Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

2020.10.23. 14:50
Ajánlom
Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.

Tervezi, hogy meghallgatja a saját koncertjét?

Feltétlenül! Amikor szeptemberben rögzítettük a Zeneakadémia Nagytermében, nem volt módom visszahallgatni, úgyhogy kíváncsi vagyok a felvételre.

Hasznosnak tartja a saját felvételeinek visszahallgatását?

Igen, természetesen. Gyakran kiváló inspiráció arra, hogy az ember valamit máshogy csináljon.

Olyanfajta hallgatásra van ehhez szükség, amelyben van némi távolságtartás is az előadástól: úgy kell visszanézni a hangversenyfelvételt, mintha nem is mi játszanánk.

Ez a nyitottság lehetővé teszi, hogy felfedezzünk valami mást, valami újat, ami talán játék közben még nem volt tiszta az előadó számára. Az ember néha tényleg sokat tanul ebből, néha pedig csak – nos, csak élvezi a felvételt.

Kérem, meséljen a november 5-ei estje műsoráról!

Egy Bach-szvittel kezdek, ami szokványosnak tűnhet, de ez az első alkalom „érettebb” pályafutásom során, hogy Bachot játszom. Tanulóéveim alatt persze játszottam én Bachot, de azután a szólóestjeimen sosem. Ha azt kérdezné, hogy miért, azt válaszolnám, hogy nem igazán tudom; talán túlságosan tiszteltem ezt a zenét, vagy túlságosan élveztem a barokk művek historikus előadásait. De tudtam, hogy el fog jönni ez a pillanat, és tavaly életemben először műsorra tűztem egy Bach-szvitet, a 996-ost. Ezt a szvitet játszottam most is, és a felvételem egyike a műből készült első gitárfelvételeknek, úgyhogy azt hiszem, számos gitárrajongó számára érdekességgel szolgálhatok vele. Más műveket is játszom, amik újak a repertoáromon, de jellemzőbbek rám. Elhangzik három Giulio Regondi-mű, ez tiszta romantikus zene; Asencio Collectici intim című csodálatos, spanyolos ízű, nagyon személyes, intim hangvételű sorozata, ahogy a cím is sugallja. Tipikus, hagyományos műsort állítottam össze a barokktól a romantikán át a huszadik századig. A programot a csodálatos orosz szerző, Sofia Gubaidulina kevéssé ismert modern műve, a Szerenád zárja.

Hogy kell elképzelni egy online fesztivált?

Ez új helyzet mindannyiunk számára, és tudja, egy fesztiválon általában éppen a művész és hallgatósága közötti személyes interakció az élvezetes. A fesztiválok sajátos jellemzője, hogy a világ minden pontjáról érkező emberek számára találkozási lehetőséget biztosít. Összegyűlnek, koncerteken játszanak, koncerteket hallgatnak, beszélgetnek a zenéről, az elképzeléseikről… Mostanáig ezt jelentette a fesztivál fogalma. E nélkül a személyes interakció nélkül úgy gondolom, az esemény inkább csak szimbolikus gesztus annak kifejezésére, hogy még létezünk, tesszük a dolgunkat, és meglehetősen szomorú esemény, de azért persze több, mint a semmi. Így az emberek az otthonukból, kényelmes székben ülve, egy pohár borral a kézben, esetleg ízlés szerint szivart, pipát vagy cigarettát szívva, rendkívül kényelmes körülmények között tekinthetik meg a produkciókat, amelyeket ezelőtt soha, hiszen nem korábban létező, hanem kifejezetten erre a fesztiválra készült koncertfelvételeket hallgathat, aki jegyet vált valamelyik eseményre. Ebből a nézőpontból némelyeknek a fesztivál akár még nagyobb élményt nyújthat, mint hagyományos körülmények között. Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak alkalmazkodnia kell a helyzethez. És most nem csak a fesztiválra gondolok, hanem az életre általában. Természetesen mindig lehet panaszkodni, hogy mire vágyunk, mit szeretnénk másképpen, de az élet dinamikus, váratlan helyzetekkel teli valami, ehhez idomulni kell.

És az online fesztivál ötlete a legspontánabb, leghatékonyabb módja annak, hogy az esemény megvalósulhasson. Gratulálok ehhez, és remélem, nagyszerű lesz.

