Klasszikus

Bach „jólhangolt billentyűi” egy különleges csembalón

2020.03.22. 12:15
Ajánlom
A kiváló csembalóművész, Dobozy Borbála a BMC Records égisze alatt duplalemezre rögzítette Bach: Wohltemperiertes Klavier című sorozatának második részét (BWV 870–893), ezzel teljessé téve Bach grandiózus művének felvételét.

Dobozy Borbálának tavaly jelent meg a BMC Records gondozásában a Wohltemperiertes Klavier I című lemeze, amin Bach sorozatának első részét (BWV 846–869) adja elő – ezt folytatja most a második 24 prelúdiumot és fúgát tartalmazó felvétellel. A mű tolmácsolásához ezúttal egy különleges csembalót választott:

egy Grossbreitenbachban, 1706 körül készült Johann Heinrich Harrass csembaló hű kópiáját,

amin egy 16 lábas húrsor is található. Mivel ez a húrsor egy oktávval mélyebben szól, a többi regiszterhez kapcsolva lenyűgöző, grandiózus hangzást eredményez, a hangszeren az átlagnál több hangszínkombinációra is lehetőség nyílik, amely a szokásosnál gazdagabbá teszi a hangzást. A csembaló a neves Jürgen Ammer hangszerkészítő mester utolsó alkotása, amelyet azonban halála miatt már sajnos nem tudott teljesen elkészíteni, azt a csehországi Bečička-Hüttl-Šefl műhelyben fejezték be.

A lemezen szereplő művet, J. S. Bach Wohltemperiertes Klavier című sorozatát Bartha Dénes zenetörténész

a zongorairodalomnak s a zongorapedagógiának szinte versenytárs nélküli, örök értékű kincseként

jellemezte. A zeneszerző kétkötetes művének mindegyikében 24 prelúdium és fúga található, az összes dúr és moll hangnemben, félhangonként emelkedő sorrendbe rendezve. Bár a Wohltemperiertes Klavier ma is a magasabb fokon álló zongorista-növendékek mindennapi kenyere, fontos pedagógiai szerepe mellett legnagyobb jelentőségét zenei tartalmának szinte enciklopédikus gazdagsága, a különböző tételtípusok, szövésmódok és karakterek sokfélesége, a formai szigorúság és szabadság, az archaikus és a Bach korában legmodernebb stílusok egymásmellettisége adja.

CSK_5667-124848.jpg

Dobozy Borbála (Fotó/Forrás: Csendes Krisztina)

A Wohltemperiertes Klaviert a Bach utáni zeneszerző-generációk is nagy becsben tartották: ott volt többek között Beethoven és Schumann zongoráján; számos komponistát inspirált hasonlóan elrendezett sorozatok megírására, Bartók Béla pedig a 20. század első éveiben, zeneakadémiai tanárként elkészítette belőle a maga instruktív, pedagógiai célú közreadását. Bach monumentális alkotása ma is megkerülhetetlen, kimeríthetetlen forrás, nem csak a billentyűs- és zeneszerző-növendékek, illetve hivatásos muzsikusok, de minden zenekedvelő számára.

Dobozy Borbála felsőfokú csembaló- tanulmányait Zuzana Růžičková vezetésével a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán kezdte, majd a prágai Zeneakadémián folytatta nála. A következő években a historikus előadói gyakorlatot tanulmányozta: először a salzburgi Mozarteumban Liselotte Brändle, Nikolaus Harnoncourt és Johann Sonnleitner irányításával, majd egy évig a zürichi Zeneakadémián Sonnleitner tanítványaként. Kurzusokat tartott Magyarországon, Norvégiában, Németországban, Ausztriában, Fehéroroszországban, Szlovéniában, Szerbiában. 2005-2013-ig a franciaországi Thoiryban évente megrendezésre kerülő „Brillamment baroque” régizenei kurzus tanára volt.

Európa legtöbb országában és az USA-ban koncertezett, rádió-, TV- és lemezfelvételeket készített. A 2011-ben Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett Dobozy Borbála művészi tevékenysége középpontjában Johann Sebastian Bach életműve áll: szinte minden csembalóra írt kompozícióját eljátszotta, beleértve összes zenekari és kamaraművét is. Repertoárja szinte az egész csembalóirodalmat felöleli, beleértve a 20. századi és a kortárs zenét is. Több magyar zeneszerző – Arányi-Aschner György, Balázs Árpád és Hidas Frigyes – komponált már számára műveket, így számos ősbemutató fűződik a nevéhez.

Interjúnk a művésszel itt olvasható:

Miért érdekes, hogyan billentett Bach?

Kapcsolódó

Miért érdekes, hogyan billentett Bach?

Dobozy Borbála a 18. századi billentyűs zene avatott tolmácsolója. Miért érdemes kutatni, hogy hangzott a maga korában a barokk zene, és miért érdekes Mozart kedvenc cseh zeneszerzője? A Budapesti Tavaszi Fesztivál április 6-i koncertje előtt beszélgettünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.