A lipcsei Tamás-templom kántora nem sajnálta a kottapapírt, több száz kórusművet alkotott, ezek közül 209 maradt az utókorra. Ez már megfelelő mennyiségű anyag volt ahhoz, hogy kutatási témául szolgáljon egy párizsi projekthez. Gaetan Hadjeres és François Pachet, a Sony Computer laboratóriumának munkatársai ugyanis létrehoztak egy algoritmust, amely képes komponálni ilyen Bach-kórusdarabokat.
A két kutató azért választotta Bachot, mert a mester zenéje hiába komplex, viszonylag szigorúan követi a saját szabályait. A négy énekszólamra írott művekben általában a szoprán szólamban hangzik el a koráldallam, és a harmonizáció kölcsönzi az egész bachi hangzást. Hadjeres és Pachet ilyen harmóniák létrehozására és összekapcsolására tanították meg a számítógépüket.
A két kutató különböző hangnemekbe transzponálta Bach-műveit, és az így létrejött 2503 zenedarabot betáplálták a DeepBach elnevezésű programba. A programnak így jól körvonalazható elképzelése lett arról, hogyan hangzik Bach zenéje, és hogyan nem. Így amikor elkezdett saját zenéket gyártani a tanultak alapján, sokkal jobban teljesített, mint más, mesterséges intelligenciával felszerelt programok. A kész művekkel a kutatók megkerestek 1600 tesztalanyt (köztük zenészeket is), akiknek a fele eredeti Bach-műnek vélte a számítógép által komponált darabokat. (via WQXR)
Bach vagy egy számítógép?
Ha Ön nem volt az 1600 tesztalany egyike, döntse el, hogy sikerült-e a Sony kutatóinak projektje.
hírlevél
