Klasszikus

Bajor nehéztüzérség

2015.04.25. 06:58
Ajánlom
Amikor 19-én, vasárnap este a Művészetek Palotája felé ballagtam a verőfényes tavaszi késő délutánban, feltűnt, hogy két hatalmas, német rendszámú nyerges kamion álldogál a parkolóban, továbbá három méretes autóbusz is várakozott. Átfutott rajtam egy pillanatra: hm, jó sokan jöhettek. De mire a soktonnás szállítójárművek? KRITIKA

Benn azután már gyorsan kiderült minden: a színpadon elképesztő mennyiségű hangszer várta a publikumot, többek között egy traktorkerék méretű nagydob is díszelgett a pódium jobb hátsó sarkában. Feltűnt már a terembe lépve, hogy a karzati zengőkamrák ajtói szinte sarkig tárva vannak - ennyire talán még sosem láttam kinyitva őket - megnövelve a hangzó tér nagyságát, szinte katedrális méretűvé duzzasztva azt. A nagy "madár", a mozgó canopy is egészen magasan lebegett felettünk. A Bajor Állami Zenekar, a Bayerisches Staatsorchester ezen az estén három, időben-stílusban egymástól távol álló darabot szólaltatott meg, ám egy dolog mindenképpen közös volt bennük: a hangzás, a hangszerelés különlegességei, meglepő és időnként káprázatosan színes megszólalásai. Mindezek előrevetítették az este fontos pillanatait.

Mert abból akadt bőven. Kirill Petrenko gyors léptekkel szinte felszökkent a pulpitusra, kurta meghajlással reagált az üdvözlő tapsra, és azonnal felemelte pálcáját, a zenekar pedig Ravel La Valse-ának halk basszusmotívumával indította a hangversenyt. Ravel nagy keringője nemcsak a táncnak, hanem egy letűnő kornak is apoteózisa, néha kissé keserű, időnként ironikus, vagy épp vad hangzásokkal. A nagybőgők ezúttal a színpadi jobb oldalon helyezkedtek el, a szemben lévő pontot két (később négy!) hárfa foglalta el, és csak ámulni lehetett azon, hogyan sikerült ilyen ragyogó akusztikai hatást elérniük: nem volt olyan forte pillanat, hogy ne lehetett volna a földszint 14. sorban is hallani a hárfákat. A zenekar játékára pedig nemcsak a precizitás, hanem egyfajta velük született hajlékonyság is jellemző volt. Az együttes továbbá már ebben a darabban is megmutatta, hogy a színek keverése és arányai pontosan meglátszanak játékukban: nemcsak a motivikus mozgások sikerültek tisztára, hanem az összhangzások is. Ügyes és sohasem tolakodó, inkább élvezetes pillanatokat hoztak el. A La Valse crescendója a hangszínek egyre gazdagabb kínálatát is magával hozta, de Petrenko féken tartotta a bombasztikus indulatokat, és rendkívül pontosan adagolta a hangerőt, az effektusokat, a hegedűk straussos motívumtöredékeinek iróniája nem volt túljátszva, modorosságnak nyoma sem látszott.

Második számnak egy nálunk igen ritkán játszott német szerző, Hartmann 1963-ban írott Gesangszene a "Szodoma és Gomorra" szövegére (J. Giraudoux nyomán, 1943) c. darabja szólalt meg, baritonszólóra és nagyzenekarra. A zeneköltő műhelyében sokféle hatás működött együtt: Schönberg, Webern is felismerhető volt közöttük, mégis, egészen sajátos, tömör képekben és nagyon expresszív módon szólalt meg az alkotás. Éppen ezért hiányoltam, hogy a rendkívül pontosan, tisztán megszólaló bariton, Christian Gerhaher német nyelvű énekszövegét és/vagy annak fordítását nem vetítették ki, amely a világvégéről, a pusztulásról rajzolt nagyon plasztikus képet. A zenekarból félelmetes, ugyanakkor roppant sajátos színezetű zenét hallhattunk kíséretként. A művet indító fuvolaszóló árnyalt, titokzatos hangvételűnek mutatkozott, a szerző bőségesen kihasználta a hangszer minden technikai lehetőségét, a flatterhangokat; a rövid darabban pedig később egész légiónyi ütőhangszer is szerepet kapott, a vibrafon, a marimba és a xilofon külön-külön és együtt is szikrázóan színezte az előadást. A legvégén pedig a világ teljes, apokaliptikus pusztulásáról adtak számot a zenekar tizenkéthangú akkordcsapásai, a kétségbeesett rézfúvós-motívumok. A dirigens nagyon koncepciózusan, élvezetesen irányította zenekarát a zenei összefüggések, párhuzamok bemutatásával. A darab lecsengésekor a szólista beszédrecitatívja szólt hozzánk az elemek felbomlásáról, a világ pusztulásáról.

