1875. január 14-én született az elzászi Kaysersbergben. Anyanyelve az elzászi német volt, az irodalmi német nyelvet az iskolában sajátította el. A középiskolát Mülhausenben végezte, majd a strassburgi egyetemen tanult teológiát és filozófiát. 1905 őszén kezdte el orvosi tanulmányait, mellette teológiai előadásait is megtartotta, orgonahangversenyeket adott és kiemelkedő jelentőségű tanulmányt írt Bach orgonaműveiről.
Tyúkólból kórházat
A világhírnevet leginkább afrikai tevékenységének köszönhette: 1913-ban a gaboni Lambarénébe utazott, ahol megkezdte gyógyítói tevékenységét egy tyúkólból átalakított rendelőben. Ennek a világháború vetett gátat, Schweitzer 1924-ben térhetett vissza, hogy újjáépítse a kórházat, majd egyre több segítő és adomány érkezett. A második világháború éveit feleségével, Helenével együtt Afrikában töltötte. Az ötvenes évektől világszerte előadásokat tartott az élet tiszteletéről, és egyre gyakrabban szólalt fel a világhatalmak fegyverkezése ellen. Eszméi nagy hatást gyakoroltak a világra, 1952-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.
A mozgalmár orgonaművész
Schweitzer kilencéves korától játszott rendszeresen a gunsbachi parókia orgonáján, ahol édesapja protestáns lelkipásztor volt. Később Párizsban Charles-Marie Widor orgonaművésznél, a Szent Szulpicius-templom orgonistájánál tanult orgonát. Orgonaművészként a 20. században stílust teremtett Johann Sebastian Bach műveinek interpretálására. Ellenezte Bach műveinek túl gyors előadását, ami a Liszt-iskola hatására terjedt el a 19. század közepétől Németországban és Közép-Európában.
Az orgonaépítés megreformálására indult elzászi-újnémet mozgalom a kézzel épített orgonák mellett lépett fel az olcsó, iparilag tömegesen gyártott orgonákkal szemben. Schweitzer 1905-ben írta meg a Francia és német orgonaépítés és orgonaművészet című tanulmányát a Die Musik folyóirat számára, ezzel a reformmozgalom vezető személyisége lett. 1909-ben értekezést írt az orgonaépítés szabályozásáról, amelyben megemlítette, hogy a legjobb orgonák a 17. század és a 18. század hetvenes évei között épültek, amikor az orgonaépítő orgonaművész is volt. 1909-ben részt vett a Bécsi Nemzetközi Zenei Társaság kongresszusán, melynek munkálatai nyomán megszületett az orgonaépítés nemzetközi szabályzata. A gunsbachi templom és a strassburgi Szent Tamás-templom orgonáját Schweitzer tervei alapján építették.
Schweitzer Afrikában sem hagyott fel az orgonálással: itt a trópusi éghajlatnak ellenálló, orgonapedálzattal ellátott zongorán gyakorolt koncertjeire, illetve hanglemezfelvételeire. Az alábbi felvétel egy ilyen gyakorlást örökített meg:
Hallgatna még orgonajátékot?
Fassang László Karácsonyi látomások című lemeze a Gryllus Kiadó gondozásában jelent meg tavaly decemberben. A hanganyagot a ceglédi evangélikus templom orgonáján szólaltatta meg. Az orgonaművész azért választotta ezt a hangszert, mert ennek hangzása igen-igen közel áll ahhoz, amilyen hangszereken Bach idejében megszólaltathatták a műveket.
Olvasson tovább cikkünkben!