Klasszikus

Bach Bánfalvi Bélával és Barát(a)ival

2012.07.01. 08:40
Ajánlom
A június végi rekkenő hőségben meglepően sokan gondolták, hogy koraesti szieszta helyett inkább Bachot hallgatnak Bánfalvi Béla új együttese és Baráti Kristóf előadásában.

Amikor kevéssel az este hatos kezdés előtt megérkeztem a Magyar Rádió Márványtermébe, hogy meghallgassam a Bánfalvi Béla vezette új - ha a féléves még annak számít - Magyar Kamarazenekar és Baráti Kristóf hegedűművész második Bach-estjét, még nem sejtettem, mi fogad odabent. Nyilván nem függetlenül attól, hogy jó érzékkel a labdarúgó Európa Bajnokság spanyol-portugál mérkőzése elé időzítették a koncertet, annyian jöttek el a koncertre, hogy már csak a hátsó terem legvégében tudtam helyet foglalni. Ha szűkösen is, de befért minden érdeklődő, sőt, a csillárokra nem is volt szükség. Ám amikor konstatáltam, hogy a műsorvezető, Mohai Gábor szavaiból a hangosítás ellenére is alig értek valamit, megfordult a fejemben, vajon élőben közvetíti-e a koncertet a Bartók Rádió, mert ha igen, talán hitelesebb képet kapnék a hangversenyről, ha otthonról, az éteren keresztül hallgatnám. Remélem, elég érzékletesen sikerült felvázolnom az akusztikai körülményeket...

 A 2012 januárjában alakult (új) Magyar Kamarazenekar még éppen repertoárját gyarapítja, próbál megszabadulni attól a bizonyos tojáshéjtól, amit eddigi hangversenyeinek műsorválasztása is mutat: Vivaldi Négy évszakja, Mozart Kis éji zenéje és többek között Csajkovszkij Vonósszerenádja után most június 25-i és 27-i koncertjeiken Johann Sebastian Bach Brandenburgi versenyeit adták elő a két hegedűverseny és a c-moll hegedű-oboa kettősverseny társaságában.

A szerdai második koncert az a-moll hegedűversennyel (BWV 1041) kezdődött, Baráti Kristóf szólójával. A darab jó indításnak bizonyult, a hőség ellenére dinamikus, friss muzsikálást hallhattunk, az összjáték azonban olykor hamisnak tűnt. Persze lehet, hogy csak az ecsetelt akusztikai körülmények miatt, amit egy kopogós tűsarkút viselő hölgy járkálása tetézett. A darab fináléját kicsit gyorsnak éreztem - bár szokták ilyen tempóban is játszani a tételt -, ettől függetlenül Baráti Kristóf játéka rendkívüli stílusérzékről árulkodott, hegedűhangjában teltség és hajlékonyság egyszerre volt jelen.

A c-moll hegedű-oboa kettősverseny (BWV 1060R) másik szólistája a fiatal Nanszák Réka volt. Oboajátéka jól illeszkedett Baráti Kristóf és természetesen a zenekar felfogásához. Ezúttal az első tétel hatott gyorsnak: némely gesztusok elsikkadtak, és nem játszottak igazán a dinamikával. A kissé monoton második tételből az érzelmek hiányoztak, és ekkorra már az oboa intonációjában is akadtak problémák - nyilván nem függetlenül a hőségtől és a zsúfoltságtól. Az első félidő zárásaként a II. Brandenburgi verseny (BWV 1047) hangzott el, melynek szólistái Baráti Kristóf mellett Borsódy László (trombita), Drahos Rebeka (fuvola) és Soós Levente (oboa) voltak. Amennyire magával ragadó volt az első néhány másodpercben a trombitaszóló fényessége, olyannyira lehangoltak a hamarosan eluralkodó gikszerek és félreintonált hangok, és a lelkesítő tempó is mintha lelassult volna. A lassú tétel - amelyben hallgat a trombita - expresszív dallamívei, lehajló sóhajmotívumai megkapóak voltak, a zárótétel pedig a trombita szempontjából is összeszedettebbnek bizonyult.

A szünet után a IV. Brandenburgi versenyben (BWV 1049) Baráti partnereiként két ifjú fuvolista, Drahos Rebeka és Rónaszéki Mónika tűnt fel. Muzsikálásukban érezni lehetett a nagyfokú koncentrációt, viszont mintha egy kisebb külön egységet alkottak volna a hegedűs szólista és a zenekar mellett. A hölgyek leginkább egymással próbáltak kamarazenélni, s bár a tempóval nem volt gond, dinamikában és színben alkalmanként kicsit háttérbe szorultak. A lendületes első tétel után érzelemgazdagabb második tételre számítottam volna, a zárófúga üdesége azonban teljesen megfogott.

A hangversenyt az V. Brandenburgi verseny (BWV 1050) zárta, Baráti Kristóf, Rónaszéki Mónika és Balog Zsolt (csembaló) szólójával. A mintaszerű első tételben mindössze a csembaló cadenzában éreztem néha fáradtságot és dekoncentráltságot, a második tételben pedig a fuvola hagsúlyozásai tagolták túlságosan a dallamait - az utolsó tételben aztán feloldótott, és kinyílt játéka. A fináléban a többiek részéről is önfeledt muzsikálásnak lehettünk szem- és fültanúi: színgazdag előadásmód, változatos dinamika, játék a hangnemi váltásokkal. Ha az egész koncerten ilyen színvonalú muzsikálást tapasztalhattam volna, bizonyára a terem sajátosságai sem zavartak volna. Persze minden jó, ha a vége jó!

Ami a Magyar Kamarazenekar játékát illeti, a körülményekhez képest - mármint hogy nem olyan régóta muzsikálnak közösen - meglehetősen precízen játszanak együtt, de szinte az egész hangverseny alatt azt éreztem, hogy bár folyamatosan jelen vannak, kerülik a feltűnést. Hogy ez az akusztika keltette érzéki csalódásnak tudható be, vagy szándékosan húzódtak vissza a szólisták mögé, nem tudom. Mindenesetre kíváncsian várom a Magyar Kamarazenekar következő hangversenyeit, hiszen a sikerhez minden adott: remek koncertmester, állandó sztárszólista, tehetséges fiatal muzsikusok, és a közönség érdeklődésére sem lehet panasz. 

Már csak egy megfelelő koncerthelyszínt volna jó találniuk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Vizuál

Mától tudjuk megcsodálni a frissen vásárolt Renoir-aktot

A Szépművészeti Múzeum augusztus 20-ig kamarakiállításon mutatja be a gyűjtemény elmúlt száz évének legértékesebb szerzeményét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Felemelő érzés együtt játszani a gyerekekkel” - Interjú Rolla Jánossal

A Partitúra legújabb adása Pannonhalmára kalauzol el. Rolla János Kossuth-díjas hegedűművészt ezer szál köti az apátsághoz, az atyák barátságáról, az apátsági pincészet borairól, a templomi koncertekről és a zeneakadémiai életről is beszélgettünk.
Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.