Klasszikus

Az orgonák teoretikusa

2016.01.14. 14:38
Ajánlom
141 éve született Albert Schweitzer, Nobel-békedíjas orvos, teológus és orgonista, vezéralakja az úgynevezett „orgonareform-mozgalomnak”, amely az orgonaművek klasszikus előadásához történő visszatérést, valamint a hagyományos, kézműves orgonaépítés újjáélesztését szorgalmazta.

1875. január 14-én született az elzászi Kaysersbergben. Anyanyelve az elzászi német volt, az irodalmi német nyelvet az iskolában sajátította el. A középiskolát Mülhausenben végezte, majd a strassburgi egyetemen tanult teológiát és filozófiát. 1905 őszén kezdte el orvosi tanulmányait, mellette teológiai előadásait is megtartotta, orgonahangversenyeket adott és kiemelkedő jelentőségű tanulmányt írt Bach orgonaműveiről.

Tyúkólból kórházat

A világhírnevet leginkább afrikai tevékenységének köszönhette: 1913-ban a gaboni Lambarénébe utazott, ahol megkezdte gyógyítói tevékenységét egy tyúkólból átalakított rendelőben. Ennek a világháború vetett gátat, Schweitzer 1924-ben térhetett vissza, hogy újjáépítse a kórházat, majd egyre több segítő és adomány érkezett. A második világháború éveit feleségével, Helenével együtt Afrikában töltötte. Az ötvenes évektől világszerte előadásokat tartott az élet tiszteletéről, és egyre gyakrabban szólalt fel a világhatalmak fegyverkezése ellen. Eszméi nagy hatást gyakoroltak a világra, 1952-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

Albert Schweitzer

Albert Schweitzer

A mozgalmár orgonaművész

Schweitzer kilencéves korától játszott rendszeresen a gunsbachi parókia orgonáján, ahol édesapja protestáns lelkipásztor volt. Később Párizsban Charles-Marie Widor orgonaművésznél, a Szent Szulpicius-templom orgonistájánál tanult orgonát. Orgonaművészként a 20. században stílust teremtett Johann Sebastian Bach műveinek interpretálására. Ellenezte Bach műveinek túl gyors előadását, ami a Liszt-iskola hatására terjedt el a 19. század közepétől Németországban és Közép-Európában.

Albert Schweitzer

Albert Schweitzer

Az orgonaépítés megreformálására indult elzászi-újnémet mozgalom a kézzel épített orgonák mellett lépett fel az olcsó, iparilag tömegesen gyártott orgonákkal szemben. Schweitzer 1905-ben írta meg a Francia és német orgonaépítés és orgonaművészet című tanulmányát a Die Musik folyóirat számára, ezzel a reformmozgalom vezető személyisége lett. 1909-ben értekezést írt az orgonaépítés szabályozásáról, amelyben megemlítette, hogy a legjobb orgonák a 17. század és a 18. század hetvenes évei között épültek, amikor az orgonaépítő orgonaművész is volt. 1909-ben részt vett a Bécsi Nemzetközi Zenei Társaság kongresszusán, melynek munkálatai nyomán megszületett az orgonaépítés nemzetközi szabályzata. A gunsbachi templom és a strassburgi Szent Tamás-templom orgonáját Schweitzer tervei alapján építették.

Schweitzer Afrikában sem hagyott fel az orgonálással: itt a trópusi éghajlatnak ellenálló, orgonapedálzattal ellátott zongorán gyakorolt koncertjeire, illetve hanglemezfelvételeire. Az alábbi felvétel egy ilyen gyakorlást örökített meg:

Hallgatna még orgonajátékot?

Fassang László Karácsonyi látomások című lemeze a Gryllus Kiadó gondozásában jelent meg tavaly decemberben. A hanganyagot a ceglédi evangélikus templom orgonáján szólaltatta meg. Az orgonaművész azért választotta ezt a hangszert, mert ennek hangzása igen-igen közel áll ahhoz, amilyen hangszereken Bach idejében megszólaltathatták a műveket.

Olvasson tovább cikkünkben!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kétszer is látható lesz Pintér Béla népszerű előadása

Pintér Béla és Társulata online térbe költözik a leállás idején, egyik legnépszerűbb előadásukat, a Szívszakadtigot két alkalommal, december 6-án és 9-én is közvetítik.
Könyv

Közösségben alkotni – Könyv mutatja be Fodor Tamás pályájának első szakaszát

Szabadságszigetek címmel írta meg Fodor Tamás és Stúdió „K” történetét Sándor L. István. A kötet december közepén jelenik meg.
Zenés színház

Magyar kontratenor főszereplésével debütál Philip Glass operája Finnországban

Daragó Zoltán alakítja Ehnatont az azonos című Philip Glass operában, amelyet minden remény szerint a jövő évben mutatnak be Helsinkiben.
Jazz/World

Egyedül a hangszerparkban – Négy dal Barabás Lőrinc készülő lemezéről

A Fidelio közönsége hallhatja elsőként Barabás Lőrinc legújabb számait, amik a következő szólólemezen is szerepelnek majd. Hangerőt fel, húszperces koncert következik az egyik legizgalmasabb jazztrombitástól.
Színház

Ismét verset mondanak a telefonban az Örkény színészei

A társulat tagjai személyre szóló költeményekkel készülnek, amit telefonon mondanak el a programban résztvevőknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Ferencváros díszpolgára lett Kurtág György

Ferencváros díszpolgára díjat adományozott Kurtág György zeneszerzőnek Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere.
Klasszikus ajánló

Közönség nélkül tartják meg a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét

Közönség nélkül tartják meg a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét, mivel Ausztriában január 7-ig tilos közönség előtt koncerteket tartani.
Klasszikus ajánló

30. születésnapját ünnepli az Orfeo Zenekar

A zenekar Haydn és Mozart-művekből álló koncerttel ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját 2021. január 19-én a Zeneakadémián.
Klasszikus mvm

A zeneművészet fiatal tehetségeit díjazta az MVM

A zeneművészet legtehetségesebb fiatal képviselői tizenharmadik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjazott, ez alkalommal először bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án, az mvmjuniorprima.hu oldalon.