Klasszikus

Az orosz balett legsikeresebb zeneszerzője: Csajkovszkij

2020.05.07. 09:50
Ajánlom
Száznyolcvan éve született Pjotr Iljics Csajkovszkij, aki zeneszerzőként a saját útját járta: nem kedvelte a korban istenített Wagnert, annál inkább rajongott Mozartért. Élete tragikus volt, művei viszont felemelnek.

A Káma folyó menti Votkinszkban jött a világra mérnök-hivatalnok apa és apai ágon francia anya második gyermekeként. Szülei maguk is zenéltek, otthonukban kitüntetett helyen állt a népszerű operaslágereket játszó nagyméretű szerkezet, az orkesztrion. Kiskorában különösen Mozart műveit kedvelte, főként a Don Giovannit, és abból is Zerlina áriáját.

Hatévesen már jobban olvasta a kottát, mint a betűket, de érzékeny idegzete miatt (nevelőnője szerint „törékeny volt, mint egy porcelánbaba”) fel kellett hagynia a zenével.

AfiatalCsajkovszkij-091123.jpg

A fiatal Csajkovszkij

Szülei tisztviselőnek szánták, jogi tanulmányai után az igazságügyi minisztérium hivatalnoka lett. Huszonhárom évesen hivatali állását feladva beiratkozott az Anton Rubinstein által egy évvel korábban alapított szentpétervári konzervatóriumba, és az első évfolyamban végzett Rubinstein tanítványaként zeneszerző szakon. Végzése után azonnal a moszkvai konzervatóriumba hívták az összhangzattan tanárának, itt került kapcsolatba az Ötök csoportjával, akik az orosz népzenén alapuló új zenei nyelvet akartak teremteni.

Egy sikertelen románca után idegösszeomlást kapott, majd hisztérikus munkaláz lett úrrá rajta, ontotta a zenekritikákat és megkomponálta – tanárai által még átdolgozás után is túl progresszívnek tartott – első szimfóniáját. 1875-ben mutatta be b-moll zongoraversenyét Hans von Bülow, a háromszor is átdolgozott darab végső változata 1888-ban született meg, ekkor íródott kezdetben rosszul fogadott A hattyúk tava című balettje. A homoszexualitását titkolni kénytelen, magányos zeneszerző 1877-ben elvette egy fiatal rajongóját, de a házasság alig néhány hónapig tartott, és a titkának kiderülésétől rettegő komponista öngyilkosságot kísérelt meg.

Csajkovszkij élete és anyagi helyzete azután rendeződött, hogy pártfogásába vette egy gazdag özvegyasszony, Nagyezsda von Meck,

akivel csak levélben érintkeztek. Végre teljesen a zenének szentelhette magát, megírta D-dúr hegedűversenyét, a műfaj egyik legnépszerűbb és legnehezebb darabját, Vonósszerenádját, az Olasz capricciót és az 1812 nyitányt. Anyegin című operája a moszkvai bemutatón csak mérsékelt sikert aratott, de a szentpétervári előadás elnyerte III. Sándor cár tetszését.

Néhány évig utazgatott, Európa-szerte vezényelte műveit, megismerkedett Brahmsszal, Grieggel, Mahlerrel, Dvorákkal, és a szintén balettrajongó Saint-Saëns-nal. Hazatérve megírta Pikk dáma című operáját, a Csipkerózsika és A diótörő című baletteket. Élvezte a cári udvar kegyeit, 1891-es hangversenykörútján már a legnagyobb élő zeneszerzőként ünnepelték, egyetlen amerikai látogatásán a Carnegie Hall megnyitóján ő dirigálta a New York-i Szimfonikusokat.

A nap, amikor Csajkovszkij és Saint-Saëns együtt balettoztak

Kapcsolódó

A nap, amikor Csajkovszkij és Saint-Saëns együtt balettoztak

A két zeneszerző 1875-ben találkozott először, és sok közöst vonást felfedeztek egymásban. Mindketten balettrajongók voltak. Így esett, hogy eltáncolták együtt a Galatea és Pygmalion koreográfiáját.

Tchaikovsky-092556.jpg

Pjotr Iljics Csajkovszkij pályája csúcsán, 1893-ban

Utolsó éveit feszültség és depresszió jellemezte, idegállapota tovább súlyosbodott, amikor Meck asszony magyarázat nélkül megvonta tőle támogatását. Utolsó művét, a 6., h-moll (Patetikus) szimfóniát 1893 októberében vezényelte, és nem sokkal később, november 6-án meghalt. Nagyszabású temetése költségeit az állam fizette, a szertartáson a cári kamarakórus énekelt.

Halálának körülményeit máig homály övezi: annyi bizonyos, hogy kolerában hunyt el, de sokak szerint lehetséges, hogy nem véletlenül kapta el a betegséget. E feltevések szerint szándékosan ivott kolerával fertőzött vizet, miután ismét túlzaklatott idegállapotba került, más elméletek szerint egy becsületbíróság ítélte halálra homoszexualitása miatt. Maga a komponista ugyanakkor legjobban attól félt, hogy Beethovenhez hasonlóan megsüketül, ezért erős szélben vattát dugott fülébe, egy fotón így örökítették meg az utókornak.

