Klasszikus

Az orosz legenda

2007.03.29. 00:00
Ajánlom
Napjaink egyik legkeresettebb muzsikusa, a mindössze 33 éves orosz hegedűművész március 30-án ismét Budapesten játszott volna, de a koncertet a művész betegsége miatt el kellet halasztani. Jövőre talán hallhatjuk a hegedűst, akit Budapesti élményeiről, a kamarazenéhez fűződő viszonyáról és sok minden másról is kérdezett Harkányi László.

- A 20. század nagy hegedűművészei - Heifetz, Menuhin, Ojsztrah, Kogan - közül kinek az örökségét vállalja leginkább?

- A nagyszerű orosz hegedűiskola hagyományain nevelkedve Ojsztrah áll hozzám a legközelebb. Amikor Moszkvában és Szibériában tanultam, az ő művészete és személyisége mindig példaértékűnek számított.

- Milyen szempontok szerint bővíti a repertoárját?

- Számomra az egyetlen szempont a zene, ebben a tekintetben nem kötődöm semmilyen iskolához. Ha egy darab megtetszik, akkor szívesen eljátszom a közönségnek is, olyan muzsikát pedig nem tudok előadni, amit nem szeretek.

- Van olyan új szerző, vagy mű, amelyet mostanában fedezett fel?

- Természetesen, hiszen folyamatosan foglalkozom új művekkel. Az új zene rendkívül fontos, ez jelenti az oly értékes hagyományok természetes folytatását. Az életemben különösen jelentős szerepet játszanak az új darabok: Benjamin Juszupov orosz zeneszerző nemrég komponált nekem egy brácsaversenyt, ami a hangszerre valaha írt művek közül a leggyönyörűbb. A Tango Rock Brácsaversenyt idén mutatom be Nagy-Britanniában, elektromos hegedűn játszom rockot, és egy partnerrel tangózom is az előadás során – ezért most tangózni tanulok.

- Milyen szerepet kap az életében a kamarazene?

- Imádom a kamarazenét, a hangszeres repertoár talán legjava kamaraegyüttesekre íródott. A partnerekkel teljes beszélgetést lehet folytatni szavak nélkül.

- Kik a kedvenc kamarapartnerei?

- Rengeteg kiváló, de kevésbé ismert muzsikussal van szerencsém együtt dolgozni. Az ismertebbek közül nagyon szeretek közösen zenélni Daniel Barenboimmal, Yo-Yo Mával, alkalmam volt kamarazenélni többek között Msztyiszlav Rosztropoviccsal és Yuri Bashmettel is.

- El tudja képzelni, netán tervezi-e, hogy egyszer egy kvartett, vagy egy trió primáriusaként tartjuk majd elsősorban számon?

- Van egy trióm, amiben kiváló muzsikusokkal játszom együtt: Alisa Wallerstein csellózik, Igor Levit zongorázik. Ők nagyon fiatal, de kivételes kifejezőkészséggel megáldott zenészek, nagy örömmel játszom velük. Lehet, hogy egyszer egy kvartettben is részt veszek majd, érdekes gondolat.

- Stradivari, Guarneri - legendás, közismert nevek, a "hegedűmárka" szempontjából talán a legmisztifikáltabb valamennyi hangszer közül. Mennyire fontos valójában a hangszer kiválósága?

- Számomra energiaforrásként van kulcsszerepe a hangszer kiválóságának. Nem kell, hogy gyönyörűen nézzen ki, vagy nagyon különleges legyen, de a hangzás alapvető fontosságú, és a zenésszel összhangban kell lennie. Mielőtt lejátszom egy hangot, belül már előre hallom, ezért lényeges, hogy ami megszólal, egyezzen azzal, amit elképzeltem.

- Melyek azok az országok, városok, koncerttermek, ahová a legszívesebben tér vissza?

- Erre nehéz válaszolni. A koncertteremben a legfontosabb a közönség. A közeget a zene, az előadás és a közönség reakciója közösen formálja. Szerencsére sok országban kapok jó reakciókat, Bécsben, Moszkvában, a Carnegie Hallban, és azt kell mondanom, amikor utoljára Budapesten jártam és a pécsi Pannon Filharmonikusokkal játszottam, fantasztikusan éreztem magam. A családnevem egyébként is magyart jelent oroszul, édesapám Ukrajnából származik, Kárpátalján pedig gyakori családnév a Magyar. Mindig nagy élmény számomra, ha Magyarországra látogathatok, nagyon várom, hogy visszatérjek.

