Klasszikus

Az oktatás alappillérei között kell lennie a zenei nevelésnek is

2019.08.06. 09:25
Ajánlom
Hornyák Balázs fuvolaművész az elmúlt években a zenei szektor számos területén dolgozott, legtöbb projektje valamilyen formában a tehetséggondozáshoz és zenei neveléshez kötődik. Mesterkurzusokat szervez, zenés előadásokat tart fiataloknak és tehetségtámogató programot koordinál.

Mióta foglalkoztatja a művészeti oktatás?

Pályámat zenekari művészként kezdtem, de a zenekari feladatok ellátása mellett folyamatosan  tanítottam. Volt olyan időszak az életemben, amikor egyéb feladataim mellett csak nagyon kevés oktatást tudtam vállalni, de a művészeti nevelés   mindig szerves része volt az életemnek.

Az oktatás és nevelés fontosságát és lényegét fiatalon megértettem, és azt gondolom, legyen szó bármilyen zenével kapcsolatos projektről, az alappillérei között kell lennie a zenei nevelésnek.

Mit érez a legnagyobb sikerének a zenei tehetséggondozó munkában?

Minden korosztály esetében és mindenkinél személy szerint más és más a cél és ehhez mérten mást definiálhatunk sikerként. Aki oktatással foglalkozik jól tudja, hogy a különböző korosztályoknál a rövid és középtávú célok nem azonosak. A fiatalokkal eltöltött minőségi idő meghozza a gyümölcsét. Vannak olyan növendékeim, akiket egészen fiatal koruk óta ismerek és a mai napig visszajárnak hozzám akár hangszerórára, akár egy-egy problémás élethelyzetben bizalommal fordulnak hozzám. Természetesen öröm azokról a növendékekről hallani, akik zenei pályán maradtak és megtalálták számításukat.

A zenei versenyek a siker fokmérői?

A versenyekre való felkészülés nagyon hasznos, de az eredmény nem minden esetben a tehetség fokmérője.

Egy-egy impulzust viszont adhat és a versenytapasztalat segítheti fontos döntések meghozatalát is a zenei pályán.

6 tanács Várdai Istvántól hangszeres versenyzőknek

Kapcsolódó

6 tanács Várdai Istvántól hangszeres versenyzőknek

A világhírű magyar gordonkaművész a Strad számára írt blogbejegyzésben szolgál hasznos tanácsokkal a nála fiatalabbaknak.

Nem csak gyakorlatban, hanem elméletben is sokat foglalkozott tehetséggondozással. Milyen tapasztalatai vannak az intellektuális tehetséggondozó munkában?

Tíz évvel ezelőtt kerültem először kapcsolatba a tehetséggondozó munkával. Akkor egy hátrányos helyzetű fiatalokat támogató országos alapítványnál dolgoztam tehetségfejlesztő mentorként. Feladataim közé tartozott, hogy a legjobb fejlesztőpedagógusokat megkeressem a programban résztvevő fiatalok számára és megszervezzem az iskolán kívüli munkájukat. Ezen kívül abban az időben a Magyar Géniusz Program munkatársa voltam, külföldi jó gyakorlatokat publikáltam magyar és angol nyelven tehetségtámogatással foglalkozó szakemberek számára. Az elmúlt években szakértőként is dolgoztam a MATEHETSZ Európai Tehetségközpontnak és az Európai Tehetségtanács munkájában is részt vettem.

A Kamara Akadémia Egyesület projektvezetőjeként tehetségtámogató programot is irányít. Kik a program résztvevői és milyen céljai vannak?

A Kamara Akadémia Egyesület Várdai István csellóművész elnökletével működő szervezet, amely azt tűzte ki célul, hogy iskolán kívüli fejlesztéseket szervez, bemutatkozási lehetőségeket biztosít kiemelkedő képességű tehetséges fiataloknak és egy mentorprogramot hoz létre. Nagy öröm számomra, hogy részt vállalhatok ebben a munkában, hiszen kiváló művész kollégákkal dolgozom együtt, akik mentorként hatalmas inspirációt jelentenek a programban résztvevő fiataloknak.

