Klasszikus

Bachot karácsonyra – másképp

2012.12.22. 14:59
Ajánlom
Vashegyi György és együtteseinek neve többek között egyet jelent az izgalmas, méltatlanul elfeledett ritkaságokra nyitott műsorpolitikával is. Ennek legújabb példája volt a Purcell Kórus Ruppert Istvánnal közös karácsonyi hangversenye, ahol Johann Sebastian Bach ismert és kevésbé ismert művei mellett néhány, kevésbé reflektorfényben lévő rokonának kompozíciója is felcsendült.

Többek között azé a Johann Christoph Baché is, akinek manapság nem sok műve kerül a koncerttermek színpadára, noha a Bach-család többi tagja igen nagyra tartotta: "elmélyült" zeneszerzőként hivatkoznak rá, és Johann Sebastian a koncerten is elhangzott Lieber Herr Gott, wecke uns auf motettát választotta temetési zenéjéül. Nagy kár, hogy nem hallani gyakrabban a darabjait, mert a koncerten felcsendült mindkét motettája igazi mestermű, minden további nélkül felveszi a versenyt a kortársai (itt elsősorban Johann Pachelbelre gondolok) kompozícióival.

Persze egy mű megítélésén sokat javíthat vagy ronthat az előadás, de ezen az estén rontani semmiképpen sem rontott, mert a kórus és karmestere - minden túlzás nélkül - kirobbanó formában volt. Nem tudom, mikor voltam utoljára olyan kóruskoncerten, ahol a ráadásul nem is magyar, tehát számomra anyanyelvű szöveget olyan tisztán lehetett érteni, hogy tulajdonképpen a kivetítés majdhogynem felesleges volt. Bár az előadói létszámot elsőre meglátva kétségeim támadtak, de az említett jól artikulált előadásmódhoz olyan rugalmas, de egyáltalán nem erőtlen hang párosult, hogy aggályaim teljes mértékben szertefoszlattak. A zenei megformálás hasonlóan magas színvonalú volt: Vashegyi pontosan tudta, hogy hol, mikor és mennyit.

Már akkor lehetett érezni, hogy itt valami az különleges van készülőben, amikor az előzetesen kiadott műsoron nem szereplő 66-os kantáta (Nun komm der Heiden Heiland) korálját énekelték, elválasztva ezzel ugyanazon népének Ruppert István által játszott három feldolgozását. De ahogy jöttek a többi kórusos tételek, úgy lett az együttes még az eddiginél jobb és jobb; talán ehhez a gambából, csellóból, violonéból, csembalóból és orgonából álló continuo-csapat csatlakozása is hozzájárult. Az egész "(egy vagy két kórus, ill. continuo) repertoárból építkező hangversenyek ritkaságszámba mennek, különösen a Művészetek Palotájában. Pedig szerintem lenne rá közönség, és - mint ebből a koncertből kiderült, - színvonalas előadók is.

Ruppert István szintén nagy formátumú muzsikus, de sajnos ezen az estén porszem került a gépezetbe. Ha abból a Johann Sebastian Bachnak tulajdonított mondásból indulok ki, hogy az orgonálás nem más, mint a megfelelő billentyűk megfelelő időben való lenyomása, akkor Ruppert orgonálásában ezen az estén volt némi kivetnivaló. Nem mehetek el szó nélkül a nagyszámú "vendéghang" mellett: bár egy-kettő díszítésnek is beillett volna, alapvetően valószínűleg nem erről volt szó. Azt sem tudom eldönteni, hogy az első félidőben tapasztalható feszültsége a "szövegben" vétett hibákból adódott, avagy fordítva. Szerencsére ez a merevség a szünet utánra oldódott, és ezzel párhuzamosan a hibák száma némileg csökkent. Mindenesetre az egész csak azért bosszantó, mert az általa előadott darabok jól fel voltak építve és stílushűen, ízlésesen voltak megformálva - ez is bizonyította Ruppert kvalitásait. Különösen pozitívan csalódtam a preklasszikus stílusú C. Ph. E. Bach F-dúr orgonaszonáta esetében. Ugyanis az orgona szerintem nem kifejezetten az a hangszer, ami a bécsi klasszikus stílus említésekor az ember eszébe jut, ráadásul - nem-orgonista véleményem szerint - a hangszer gépszerűsége miatt ezt a repertoárt nem is lehet igazán jól játszani, még az olyan esetekben sem, mint ez alkalommal, amikor egy eredetileg is orgonára írt műről van szó. Ruppert viszont nagyon jól emelkedett felül a hangszer korlátain.