Eszerint az online fesztivál amellett, hogy korlát, lehetőség is – hiszen így a világ bármely pontjáról meg lehet hallgatni a hangversenyeket.

Pontosan. Képzeljük el, hogy a fesztivál Budapesten zajlik, a Zeneakadémia gyönyörű Nagytermében! A terem megtelik hat-hétszáz emberrel, a nézőtér befogadóképessége adott. Ha azonban élőben közvetítjük az eseményt, vagy valamilyen módon elérhetővé tesszük online, biztos vagyok benne, hogy öt-hatezer hallgató fogja követni az Egyesült Államoktól Kínán és Japánon át Ausztráliáig.

Úgy gondolom, hogy ha egy-két év múlva minden visszatér az eddigi kerékvágásba, a live streaming meg fog maradni. Mindössze néhány kamera és mikrofon kell ahhoz, hogy más kontinenseken élő hallgatók ezreivel oszthassuk meg az élményt. Ez tagadhatatlanul csodálatos.

A fesztiválhoz hagyományosan verseny és mesterkurzus is kapcsolódik. Jelen körülmények között hogyan lehet ezeket megszervezni?

A Budapesti Gitárfesztivál esetében nem tudom biztosan, de a tavaszi karantén idején én is online oktattam a saját tanítványaimat, szóval tudom, hogy ez is olyan helyzet, amihez alkalmazkodni kell. Persze, eleinte folyton panaszkodtunk, hogy így a tanárok nem tudják úgy kifejezni a művészi gondolataikat a diákok felé, mint személyesen tennék, de két-három hónap alatt kialakult a rendszer. Arra kértem a diákjaimat, hogy minden héten készítsenek felvételt az általuk tanult művekből, és küldjék el nekem. Azt mondták, hogy sokat tanultak ebből a folyamatos felvételkészítésből, önmaguk kritikus visszahallgatásából. Ami a versenyeket illeti, a karantén alatt az online zsűrizést is megtapasztaltam, otthon hallgattam meg és értékeltem a beérkezett felvételeket. Azt láttam, hogy a felvételek színvonala, a művész megjelenése nagyon fontos és árulkodó tényező. Volt, aki koncertteremben készített felvételt, más a nappalijában ugyan, de elegánsan öltözve, és akadtak olyanok is, akik a hálószobájukban, pizsamában rögzítették a produkciót. Ez utóbbiakról az első pillanattól az volt a benyomásom, hogy ez az ember nem veszi komolyan a feladatot. Egyszerűen muszáj megtanulni, hogy mit jelent felvenni valamit, és versenyprogramként prezentálni.

Ha már versenyekről beszélünk, Ön gyakorlatilag a világ összes gitárversenyét megnyerte már. Melyik győzelmére a legbüszkébb?

Talán az utolsóra, a Guitar Foundation of America versenyére 2007-ben Los Angelesben. Három évvel azelőtt, hogy megnyertem, egyszer már elindultam ezen a versenyen. Emlékszem, hogy nagyon szerettem volna első díjat nyerni, mert ez a verseny rendkívül sok lehetőséggel jár: az első helyezett több mint 50 koncertes turnét nyer az Egyesült Államokban, felvételeket a Mel Bay Publications és a Naxos gondozásában, egyszóval elég szép kis díj egy fiatal zenész számára. De én csak második lettem, úgyhogy azt mondtam magamnak: ilyen az élet, el kell fogadni, hogy néha egy hajszálon múlik, hogy az ember nem kapja meg, amire nagyon vágyik. Ekkor egy időre felfüggesztettem a versenyzést, a koncertezésre fókuszáltam. Aztán egyszer csak azzal szembesültem, hogy az Egyesült Államokbeli koncertsorozatom utolsó állomásának időpontja egy héttel előzi meg a GFA kezdetét, úgyhogy úgy döntöttem, még egyszer részt veszek, és… hát, és aztán megnyertem. Ez nagyon megérintett és emlékezetes marad számomra, hiszen ezúttal a korábbi versenynek éppen az ellenkezőjét éltem át: akkor nagyon akartam, és nem sikerült, a második alkalommal pedig kellemes meglepetésként ért a győzelem.

Az utóbbi időben a zsűriben is helyet foglal. Mely szempontokat tartja a legfontosabbnak, amikor zsűrizik? Mi teszi a jó versenyprodukciót?