HB3-161455.jpeg

Hornyák Balázs

Említene pár nevet a mentorok közül?

Várdai István csellóművész, Szűcs Máté brácsaművész, Baráti Kristóf hegedűművész és Fejérvári Zoltán zongoraművész vesz részt a fiatal tehetségek kiválasztásában, fejlesztésében és mentorálásban. Rajtuk kívül számos külföldi művésszel tervezünk a jövőben közös munkát, illetve az idei évben is sok nemzetközileg ismert szaktekintély segítője az általunk vezetett tehetséggondozó munkának. Ezen kívül nagy jelentősége van a hasonló profillal működő szakmai szervezetekkel kötött együttműködéseknek.

Milyen programokat szerveztek eddig és mire készülnek a közeljövőben?

Januárban beválogatást tartottunk és kiválasztottunk hét tehetséges fiatalt, akik részt vesznek az idei pilot programunkban. Őket mesterkurzusokra hívjuk, koncerteket szervezünk számukra és folyamatosan mentoráljuk őket. Hiszek abban, hogy a személyes impulzusok és a bizalmon alapuló munka hosszútávon meghozza gyümölcsét. Mint minden oktatási projektben itt sem  lehet azonnali eredményt várni, de ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely komplex iskolán kívüli fejlesztést és támogatást  nyújt a fiatalok számára.

A szakmai fejlesztésnek fontos pillérei a zenéléshez kapcsolódó, de nem hangszertechnikai ismeretek átadását célzó fejlesztések. Az idei évben például Stachó László a Gödöllőn megrendezett hegedű és brácsa mesterkurzus hallgatóinak figyelmi és gyakorlásmódszertani tréninget tartott.  A jövőben szeretnénk foglalkozni zenei munkaképesség gondozással és művészet menedzsmenttel is a szakmai napokon. Tavasszal az egyesület képviseletében a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben Fejérvári Zoltán és Szűcs Máté zongora, brácsa és kamarazenei kurzust tartott. A háromnapos rendezvényen a kurzus részvevői és a művész-tanárok közös koncertet is adtak a Pécsi Tudományegyetem Zeneművészeti Intézetében.

Az említetteken kívül fellépési lehetőségeket is szervezünk a mentoráltak számára, június elején a Magyar Rádió Márványtermében koncerteztek, augusztusban a Kaposfesten mutatkoznak majd be a fiatalok.

HB1-161456.jpeg

Hornyák Balázs

Az elmúlt évadban számos ifjúságnak szóló zenés előadást és koncertet tartott. Mi a közös és mi különbözik a fiatal korosztályt célzó gazdagító programokban?

Alapvetően, mint minden koncerten és zenés előadáson a legfontosabb, hogy akármilyen korosztálynak játszom, komolyan kell venni a feladatot, a projektet és a közönséget. A fiatalok a legőszintébb kritikusok. Nagyon szeretek például a Müpa gyermekprogramjain játszani, mert mindig változik az interaktív koncertek közönsége és a korosztály is. Ezért flexibilisnek kell lenni, és gyorsan kell reagálni a váratlan helyzetekre, csakúgy, mint a rendhagyó énekórákon, ahol az elhangzó zenékről mesélni, beszélgetni kell. Nagyon szép feladat mind közül a MENSA HungarIQa tehetséges fiataljaival dolgozni. A MENSA célja, hogy összefogja a magas intelligenciájú embereket, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre.  Az 1946-ban Angliában alapított nemzetközi egyesület magyarországi szervezete olyan programot működtet, amelyben lehetősége van a kivételes képességekkel rendelkező gyerekeknek különböző műveltségi területet megismertető foglalkozásokon részt venni. Az itt tartott első zenés előadásomon hatalmas élmény volt és meglepett a gyerekek átlagon felüli gyors gondolkozása, tájékozottsága és a foglalkozásokon való aktív részvételük.

Tehát a zenei nevelés nem csupán a zenei pályára készülők kiváltsága. Küldetésnek tekinti a közönség nevelését is?

A közönséget nehezen lehet nevelni, de jó közönséget kinevelni annál inkább lehet.