Persze nincs azzal semmi baj, ha bizonyos eseményekhez bizonyos bevett műsorszámok kapcsolódnak, mégis, azt gondolom, egyáltalán nem volt rossz ötlet a - műsort tekintve - vérfrissítés. Már a zeneiskolákban is azt tanítják,  hogy a barokk zene nagyjából az, ami olyan ünnepinek hangzik, talán ezért is választják olyan gyakran ünnepi műsornak a generálbasszus-korszak egy-egy remekét. Ezzel nincsen probléma, de néha jól esik, hogyha nem csak ugyanabból a pár darabból kerül ki az "ünnepi menü". Az ünnepinek szánt hangverseny így a repertoárdarabokhoz önkéntelenül hozzáragadt pátosz nélkül lesz ünnepi - arról nem is szólva, hogy újabb lehetőségünk nyílik rácsodálkozni a nyugati klasszikus zenetörténet változatosságára és kimeríthetetlenségére.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Izgalmas utazás nézőnek és alkotónak egyaránt – Bűn és bűnhődés premier

Závada Pál a székesfehérvári Vörösmarty színház felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből, amelynek bemutatója október 16-án volt a Kozák András Stúdióban. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.
Színház

To be, or not to be - Benedict Cumberbatch Hamletként tér vissza az Urániába

Decemberben újra látható az Uránia történetének egyik legnépszerűbb színházi közvetítése, a londoni Barbican Színház Hamlet előadása, főszerepben Benedict Cumberbatch-al. 
Vizuál

A tavalyi év eseményei a világ legjobb képein

Nézd meg, mi történt a világban tavaly! Október 23-ig megtekinthető a tárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Plusz

Őze Áron dadogással élő sorstársaival beszélget

A dadogás elfogadásának világnapján, október 22-én konferenciát szerveznek, amelyre a beszédhibában érintetteket és a témával foglalkozó pszichológusokat is várnak.
Könyv

Valamirevaló szerző előbb-utóbb szentel regényt a szüleinek

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal George Szirtes Előhívás – Anyám regénye című (ön)életrajzi ténykönyvét mutatja be.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Tudta? Nemessányi-hangszeren játszik az Operaház koncertmestere, Kállai Ernő

Nagyszerű lehetőségként egy Nemessányi-hegedű került az Opera birtokába tavasszal, amely hangszer ebben az évadban fog igazán szerephez jutni, mégpedig Kállai Ernő koncertmester játékán keresztül. De nézzük, miben is áll ennek a jelentősége.
Klasszikus ajánló

Hangverseny Kocsis Zoltán emlékére

Maurice Ravel, Frédéric Chopin és Kovács Zoltán egy-egy művével emlékeznek Kocsis Zoltán zongoraművészre, karmesterre és zeneszerzőre halála évfordulóján a Nemzeti Filharmonikusok.
Klasszikus ajánló

Novemberi kínálat az Óbudai Társaskörben

Felolvasószínház borkóstolóval, Seress Rezső-est, születésnapi és kortárszenei koncertek az Óbudai Társaskör novemberi programkínálatában.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Klasszikus fidelio klasszik

A legjobb filmzenék a Sportarénában

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának október 19-én következő adásában Hollerung Gábor beszámol a Budafoki Dohnányi Zenekar legújabb filmzenei dobásairól. Ezen kívül interjú hallható Eötvös Józseffel, Farkas Józseffel és Hábetler Andrással.