A kritika szuperlatívuszokban beszél a dupla CD-t tartalmazó felvételről, amelyről megjegyzi, hogy talán nem véletlen, hogy a Brilliant Classics gondozásában látott napvilágot, hiszen valóban briliáns és sziporkázó anyagról van szó. Bár Mozart hegedűversenyeinek, különösen a G-dúrnak (K. 216) és az A-dúrnak (K. 219) töretlen a népszerűsége, szükséges, hogy időnkét mind az öt concerto egymás mellé kerüljön egy hanglemezen.
Baráti Kristóf tökéletes technikájának és muzikalitásának egysége érződik minden egyes hang kimunkáltságában. A recenzor az A-dúr (K. 219) koncertet emeli ki, amiben a tempóválasztás felső határait feszegeti a szólista, mégsem rohan, csak átadja magát a lendületnek. Végül megjegyzi, hogy a lekerekített, meleg és világos hangzás a legnagyobb hegedűsök közé emeli Baráti Kristófot.