Ama nap, a harag napja,
e világot lángba dobja:
Dávid és Szibilla mondja.
Mily irtózat fog az lenni,
ha a Bíró elfog jönni
mindent híven számbavenni.
Harsonának szörnyü hangja
hull a millió sirhantra
kit-kit a Trón elé hajtva.
Tommaso da Celano:
Ének az utolsó ítéletről
Giuseppe Verdi munkásságából a legtöbbeknek alighanem az operák jutnak eszébe, pedig
az olasz mester ugyan kevesebb számú, ám értékében el nem maradó egyházi művet is írt pályája során.
Halottak napja környékén rendszeresen felcsendül Requiemje, de kései darabja, a himnuszok és imádságok szövegére készült Négy szent ének (Quattro pezzi sacri) kényes kórusszólamaival szintén képes éteri magasságokba ragadni a hallgatóságot.
A középkori halotti mise a zenetörténet számtalan szerzőjét megihlette, elsősorban a második tétel, a kezdősora alapján a Dies irae címen emlegetett középkori himnusz izgatta a legtöbbek fantáziáját. Tommaso da Celano Ének az utolsó ítéletről című műve grandiózus látomásban tárja fel a végítélet borzalmait és a túlvilági lélek rettegéseit. Verdi monumentális zenei témát társít a tételhez, erősen ritmikus bevezetővel, hatalmas futamokkal, kirobbanó kórusbelépéssel.
Alighanem a valaha írt egyik legnagyobb hatású zenei részletet alkotta meg, aki egyszer hallotta, soha többé nem felejti el.
Verdi Requiemje azonban nem csupán grandiózus hatásáról és lehengerlő fortéiról híres. Egészen kamarazenei jellegű megoldásai is vannak, például a Quid sum miser tétel fafúvóskíséretes tercettje, mely a lélek finomabb rezzenéseire irányítja a figyelmet. A befejezés pedig sok kérdést vet fel, az örök haláltól való megszabadulást kérő Libera me tétel a szoprán szólista és a kórus nyugtalan suttogásával zárul.
Vajon remélhetünk-e megváltást ilyen végkövetkeztetés után, vagy csupán a rettegés és a bizonytalanság marad?
Mivel a Requiem zenei anyaga sok hasonlóságot mutat az operákéval, általában olyan előadók szólaltatják meg, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek Verdi dalműveit illetően. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar koncertjét a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti fogja vezényelni, a szólisták pedig a romantikus operarepertoár avatott tolmácsolói, Bakonyi Anikó, Szántó Andrea, Fekete Attila és Cser Krisztián lesznek.
Gyász és vigasz – a Nemzeti Filharmonikusok koncertje
Verdi: Requiem
Időpont: október 28. 19:30
Helyszín: Müpa
Vezényel: Giacomo Sagripanti
Közreműködik: Bakonyi Anikó, Szántó Andrea, Fekete Attila és Cser Krisztián
Fejléckép: Giacomo Sagripanti (fotó: Amati Bacciardi / Nemzeti Filharmonikusok)
hírlevél