Különbözőképpen hallgatunk zenét és különböző zenéket kedvelünk, de mégis fontos, hogy érthetővé és elérhetővé kell tenni a minőségi zenét. Természetesen nekem is vannak a zenében preferenciáim, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy felelősségünk a mai munkánkban az, hogy holnap kiből fog állni a közönségünk és lesz-e egyáltalán. Ezért az oktatás és nevelés szerepe minden szinten és minden művészeti projektben kiemelt fontosságú.

Milyen meghívásai vannak a közeljövőben?

Már most nyáron sokan megkerestek, hogy a következő évadban hozzunk létre közös projekteket, időm függvényében természetesen próbálok ezeknek eleget tenni. Ami nagyon fontos, hogy szeptember végére meghívást kaptam az Európai Zenei Tanácstól, hogy ősszel vegyek részt a 6. World Forum on Music nevű rendezvényen Párizsban. Hatalmas öröm és megtiszteltetés, hogy a rendezvényen való részvételemet, sikeres pályázatom után az NKA is támogatja.

Zenei tehetségtámogató programot indít a Kamara Akadémia Egyesület

Kapcsolódó

Zenei tehetségtámogató programot indít a Kamara Akadémia Egyesület

A hétvégén meghallgatást tartott a Kamara Akadémia Egyesület (KAE). Tizenegy fiatal művészjelöltet hívtak meg a 2019-es évben induló tehetségtámogató program első meghallgatására.

Inspiráció és kapcsolatépítés – Az Európai Zenei Tanács ösztöndíj programja

Inspiráció és kapcsolatépítés – Az Európai Zenei Tanács ösztöndíj programja

Hornyák Balázs fuvolaművész 2016 óta vesz részt az Európai Zenei Tanács (EMC) ösztöndíj programjában, amely fiatal zenei szakemberek munkáját hivatott segíteni. Az elmúlt két évben számos konferencián és kultúrpolitikai rendezvényen megfordult az EMC tagjaként. Fuvolaművészként aktívan koncertezik, tanít és nemzetközi művészeti projektek résztvevője. Az ösztöndíj program tapasztalatairól kérdeztük.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.
Klasszikus

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Plusz

Kőbányára kell utaznunk a legújabb Kolodkóért

A gerillaszobrász két új alkotásával gazdagodott Budapest: ezúttal a Dreher Sörgyárak története ihlette meg Kolodko Mihályt.
Színház

A nyáron is látható az év egyik legfelkavaróbb előadása Molnár Piroskával

A dokumentumfilmként, majd könyv változatban is megjelent, mélyen elgondolkodtató Egy német sorsot február elején, nagy szakmai és közönségsikerrel mutatta be az Orlai Produkciós Iroda Molnár Piroska tolmácsolásában, Máté Gábor rendezésében. Az előadás – ami igazi kuriózum, hiszen a színésznő élete első monodrámáját játssza – júliusban és augusztusban hét alkalommal látható a Hatszín Teátrumban.
Zenés színház

Schiller és Verdi tette halhatatlanná: 475 éve született Don Carlos

A 16. században élt spanyol infáns nevét Schiller drámája és az ennek nyomán született Verdi-opera tartotta fenn, de a történeti igazsághoz egyiknek sincs sok köze.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Klasszikus hír

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Klasszikus hír

A mi Kodályunk – A héten kerül a mozikba a zenetudósról szóló dokumentumfilm

Az elmaradt márciusi premier helyett július 9-től látható Petrovics Eszter zenés ismeretterjesztő filmje.
Klasszikus magazin

„Nincs rossz zenekar, csak rossz karmester” – vallotta a ma 160 éve született Gustav Mahler

160 éve született a budapesti Operaház egykori igazgatója, a későromantikus zene utolsó nagy mestere, Gustav Mahler.
Klasszikus hír

Ennio Morriconénak szentelte a járvány utáni első koncertjét a milánói Scala

A 91 évesen elhunyt olasz zeneszerzőnek, karmesternek szentelte az újranyitás utáni első, közönség előtt tartott koncertjét a milánói Scala operaház hétfő este.