NÉVJEGY
1974. augusztus 20-án született Novoszibirszkben. Galina Turcsaninovánál kezdett hegedülni, öt évesen már koncertezett, majd a londoni Royal Academy of Music növendékeként Zakhar Bronnál tanult tovább. Tíz évesen megnyerte a Wieniawski Versenyt, tizenöt évesen pedig a Carl Flesch Nemzetközi Hegedűversenyen lett győztes, ezt követően rendszeresen lépett fel olyan kiváló együttesekkel, mint a holland Royal Concertgebouw Orchestra vagy a Szovjet Állami Szimfonikus Zenekar.

1995-ben lemezre vette Prokofjev és Sosztakovics hegedűversenyeit, amiért a brit Gramophone magazintól két díjat is elnyert, 2004-ben pedig a Rosztropoviccsal és a Londoni Szimfonikusokkal felvett Britten-hegedűversenyért és Walton-brácsaversenyért kapott Grammy-díjat. Maxim Vengerov 1997-ben a klasszikus zenészek közül elsőként kapott az UNICEF-től nagyköveti kinevezést, azóta Thaiföldtől Ugandán át Koszovóig számos országban játszott hátrányos helyzetű gyermekeknek. Jószolgálati tevékenysége mellett gyakran ad mesterkurzusokat Németországban és Nagy-Britanniában. Világszerte turnézik, hangversenyei során virtuóz szólódarabokat és kamaradarabokat is előad, de gyakran lép fel nagyzenekarokkal is, 2004 őszén ő játszott a New York-i Filharmonikusok szezonnyitó koncertjén.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Ezek a hibák a bizalmat rombolják” – a Magyar Színházi Társaság válaszokat vár a Kolibri Színház ügyében

A szervezet nyílt levelet fogalmazott meg Hankó Balázs miniszter felé, írásukban egyebek közt arra kérik a tárcavezetőt, adjon választ arra, miért Zalán Jánost nevezte ki a Kolibri Színház élére, miközben a társulat túlnyomó többsége nem az ő pályázatát támogatta.
Színház

Mundruczó Kornél rendezése Németország legjobb előadásai között

A Proton Színház Parallax című előadása Németországban versenyben van a 2024-es év legjobb előadása címért. A produkcióra január 15-ig lehet szavazni.
Színház

Gyévuska – a Pintér Béla és Társulata ikonikus előadása az Átriumban

Több mint húsz éve mutatta be a Pintér Béla és Társulata Gyévuska című előadását – a nyolc fős zenekar közreműködésével játszott zenés darab immár az Átriumban látható.
Vizuál

5+1 kiállítás, amit még láthatunk januárban

Gyűjtögető szerzők, kínai étkezéskultúra, pillanatképek a sarkvidékről – cikkünkben az e hónapban még megnézhető kiállításokból válogattunk. 5+1 utolsó esély januárra.
Plusz

2025-ben először lett transznacionális kulturális főváros: Gorizia

Goriziát jó hetven évvel ezelőtt választották ketté, egyik része Olaszországhoz, a másik Szlovéniához tartozik. A két rész az Európa Kulturális Fővárosa címnek köszönhetően idén újra egyesül.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Újabb Príma Donnák lépnek fel az Eiffel Műhelyházban

Tokody Ilona január 18-án Puccini-dalokkal lép a közönség elé, míg Rost Andrea február 7-én kedvenc operarészletei mellé operett- és musicalszámokat is válogatott műsorába.
Klasszikus ajánló

Bach bűvöletében – Százhúsz éves a Lutheránia

Bach Karácsonyi oratóriumára várja az érdeklődőket a Lutheránia Ének- és Zenekar január 12-én, vasárnap este 18 órától a budapesti Deák téri evangélikus templomban. Vezényel Kamp Salamon Kossuth-díjas karnagy.
Klasszikus ajánló

Mesés környezetben hallgathatjuk a FAB muzsikusait

A Fesztivál Akadémia Budapest éves programsorozatában igazi unikum a tavaly útjára indított Winterfest, amelyet idén második alkalommal rendeznek meg január 24–26. között a festői fekvésű Lillafüredi Palotaszálló történelmi tereiben.
Klasszikus hír

Rajna Martin lesz a Luxemburgi Filharmonikusok zeneigazgatója

A fiatal dirigens, a Győri Filharmonikusok vezető karmestere és a Magyar Állami Operaház első karmestere a 2026/27-es évadtól tölti majd be a pozíciót.
Klasszikus ajánló

Derecskei András Kantátáját mutatják be a Zeneakadémián

A zeneszerző új műve az Ómagyar Mária-siralomból merít, a január 12-i ősbemutatón a Szent István Filharmonikusok és Subedi Anna énekművész működik közre, a karmester Ménesi Gergely.