Mitől félt a legjobban Csajkovszkij?

Kapcsolódó

Mitől félt a legjobban Csajkovszkij?

A kortársak között ismert volt Csajkovszkij szerénysége, félénksége és szórakozottsága is, orvosának azt is elárulta: attól fél a legjobban, hogy Beethoven sorsára jut, és megsüketül.

Csajkovszkij a nyugati romantikát a nemzeti hagyományokkal ötvözte. Zenéje népszerűségét mindenekelőtt az érzelmekben gazdag, sokszor fájdalmas melódiáknak köszönheti. Zenei példaképe Mozart volt, a francia mesterek közül Gounod, Bizet és Massenet, az olaszok közül Verdi állt hozzá közel. Brahmsot és a barokk nagy mestereit nem kedvelte, és nem értett egyet Wagner zenei reformtörekvéseivel sem. 1876 augusztusában jelen volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok megnyitóján, ahol Richter János vezényelte a Ring-ciklust, több alkalommal találkozott Liszt Ferenccel is.

1886-ban ismerte meg az akkor tizenhárom éves Szergej Rahmanyinovot, akinek művészi fejlődésében fontos szerepet játszott, és aki példaképének tekintette.

Nadja_Sellrup_in_Swan_Lake-091123.jpg

Nadja Sellrup A hattyúk tavában (Fotó/Forrás: Flickr)

Tíz operája közül a Puskin műve alapján született Anyegin és a Pikk dáma a leghíresebb, a sorban az utolsó, ritkán játszott Jolanta című operát a tavalyi Budapesti Tavaszi Fesztiválon adták elő. Hat szimfóniát, számos nyitányt, több mint száz zongoraművet, hangszeres versenyműveket, kamarazenét, dalokat, kórusműveket, sőt egyházi zenét is komponált, ezek egyike, a Vesperás az elmúlt évben a budapesti Orosz Zenei Fesztivál fénypontja volt. Több művének szövegkönyvét testvére, Mogyeszt írta. Dalművészete alig ismert, pedig több mint száz kompozíciója maradt fenn. Balettjei, amelyek témájául előszeretettel választott mesét (A hattyúk tava, Csipkerózsika, A diótörő), ma is kedvelt darabok, a leghíresebb koreográfiákat a francia-orosz Marius Petipa készítette.

Csajkovszkij nevét viseli egy kráter a Merkúron, számos közterület és intézmény, valamint az 1958-ban alapított, négyévente megrendezett rangos moszkvai nemzetközi zenei verseny. Zenéje számtalan filmben felhangzott, Budapesten 2008-ban az ő műveiből rendezték az első zenei maratont a Müpában. Szülőházában és Moszkva közelében fekvő klini otthonában, ahol utolsó éveit töltötte, emlékét múzeum őrzi.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Feljelentés történt az SZFE-n zajló események miatt

Négy magánszemély tett bejelentést a rendőrségen az SZFE-ügy kapcsán – tudta meg a 24. hu. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy felmerült a személyi szabadság megsértésének gyanúja, de más bűncselekmények miatt is vizsgálódnak.
Színház

Ria, ria, lambéria – Kritika a Radnóti Színház Gina című előadásáról

A GHB (gamma-hidroxi-butirát vagy gamma-hidroxi-vajsav, a köznyelvben: gina) szerves vegyület. Kis adagban izomnövelésre használják, nagyobb adagja euforikus állapotot idéz elő, még nagyobb mennyiségben altatásra is alkalmas. Veszélyes partidrog.
Könyv

Az őszinteség nem egyenlő a szaftos részletekkel

Október elején nálunk is megjelent Woody Allen az Egyesült Államokban nagy port kavart önéletrajza Apropó nélkül címmel a Jaffa Kiadónál. A kiadó kommunikációs vezetőjét, Németh Lucát arról kérdeztük, mennyire számít ellentmondásos lépésnek egy ilyen kötet kiadása vagy akár maga a szöveg.
Könyv

Alföldi Róbert előadásában jelent meg Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója

Esterházy Péter utolsó regénye egy hónappal a halála előtt jelent meg. A fájdalmas mű most Alföldi Róbert hangján hallható.
Vizuál

58 évesen elhunyt James Redford, Robert Redford fia

Az amerikai színészlegenda fia pénteken hunyt el epevezetékrákban – írta a BBC hírportálja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.
Klasszikus kult50

A zenekar lett életének második fejezete – Keller András a Kult50-ben

Keller András néhány éve főként karmesterként áll színpadon, a vonósnégyesezés után a zenekarról szól élete második fejezete. A Concerto Budapest pedig virágzik a kezei alatt, és már számon tartja őket a nemzetközi szakma.
Klasszikus hír

Új magyar fejlesztés forradalmasítja a tubajátékot

Egy új magyar hangszerfejlesztésnek köszönhetően ezentúl állva is lehet játszani az ehhez átalakított tubán. A Szentpáli Roland és Juhász Zoltán által kifejlesztett mechanika lehetővé teszi, hogy a szólista szabadon mozogjon a színpadon.