Klasszikus

„Az új hajlék végre elkészült” – 110 éves a Zeneakadémia főépülete

2017.05.12. 16:07
Ajánlom
1907. május 12-én nyitotta meg kapuit a Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján készült szecessziós palota.

A Zeneakadémiát 1875-ben alapította Liszt Ferenc, az ő elnöksége mellett Erkel Ferenc igazgatásával indult meg a tanítás Liszt Hal téri lakásán, 5 tanárral és 39 növendékkel. Ennek a lakásnak azóta nyoma sincs, mivel a Hal tér – amely valóban a halpiac helyszíne volt – Liszt házával együtt az Erzsébet híd pesti hídfőjének építési munkálatai során eltűnt.

A Zeneakadémia

A Zeneakadémia (Fotó/Forrás: Koszticsák Szilárd / MTI)

A lakást az intézmény gyorsan kinőtte, így

négy évre rá az Andrássy út és a Vörösmarty utca sarkán található épületbe költözött az oktatás,

melyet később és azóta is Régi Zeneakadémiaként emlegetünk. Ráadásul egy darabig a színművészeti felsőfokú képzés (Színészeti Iskola) is itt folyt. Mihalovich Ödön igazgatósága alatt – aki harminckét éven keresztül vezette az intézményt – egyre több új szakot sikerült indítania a Zeneakadémiának még több tanárral és kiváló növendékkel, így nem kevés lobbizás után 1904-ben újra építkezésbe kezdhettek, ezúttal a Gyár utcában, amelynek egy szélesebb szakaszát az épület átadásakor nevezték el Liszt Ferenc térnek, így tisztelegve az alapító elnök előtt.

Négynapos ünnepségsorozat hangsúlyozta az esemény fontosságát, amelyeken az intézmény tanárai és tehetséges diákjai mutatkozhattak meg.

Még ebben az évben kezdte meg oktatói működését Bartók Béla és Kodály Zoltán,

ugyancsak 1907-ben alapították meg a Zeneakadémia zenekarát, 1908-ban pedig a legendás kamarazenetanárrá vált Weiner Leó is csatlakozott a tanári karhoz.

 A megnyitóról a következőképpen emlékezett meg a Zeneközlöny 1907. június 3-i számában:

(...) Az új hajlék, mely egy pompás palota, végre elkészült

s felavató ünnepségei most folynak le. Maga a megnyitási ünnepély május 12-én a déli órákban volt. Előkelő közönség gyűlt össze a fényes hangverseny-teremben. Ott láttuk a kormány tagjait, politikai és művészi életünk legelőkelőbbjeit. Mihalovich Király-himnuszának elhangzása után gróf Apponyi Albert kultuszminiszter mondott ünnepi beszédet. Nagy tetszéssel fogadott szónoklatában többek között ezeket mondta: »(...)

A Zeneakadémia nagyterme

A Zeneakadémia nagyterme (Fotó/Forrás: MTI)

Mi a zeneművészetnek a legmagasabb fokra való emelésére megteremtettük az első intézetet.

Most tovább kell haladnunk a megkezdett úton. Arra kérem önöket, kísérjék figyelemmel az intézet fejlődését. Bár válságos gazdasági és szociális életünk, mégis arra kell törekednünk, hogy ebben a hazában a zenésznemzedék feltalálhassa megélhetését. (...) Legyünk rajta tehát mindannyian, hogy az intézet minél szélesebb alapon részesítse az egész ország közönségét a zeneművészet élvezetében«.”

A Zeneakadémia karzata

A Zeneakadémia karzata (Fotó/Forrás: MTI)

A Zeneközlöny beszámolt továbbá a nyitókoncert fellépőiről és műsoráról is. Többek között elhangzott Mihalovich III. szimfóniájának „Ünnepi hangok” című utolsó tétele, Koessler János A megdicsőültekhez című gyászódája, akiről nemcsak mint nagyszerű tanárról áradozott a lap, hanem mint „invenciózus, nagytehetségű” zeneszerzőről is. Majd természetesen az alapítók, Liszt, Erkel és Volkmann kompozíciói is terítékre kerültek,

utóbbi zongoraversenyének szólistája pedig az újonnan kinevezett zongoratanár, Bartók Béla volt.

A többi koncerten is a nagy tanárok műveit, illetve játékát lehetett hallani, ezek közül kiemelkedett Hubay Jenő kvartettjének Beethoven- és Goldmark-produkciója, de nagy sikerrel zajlott a negyedik estén a volt tanítványok hangversenye is. Micsoda pezsgő zenei élet... Nem is kívánhatunk mást a Zeneakadémiának, mint további hasonlóan nagyszerű koncertekben gazdag újabb 110 évet!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Zenés színház

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus díj

Londoni díj közelében a Concerto Budapest koncertfilmje – az Ön szavazatán is múlhat!

A Concerto Budapest Szabó Stein Imre által rendezett koncertfilmjét beválasztották a 10. LOVIE AWARDS döntőjébe. Október 29-ig tart a kategória döntőseiről rendezett nemzetközi internetes szavazás. Szavazzon október 29. éjfélig, hogy ez a magyar film legyen a befutó!
Klasszikus interjú

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.