Klasszikus

Az utolsó hangverseny

Kritika Boris Berezovsky és a Concerto Budapest koncertjéről
2020.11.11. 16:40
Ajánlom
Az orosz zongoraművész Liszt két zongoraversenyét adta elő – karmester nélkül –, előtte pedig a Keller Quartettel muzsikált. Ez volt a zenekar utolsó hangversenye – azon a napon, amikor a rendezvénytilalmat bejelentették.

Minden harmadik széken ültek csak a Zeneakadémián, a terem annál erősebben zengett. Azon gondolkodom, hogy milyen érzés lehet a Boris Berezovskyval kvintetté bővülő Keller Vonósnégyesnek színpadra lépni ezen a hétfői napon, amikor bejelentették a koncertek, színházi előadások és egyéb rendezvények szerdától életbe lépő tiltását; az egyre súlyosodó járványhelyzet árnyékában, miközben az ülések kétharmadán tiltó ikon látható. Nem könnyű.

124321087_10157199781117024_6089036995204571941_o-144545.jpg

A Keller Quartet és Boris Berezovsky (Fotó/Forrás: Posztós János / Zeneakadémia)

Brahms egyetlen zongoraötösével kezdődött a koncert, ezzel a szerző által sokszor újrafogalmazott művel. Energikus, váratlan fordulatokkal és hangnemváltásokkal teli darab, amely Beethovennek megannyi zenei ötletet köszönhet, de annál többet a romantikus korszellemnek. Meglehetősen tömött hangzású darab, így az áttetszőséget nem segítette a töredékközönséggel kongó terem, ami nehezen hallhatóvá tette a szólamokat. Az viszont igen, hogy gyönyörű brácsaszólamot játszott Homoki Gábor, Fenyő László pedig szépen frazírozva zengette a csellót. Keller András keveset figyelt a többiekre mint primárius, igaz, régóta összeszokott muzsikusokról beszélünk. Arra talán többen kíváncsiak voltak, hogy a húzónév, Berezovsky mit csinál a darabban. Semmi különöset, mondhatnánk, és ez ebben az esetben méltatás:

az orosz művész játékára elsősorban a megkapó természetesség volt jellemző.

Ráadásként Dvořák A-dúr kvintettjének felszabadult, örömteli Scherzóját hallottuk, s nekem feltűnt, hogy a megérdemelt tapsot épp Berezovsky élvezi ki legkevésbé.

124430702_10157199784832024_4188720180203968509_o-144545.jpg

Boris Berezovsky és a Concerto Budapest (Fotó/Forrás: Posztós János / Zeneakadémia)

Az orosz, aki szerencsére évről évre ellátogat hozzánk, többnyire a Concerto Budapest meghívására, a szünet után mindkét Liszt-zongoraversenyt eljátszotta. Karmester nélkül szólalt meg a versenymű, a zongorista arccal a közönség felé fordult. Berezovsky valójában igen keveset dirigált, nem is volt rá szükség. A színpadi elrendezés a közönség számára is izgalmas volt, hiszen mindenki jól láthatta ezt a nagy, medveszerű figurát – ha a kezeit nem is –, de úgy hallottam, még inspirálóbb volt a zenekarnak. Környei Zsófia koncertmester (aki nem mellesleg a kvartett második hegedűje is) nagyszerűen tartotta egyben az együttest,

akik annál jobban figyeltek egymásra, a zenére, és ragyogóan szóltak.

(Egy, a koncertet megelőzően megjelent interjúban kérdezték Berezovksyt a karmesternélküliségről, akkor azt mondta: „Az emberek hajlamosak túlbecsülni a karmester szerepét, az utóbbi évtizedekben mindenképpen. A Liszt-zongoraversenyek esetében is ugyanúgy működik minden, mintha egy kamarazenekarral vagy vonósnégyessel játszanék. (…) Ha pedig megvan az összhang, akkor onnantól minden természetes.”)

124295818_10157199785472024_4950507790669492011_o-144544.jpg

Boris Berezovsky és a Concerto Budapest (Fotó/Forrás: Posztós János / Zeneakadémia)

A hézagos nézőtér okozta visszhangosság, amely a zongoraötösnek nem tett jót, a zenekarnak már inkább: tovább növelte az együttes hangerejét.

Berezovsky úgy tolmácsolta az Esz-dúr zongoraverseny első szakaszának cadenzáját, mintha improvizálna, s ez a pillanatnyiság, ez az intenzív jelenlét az egész második félidőt meghatározta.

A középső szakasz pizzicatós-triangulumos scherzója élénk volt és feszes (a triangulumost egyébként a szólista mellé ültették ebben a műben), a zárórész bombasztikus.

124427563_10157199786067024_5727045669791370256_o-144544.jpg

Boris Berezovsky és a Concerto Budapest (Fotó/Forrás: Posztós János / Zeneakadémia)

Nem ok nélkül csodálkoztam a műsorszerkesztésen: két Liszt-concerto egymás után. A két művet a szerző egy időben komponálta – igaz, meglehetősen hosszú ideig, az elsőn 1830-tól ’55-ig, a másodikon ’39-től ’61-ig dolgozott –, így sok hasonló megoldást tartalmaznak. Hasonlóan bomlanak ki egyetlen magból a témák, és az A-dúr, akárcsak az Esz-dúr zongoraverseny, végigkomponált folyam, tételszünetek nélkül. Nem lenne ekkora élmény mindenkitől a két darab egymásutánja, de Berezovskytól szívesen meghallgatom.

Ezúttal érezhetően a lassú, Andante szakasz ragadta meg a hallgatóság szívét a lírai cadenzával és a csellószólóval, amelyet Takács Ákos játszott.

És ez tetszett leginkább Berezovskynak is, annyira, hogy ráadásként megismételte a zenekarral. Aztán, mielőtt a lassúból újra gyors lenne, egy D hangnál leintette az egészet, és mosolyogva fogadta a kitörő tapsot. Máris hiányzik, hogy újra efféle élményekben legyen részünk.

November 9. Zeneakadémia

A november 8-i hangverseny online is megnézhető.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus beszámoló

Zene építőkockákból – Beszámoló az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál koncertjeiről

Mi járhat egy zeneszerző fejében? Vajon hogyan találja ki, milyen hangok következnek egymás után? Erről is megtudhatott egyet s mást a közönség, ha ellátogatott az idén szerencsére élőben tartott Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál január 15-16-i koncertjeire.
Klasszikus ajánló

Olasz áriaesttel érkezik Budapestre a Metropolitan Opera sztárja

A világhírű lett szoprán, Kristīne Opolais legkiemelkedőbb szerepeiből énekel áriákat és duetteket a Müpában, február 7-én tartott koncertjén. A műsor gerincét verista operák részletei alkotják.
Klasszikus hír

Minden korosztályból várja az énekelni szerető gyerekeket a Magyar Rádió Gyermekkórusa

Nagycsoportos óvodások és általános iskolás gyermekek számára hirdet felvételt a Magyar Rádió Művészeti Együttesei tagjaként működő Magyar Rádió Gyermekkórusa. A jelentkezési határidő a leendő elsősöknek február 23., a felsőbb évfolyamokba jelentkezők számára pedig április 4. 
Klasszikus videó

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Klasszikus gyász

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.