Klasszikus

Bach, a tudós zeneszerző

2004.12.13. 00:00
Ajánlom
„Sokat markol, aki Bach zeneszerzői művészetét bármiféle általánossággal próbálja jellemezni” – vallja be könyvének prológusában Christoph Wolff. A Harvard Egyetem hatvannégy éves zenetudós professzora, a lipcsei Bach Archívum igazgatója, az egyik legismertebb ma élő Bach-kutató mégis erre tesz kísérletet Johann Sebastian Bach. A tudós zeneszerző című, magyar nyelven most megjelent munkájában.

Wolff beismeri, hogy Bach életével kapcsolatban még mindig viszonylag kevés elsődleges forrás áll rendelkezésre, ezért „nem írható egykönnyen olyan elbeszélés, amely dátumok és események időrendi egymásutánjára összpontosít”, ráadásul „mindabból, amit Bach életéről tudunk, nem rajzolódnak ki izgalmas dimenziók”. Ugyanakkor a legutóbbi időkben is felbukkantak olyan dokumentumok (például két Bach-levél vagy a berlini Sing-Akademie rég elveszettnek hitt könyvtára), amelyek többletinformációval szolgálnak. Christoph Wolff ezért választotta – saját meghatározása szerint – az életrajzi esszé műfaját. Wolff mindvégig a korabeli, hiteles forrásokra támaszkodik, de a gyakori forráshézagokat nem fél feltevésekkel, hipotézisekkel kitölteni. Ahogy az előszóban írja: „bizonyítani próbálom, [hogy] nem lehetetlen feltárni, még Bach esetében sem, egy élet lényegét”. A „lényeg” feltárásához persze az életrajzi adatokkal legalábbis egyenlő, ha nem nagyobb mértékben járulnak hozzá maguk a Bach-művek. Wolff könyvének egyik legnagyobb érdeme, hogy Bach élettörténetét és életművét a maga egységében vizsgálja, s talán épp ez a záloga annak, hogy a szerzőnek valóban sikerül feltárni – ha nem is „a Lényeget”, de mindenképp valami nagyon lényegeset Bach életéről.

Mi lenne ez? Wolff szerint Bach tudósi érdeklődése a zene iránt. Az a hajlama, hogy műveiben egy természettudós módszerességével fejti fel egy-egy zenei anyag összes kidolgozási lehetőségét. Általában véve pedig, hogy munkásságával a zene teljességét próbálta megérteni – úgy, hogy közben hihetetlen módon kitágította magának a zenének a fogalmát. Más szavakkal: Bach után a zene már nem ugyanaz többé, mint ami előtte volt. Többek közt ezen alapul Wolff alapvető párhuzama, amit Bach és Newton között von. Könyvének mottójául is a nagyhatású teoretikus, Bach egykori tanítványa, C. F. Daniel Schubart mondatát teszi meg: „Ami volt Newton fizikusnak, az volt Sebastian Bach muzsikusnak”.

Ezen persze, mint ahogy nyilván Wolff következtetésein is, lehet, sőt érdemes is vitatkozni. Az viszont mindenképpen becsülendő, hogy ma, amikor a kutatók többsége már csak egy-egy szaktudomány egy-egy egészen apró szeletével mer foglalkozni, Wolff felvállalja, hogy (Bach szellemében) egységbe fog mindent, ami a zeneszerző művészi és emberi világáról egyáltalán tudható, sejthető. Ezt szolgálja Bach politikai, vallási, művészi, családi környezetének kimerítő leírása, vagyis az életút kontextusba helyezése is. Ezt szolgálják a művekről tett fontos és megvilágító erejű megjegyzések, a kottapéldák, a jegyzetek, a bibliográfia, a név- és tárgymutató, a képek és táblázatok. És e hatalmas tudományos apparátus ellenére a könyv mégis könyv marad: jó olvasni, meggyőződésem szerint a nem zenészek számára is.

Wolff a romantikus Bach-kép helyére – akaratlanul is – Bach, az ember képét állítja. A könyv olvasása során úgy érezhetjük, értjük Bach zsenijét, s egy pillanatra akár el is hihetjük Johann Sebastiannak: „amit én szorgalommal és gyakorlással elértem, azt bárki más elérheti tűrhető, természet adta tehetség és képesség birtokában”.

(Christoph Wolff: Johann Sebastian Bach. A tudós zeneszerző. Ford.: Széky János – Park Könyvkiadó, 2004)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.