Klasszikus

Az orgonák teoretikusa

2016.01.14. 14:38
Ajánlom
141 éve született Albert Schweitzer, Nobel-békedíjas orvos, teológus és orgonista, vezéralakja az úgynevezett „orgonareform-mozgalomnak”, amely az orgonaművek klasszikus előadásához történő visszatérést, valamint a hagyományos, kézműves orgonaépítés újjáélesztését szorgalmazta.

1875. január 14-én született az elzászi Kaysersbergben. Anyanyelve az elzászi német volt, az irodalmi német nyelvet az iskolában sajátította el. A középiskolát Mülhausenben végezte, majd a strassburgi egyetemen tanult teológiát és filozófiát. 1905 őszén kezdte el orvosi tanulmányait, mellette teológiai előadásait is megtartotta, orgonahangversenyeket adott és kiemelkedő jelentőségű tanulmányt írt Bach orgonaműveiről.

Tyúkólból kórházat

A világhírnevet leginkább afrikai tevékenységének köszönhette: 1913-ban a gaboni Lambarénébe utazott, ahol megkezdte gyógyítói tevékenységét egy tyúkólból átalakított rendelőben. Ennek a világháború vetett gátat, Schweitzer 1924-ben térhetett vissza, hogy újjáépítse a kórházat, majd egyre több segítő és adomány érkezett. A második világháború éveit feleségével, Helenével együtt Afrikában töltötte. Az ötvenes évektől világszerte előadásokat tartott az élet tiszteletéről, és egyre gyakrabban szólalt fel a világhatalmak fegyverkezése ellen. Eszméi nagy hatást gyakoroltak a világra, 1952-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

Albert Schweitzer

Albert Schweitzer

A mozgalmár orgonaművész

Schweitzer kilencéves korától játszott rendszeresen a gunsbachi parókia orgonáján, ahol édesapja protestáns lelkipásztor volt. Később Párizsban Charles-Marie Widor orgonaművésznél, a Szent Szulpicius-templom orgonistájánál tanult orgonát. Orgonaművészként a 20. században stílust teremtett Johann Sebastian Bach műveinek interpretálására. Ellenezte Bach műveinek túl gyors előadását, ami a Liszt-iskola hatására terjedt el a 19. század közepétől Németországban és Közép-Európában.

Albert Schweitzer

Albert Schweitzer

Az orgonaépítés megreformálására indult elzászi-újnémet mozgalom a kézzel épített orgonák mellett lépett fel az olcsó, iparilag tömegesen gyártott orgonákkal szemben. Schweitzer 1905-ben írta meg a Francia és német orgonaépítés és orgonaművészet című tanulmányát a Die Musik folyóirat számára, ezzel a reformmozgalom vezető személyisége lett. 1909-ben értekezést írt az orgonaépítés szabályozásáról, amelyben megemlítette, hogy a legjobb orgonák a 17. század és a 18. század hetvenes évei között épültek, amikor az orgonaépítő orgonaművész is volt. 1909-ben részt vett a Bécsi Nemzetközi Zenei Társaság kongresszusán, melynek munkálatai nyomán megszületett az orgonaépítés nemzetközi szabályzata. A gunsbachi templom és a strassburgi Szent Tamás-templom orgonáját Schweitzer tervei alapján építették.

Schweitzer Afrikában sem hagyott fel az orgonálással: itt a trópusi éghajlatnak ellenálló, orgonapedálzattal ellátott zongorán gyakorolt koncertjeire, illetve hanglemezfelvételeire. Az alábbi felvétel egy ilyen gyakorlást örökített meg:

Hallgatna még orgonajátékot?

Fassang László Karácsonyi látomások című lemeze a Gryllus Kiadó gondozásában jelent meg tavaly decemberben. A hanganyagot a ceglédi evangélikus templom orgonáján szólaltatta meg. Az orgonaművész azért választotta ezt a hangszert, mert ennek hangzása igen-igen közel áll ahhoz, amilyen hangszereken Bach idejében megszólaltathatták a műveket.

Olvasson tovább cikkünkben!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Magyarországi bemutatók és világsztárok a Kaposfesten

2022. augusztus 13-16. között újra megrendezik az ország egyik legfontosabb kamarazenei ünnepét, a 13. Kaposfestet. Az idei fesztivál kiemelt vendége lesz Elisabeth Leonskaja, a zongora nagyasszonyaként emlegetett világhírű zongoraművésznő.
Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.
Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus kritika

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.
Klasszikus kritika

Egyik szemem sír…

Megtartották Peter Caelen zongoraművész szólóestjét Keszthelyen, a Klassz a pARTon! Fesztivál keretében. Gyenge Enikő beszámolója.