Amikor én versenyző voltam, a barátaimmal együtt teljes tévedésben voltunk. Akkor azt gondoltuk, hogy a versenyprodukciónak tökéletesnek kell lennie, egyetlen hiba nélkül, úgy hittük, hogy a végső döntés során ez minden, ami számít. Amióta zsűritag lettem, úgy látom, hogy zsűriként valami teljesen mást keresünk. Olyan fiatal művészeket, akik nem csak az ujjaikat mozgatják, nem csak hangjegyeket játszanak el, hanem művészetet teremtenek a színpadon. Ez közhelynek tűnhet, de nagyon is igaz.

Több alkalommal tapasztaltam már, hogy egy versenyző ugyan vétett hibákat, de a zsűri tagjai egyöntetűen állították, hogy ő a kedvenc versenyzőjük, pusztán a művészi kvalitásai alapján.

A jelenlegi vírushelyzet új megoldások keresésére késztette a művészvilágot, mint például ez a fesztivál is. Gondolja, hogy ezek a folyamatok a digitális világ fejlődésével maguktól is elindultak volna? Ez lenne a jövő?

Azok, akik korábban nem bajlódtak a technikai kivitelezéssel, most, hogy rákényszerültek, már tudják a módját, így biztos vagyok abban, hogy a live streaming megmarad; ez mindenképpen nyereség. És persze ott vannak az olyan platformok is, mint a Spotify, a YouTube, és még sorolhatnám. De semmi nem érhet fel az élő hangversennyel. Semmi nem ad a hallgatóknak és az előadóknak olyan fantasztikus művészetélményt, mint ez. Amiatt nem aggódom, hogy az élő hangversenyek és fesztiválok megszűnnének, mert az emberek szociális lények. Igényünk van a személyes interakcióra, ez nagyon is emberi, és ezt semmi nem fogja megváltoztatni. Legfeljebb a találkozás módjai, lehetőségei bővülnek.

A fesztivál koncertjeiről és a jegyvásárlási lehetőségekről ide kattintva található bővebb információ.

A gitárfesztiválról bővebben itt olvashat.

A klasszikus gitárzene nagyjai a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon

Kapcsolódó

A klasszikus gitárzene nagyjai a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon

November 2-7. között rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Gitárfesztivált, amely idén is a gitárzene nagyjait mutatja be több külföldi művésszel a V4 országokból, valamint hazai kiválóságokkal. Ez lesz az első olyan fesztivál itthon, ami kizárólag online lesz élvezhető.

Támogatott tartalom.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Meghalt Josef Abrhám, a Kórház a város szélén Blažej doktora

Az egyik legnépszerűbb cseh színész nyolcvankét éves volt. Bár rengeteg tévéjátékban és filmben játszott, legtöbben a Kórház a város szélén című legendás sorozat Blažej doktoraként emlékeznek rá - adta hírül az ujszo.com szlovák hírportál. 
Könyv

Visszatér a Városmajorba a Margó Fesztivál

Június 9-12. között, az Ünnepi Könyvhéttel egy időben, a Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Margó Irodalmi Fesztivált, ahol többek közt Nádas Péterrel, Tóth Krisztinával, Romsics Ignáccal, Bereményi Gézával, Péterfy Borival, Zoltán Gáborral és az Alkalmáté Truppal is találkozhatunk.
Vizuál

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Plusz

A kultúra fogalmát a lehető legtágabban értelmezi a kultúráért és innovációért felelős miniszterjelölt

Csák János a kinevezése előtti meghallgatáson elmondta, az új minisztérium maga is innovációnak tekinthető. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 1 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett 11 szavazattal támogatta.
Vizuál

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Egyházzenei Fesztivált rendez a Haydneum

A tavaly őszi Nyitófesztivál után egyházi műveket mutat be a közönségnek a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, köztük kevéssé ismert, de magyar kötődésű szerzők darabjait.
Klasszikus kritika

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Klasszikus gyász

Elhunyt Cser László hegedűművész

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagjától Gál-Tamási Mária hegedűművész búcsúzott a zenekar közösségi oldalán, és megható sorokkal idézte fel mindazt a támogatást, amit az együttes a muzsikustól kapott.
Klasszikus hír

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Klasszikus hír

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.