeként lépett színpadra. Az orosz vokális stílusban otthonosan mozgó művészeket a szinte kizárólag dal- és áriaesteken közreműködő, elhivatott zongoraművész, Virág Emese kíséri. Mivel jórészt ismeretlen területről van szó, Kovács Sándor személyében a nézők mellé szegődik egy avatott kalauz, aki számos érdekességgel világítja meg a megragadó hangulatú zenék hátterét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

José Carreras: „Sose vitatkozz egy szopránnal!”

A világhírű katalán tenor, José Carreras először zsűrizett a Virtuózok nemzetközi tehetségkutatójában – a fiatalok indulásáról is kérdeztük. José Carreras-interjú.
Színház

Kolovratnik Krisztián: „Színházamra találtam a Játékszínben”

A nézők 2024/25-ben is szavazhattak kedvenceikre a Játékszínben. Az Évad színésznője Gubik Petra, az Évad színésze pedig Kolovratnik Krisztián lett, aki lapunknak arról is beszélt: a színházban jobbnál jobb szerepek találják meg egymás után.
Zenés színház

Szörényi Levente: „Az áldozatvállalás kérdése miatt kezdtünk el foglalkozni a Kőműves Kelemennel”

Több mint negyven évvel az ősbemutatót követően a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatják be a Bródy–Szörényi alkotópáros Kőműves Kelemen című rockballadáját Alföldi Róbert rendezésében. A sajtónyilvános olvasópróba után Szörényi Levente nyilatkozott a Fideliónak.
Plusz

Költészet, koncert és fényárban úszó falak – jön a 25. Dombos Fest

Június 26. és 29. között rendezik meg Kishegyesen a 25. Dombos Festet, a vajdasági magyarság egyik legizgalmasabb összművészeti fesztiválját. A jubileumi rendezvényről és a fesztivál múltjáról Horváth László fesztiváligazgatóval beszélgettünk.
Klasszikus

94 éves korában elhunyt Alfred Brendel zongoraművész

Pályája során több mint száz lemezt készített, közülük nem egy máig etalonnak számít, ha Beethovent vagy Schubertet akarunk hallgatni. Az osztrák zongoraművész június 17-én, életének 95. évében hunyt el.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Vivalditól a Coldplayig – Sturcz Quartet a Benczúr Kertben

A nyári esték varázslatos hangulatával és páratlan ízeivel várja a közönséget június 23-án a Benczúr Ház kertjében a Music & Wine, azaz Zene és bor című rendezvény.
Klasszikus gyász

Elhunyt Homolya István

Június 17-én elhunyt Homolya István zenetörténész, az Editio Musica Budapest korábbi igazgatója. Palestrináról, Lassusról és Bakfark Bálintról írt könyveivel a magyar zenetudományban és zenei ismeretterjesztésben is fontos szerepet vállalt. A szakember 85 éves volt.
Klasszikus hír

Vezető karnagyot keres a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) nyílt pályázatot hirdetett a Magyar Rádió Énekkara vezető karnagyi pozíciójának betöltésére. A jelentkezés határideje július 30. 
Klasszikus ajánló

Jótékonysági koncerttel segítik a székelyföldi árvízkárosultakat

Június 22-én, vasárnap 16 órától Budapesten, a Kálvin téri református templomban jótékonysági koncertet hallhat a közönség. Az eseményre a belépés díjtalan, a helyszíni adományok teljes összegé a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel.
Klasszikus ajánló

Bach nyomában – nyáron is elhozza a barokk zenét a Csíkszeredai Régizene Fesztivál

Július 5. és 13. között ismét időutazásra hív Erdély egyik legjelentősebb zenei eseménye, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A 42. alkalommal megszervezett eseménysorozat középpontjában idén a német barokk géniusz, Johann Sebastian Bach áll.