Az „otthon” és Rossini a Danubia Zenekar tavaszi évadában

Ács Péter, a zenekar ügyvezető igazgatója összegezte az elmúlt évet: mintegy 100 előadást 40 ezer fős hallgatóság látogatott, és közel teltházzal zajlottak a hangversenyek. Közben a zenekar új próbaterme is elkészült a Flórián téren, melyet a kiváló akusztika és a felhasználóbarát világítás az egyik legmodernebb próbateremmé tesz az országban.

Óbudai Danubia Zenekar csoportkép

Bús Balázs, a III. kerület polgármestere felidézte, hogy tíz éve kezdődött az önkormányzat és a zenekar együttműködése, ez idő alatt pedig a Danubia támogatása nagyjából évi 150 millió forintra nőtt. Egy ilyen együttes támogatása kulturális befektetés, mint elmondta, rajtunk múlik, hogy pár évtized múlva olyan emberek járjanak az utcán és éljenek Budapesten, akiknek az életük része a minőségi kultúra. A kérdésre, hogy mi a kedvenc verse, Pilinszky Elég című költeményéből idézett.

Ezután Hámori Máté vette magához a szót, aki reagált a verssorokra is, valamint elmondta, miért a magyar költészet kiemelkedő alkotásai köré szerveződik egyik tavaszi tematikus sorozatuk.

Fontos, hogy legyen ötven év múlva is olyan politikus, aki Pilinszkyt, vagy akár egy Mozart-dallamot tud idézni”.

Mint fogalmazott, a világ sokszor idegen a mai embernek, épp ezért lett Otthon vagyunk a Zeneakadémián tartandó koncertsorozatuk címe.

Az első, január 20-ai koncert József Attila verse nyomán az A Dunánál címet viseli, ezen Ligeti, Bartók és Dohnányi egy-egy műve kerül terítékre. Mindhárom zeneszerző a mai országhatárainkon túl született és emigrációban halt meg: Ligeti Németországban, Bartók és Dohányi félig elfeledve az Egyesült Államokban. A zenekar célja, hogy a még mindig nem érdemei szerint megítélt és szeretett Dohnányit egyik fő művével népszerűsítsék. Bartók II. zongoraversenyének szólistája Balázs János lesz, aki elmondta, habár többnyire romantikus műveket játszik, ez a Bartók concerto olyan mű, melyben tud újat mondani, mellyel kapcsolatot talál.

A február 15-ei, Óda című koncert témája a szerelem, hiszen – ahogy Hámori fogalmazott – ott vagyunk otthon, ahol a szívünk, ahol a szerelmünk van. Bartók I. hegedűversenyét a 18 éves Geyer Stefi, Mahler V. szimfóniáját Alma Mahler ihlette. Az Európa címet viseli a március 30-ai hangverseny A csodálatos mandarin-szvittel, Dohnányi Koncertdarabjával és Bruckner IV. szimfóniájával. A sorozatzáró, május 4-ei, Prospero szigetén című est Tóth Árpád azonos című versével kezdődik majd, ez a koncert a kultúra megmentéséről szól, mely összeköt és összetart minket,

a közös nyelv, a zene otthonosságával ajándékoz meg minket”.

A Danubia Zenekar másik, három koncertet tartalmazó sorozata Rossini művészetét állítja középpontba. Rossini, aki kirobbanó operasikerei után fiatalon visszavonult a zeneszerzéstől, egyszerűen csak „az öregkor bűnei”-nek nevezte kései kompozícióit. Ezekből is játszik majd a zenekar március 11-én, április 22-én és május 20-án.

"Le akarjuk bontani azt a falat!"

A sajtótájékoztató után röviden Hámori Mátéval beszélgettünk, nem csak zenéről.

hamori mate c Ritter Doron

Magabiztosan bánik a szavakkal, a zenekar honlapján is olvashatók Öntől kisebb karcolatok, blogbejegyések. Honnan ered a szavak szeretete?

A gyerekkoromból. Nagyon korán elkezdtem olvasni, tényleg faltam a könyveket. Irodalmi ambícióim egyelőre nincsenek, legfeljebb ha majd megöregszem és nagyon sok időm lesz, de ennél kritikusabb vagyok magammal. A blogbejegyzéseknek elsősorban az a céljuk, hogy egy kis betekintést nyújtsanak, hogyan készül egy karmester és egy zenekar. Fontosnak tartom, hogy a közönséggel minél közvetlenebb viszonyunk legyen. Ez is kulcsa lehet annak, hogy tovább tudjon élni a mi műfajunk.

Erről gondoskodik is a zenekar, hiszen minden koncerten van valami plusz. Beavató előadás és flashmob előzi meg, most pedig néhány ismert színész jóvoltából egy-egy vers vezeti fel a hangversenyeket.

Le akarjuk bontani azt a falat, ami láthatatlanul is ott van a széksorok és a színpad között, és amit évtizedek alatt építettek fel az elődeink. Azt gondolom, hogy az embereknek közvetlenségre, hitelességre, személyességre van szükségük, hogy hinni tudjanak ebben a műfajban, amiben mi hiszünk. Ma már nem elvárás, hogy valaki koncertre járjon, nem tartozik hozzá a művelt ember életéhez sem. Vonzóvá kell ezt tennünk, azt pedig csakis hitelesen lehet.

Imponáló számok hangoztak el Ács Pétertől, most az kérem, művészi szempontból értékelje az elmúlt évet!

Én a saját koncertjeinket mindig kritikusan értékelem, egyikre sem tudnám azt mondani, hogy makulátlan volt. Most legutóbb a párizsi fellépésünkön a Lajtha Forradalmi-szimfóniában éreztem, hogy igazi energia volt a színpadon, és sikerült ezt a közönségnek is továbbadni. Azért éreztem ezt sikernek, mert egy nagyon mostoha sorsú és kevéssé ismert művet játszottunk olyan erővel, ami megragadta a szimfónia mondanivalóját. Ezek a nagy pillanatok. Az ember előadhat egy Beethoven Ötödiket is nagyszerűen, de azt jó páran előadják ugyanígy.