Klasszikus

Az öt utolsó szín

2014.08.11. 09:48
Ajánlom
Bozay Attila Kossuth-díjas zeneszerző hetvenöt éve, 1939. augusztus 11-én született Balatonfűzfőn. MAGAZIN

A zene iránti érdeklődését édesanyjától örökölte, aki hegedülni tanult, és szeretett énekelni. Tízévesen már furulyázott, klarinétozott, szaxofonozott és zongorázott - harmincévesen tanult meg citerázni és csőrfuvolán játszani. Európa szinte valamennyi országában fellépett e két hangszerrel, műsorán saját művei szerepeltek. A Gulyás György által életre hívott, Bartók Béla és Kodály Zoltán szellemiségét képviselő legendás Békés-tarhosi Énekiskolában tanult, az intézmény megszüntetése után, 1954-ben a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola klarinét és zeneszerzés szakán folytatta tanulmányait. 1962-ben végezte el a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát Farkas Ferenc zeneszerző tanítványaként, akit egész pályafutása alatt mesterének tekintett.

Tanulmányai után a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés és zeneelmélet tanára, majd a Magyar Rádió kamarazenei szerkesztője lett. 1965-ben Durkó Zsolttal közös szerzői esten mutatta be műveit Budapesten. Két évvel később UNESCO-ösztöndíjasként fél évet Párizsban töltött, ahol számos, további munkásságát meghatározó élmény érte. Megismerkedett a legújabb zenei törekvésekkel, s maga is alkalmazni kezdte az improvizációt. 1979-ig szabadúszó zeneszerzőként tevékenykedett, majd a Zeneakadémia hangszerelés- és zeneszerzéstanára lett.

Első alkotói korszaka az 1953-1957 közötti évekre esett, ekkor született művei a folklórizmus és neoklasszicizmus stílusjegyeit hordozták magukon. Jelentősebb kompozíciója ebből az időből a Séta meseországban című egyfelvonásos balett, valamint a Medáliák című zongoraciklus. Utóbbiban már a dodekafónia használatával is megpróbálkozott, amely - a neoklasszicizmus mellett - 1958 és 1968 közötti második alkotói periódusát határozta meg. A 70-es években a dodekafónia továbbfejlesztésének lehetőségeit kutatta, műveiben egymás mellé került a konstruktív matematikai rend és a rögtönzés játékossága. Sajátos hangzáseffektusokkal kísérletezett, bár kifejezetten elektronikus zenét nem komponált. Ekkor írta Vörösmarty műve nyomán a Csongor és Tünde című operáját, melynek születése során dolgozott ki egy új, tízhangos hangrendszert.

Bozay kompozíciói a hatvanas évektől sikereket arattak a párizsi zeneszerzői rádiós seregszemlén, a Nemzetközi Kortárs Zenei Társaság (ISCM) londoni, brüsszeli, grenoble-i fesztiválján, a Zágrábi Biennálén, a Varsói Ősz fesztiválon. Itthon több darabját is Ferencsik János vezényletével mutatták be, a Csongor és Tünde premierjén Mihály András dirigált. Az öt utolsó szín című alkotásával megnyerte az 1997-ben meghirdetett millenniumi operapályázatot, de Az ember tragédiája alapján készült mű bemutatóját már nem érhette meg. További főbb alkotásai a Pilinszky János nyomán íródott Trapéz és korlát című kantáta, a Károlyi Amy nyomán született Lux Perpetua című motetta; komponált vonósnégyeseket, szimfonikus műveket, versenyműveket, többek közt citerára. Barátság fűzte Weöres Sándor és Fodor András költőhöz, megihlették József Attila, Radnóti Miklós, Petőfi Sándor, Arany János, Vajda János vagy Balassi Bálint versei is. Írt mozgalmi jellegű kompozíciókat, valamint egyházi népénekeket, több terve - köztük egy Weöres-oratórium - már nem valósult meg.

 

Bozay Attila 1988-1991 között a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnöke, 1990-től 1993-ig a Nemzeti Filharmónia igazgatója, 1992-1996 között a Magyar Zenei Kamara elnöke, 1992-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia egyik alapító tagja volt. Munkásságát egyebek közt Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal és Magyar Művészetért díjjal ismerték el, kétszer vehette át az Erkel Ferenc-díjat (1968, 1979), megkapta az érdemes művész címet. 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2009-ben életművéért posztumusz Magyar Örökség-díjat ítéltek oda számára. Bozay Attila 1999. szeptember 14-én hunyt el Budapesten.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Klasszikus

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Szavazzon, kié legyen az Óbudai Danubia Zenekar Arany Karantén Díja!

Az Óbudai Danubia Zenekar vezetése ezzel a díjjal szeretné meghálálni a zenekar muzsikusainak kitartó munkáját, kreativitását a koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzetben.
Klasszikus interjú

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Klasszikus hír

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!
Klasszikus interjú

Ajtony Csaba: Ezt az „időn kívüliséget” meg kellett tanulni

Az évek óta többnyire külföldön dolgozó karmester és zeneszerző, Ajtony Csaba szerint a digitális tér új kihívás elé állítja az előadó-művészetet. Kérdéseinkre írásban válaszolt: „Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni.”
Klasszikus hír

Kocsis Zoltán születésnapján indul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar bérleteinek értékesítése

Hét bérletet kínál a következő évadra a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, az online értékesítés május 30-án indul.