Végül pedig a romantikus zene egyik legnagyobb alkotása, Berlioz: Fantasztikus szimfóniája csendült fel, amelyben nemcsak a zenekari tuttik hangszíneire volt szükség, hanem pl. a mezei jelenet magányos angolkürt-dalára és a színpad fölötti kamrában megszólaló oboával folytatott párbeszédére is. Ismét rácsodálkozhattunk a terem kivételes akusztikájára, amelyben a zeneszerző minden hangszerelési újítása, rafinériái tisztán kivehetőek voltak. A keringő elegánsan és nagy elánnal szólalt meg, de fontos pillanatai akadtak a következő, Jelenet a mezőn-tételben a négy üstdobosnak is, akik teljes akkordokat szólaltattak meg a timpanikon, és ezek az akkordok nem csak valamilyen fikcióként, hanem hallhatóan teljes pontossággal szólaltak meg. A Boszorkányszombat sátáni Esz-klarinét-vijjogása remeklés volt, és az óriási nagydob is szerephez jutott; a tételt bevezető halk, de annál félelmetesebb muzsikának pedig, nagyon helyesen, fontos szerepet tulajdonított dirigens és zenekara egyaránt. Ez a néhány ütem tudniillik talán a leginkább jövőbe mutató mozzanat az egész műben: a sötétség kísértethangjai. Néhány disszonáns akkordikus és dallamtöredék után minden a semmibe hullik szét. A koncert végén felcsattanó tapsorkánt és kiabálást, bravózást Rimszkij-Korszakov Dongójának nagyzenekari átiratával köszönték meg a zenészek. Ismét bebizonyosodott, hogy a pontos és zenei szempontokat szem elől nem tévesztő előadás nem válik bombasztikussá még akkor sem, hogyha a művek jellegéből adódóan fennáll ennek a veszélye. Kirill Petrenkónak rendkívüli arányérzéke van: egyszer sem szaladt el vele a ló, pedig nagyon csábító pillanatokat élhettünk meg ezekben a hatalmas apparátussal dolgozó darabokban. A csörömpölő-dübörgő, olcsó patronokkal operáló karmesterek és zenekarok ideje valóban leáldozóban van - csak legyenek, akik átveszik a stafétabotot. A Bajor Állami Zenekar szédületes koncerttel tromfolt rá a kételkedésre. Ők biztos átvették már.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Vizuál

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Könyv

Láttad már Ady vasúti bérletét vagy az önéletrajzát?

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban micsoda kincsek rejtőznek. Az OSZK kamarakiállításokkal igyekszik ezeket a kuriózumokat látogatóival is megosztani.
Könyv

Feleannyi könyv az idei Aegon-díj döntőjében

Gumicsizma, kiskocsma és magadra ismerés – mi fér bele egy igazán személyes könyvajánlóba? Az Aegon Irodalmi Díj idei zsűrije szerint mindezek és még sok más érdekesség…
Plusz

Kettős vezetése lesz a Szabad Tér Színháznak

A Margitszigeti Szabadtéri Színpadot Bán Teodóra, a Városmajori Szabadtéri Színpadot Benkő Nóra irányítja a jövőben a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése szerint.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Sosztakovics-szimfónia hazai bemutatójára készül az Óbudai Danubia Zenekar

Sosztakovics IV. szimfóniájának magyarországi bemutatójára készül az Óbudai Danubia Zenekar Hámori Máté vezényletével február 28-án pénteken a budapesti Zeneakadémián.
Klasszikus ajánló

Húszállomásos Kárpát-medencei turnéra indul Bogányi Gergely

Útjára indul Bogányi Gergely 2020-as koncertturnéja, a zongoraművész 20 koncerten 20 különböző műsort ad elő szerte a Kárpát-medencében.
Klasszikus ajánló

Fiatal lengyel ugrik be a koronavírus miatt Olaszországban ragadt zongoraművész helyett

Piotr Pawlak nyitja meg a március 1-én induló Chopin Fesztivált az Óbudai Társaskörben, miután Alberto Nosé a koronavírus-járvány olaszországi terjedése miatt nem tud eljönni Budapestre.
Klasszikus ajánló

A Ránki-család koncertjével várja fiatalok jelentkezését a kőszegi Altalena Nyári Akadémia

Augusztus elején rendezik meg Kőszegen a BMFest Altalena Nyári Akadémiáját, amelyre 14-32 év közötti fiatal zenészek jelentkezését várják. Vendégei között a Ránki-család, Fejérvári Zoltán, Bősze Ádám, a Berecz-család és Dukay Barnabás.
Klasszikus ajánló

Országos programot indít az ifjúsági kóruséneklésért a KÓTA

Országos programsorozat indult Hangról hangra... az ifjúsági kóruséneklésért címmel az idén 50 éves Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (KÓTA) szervezésében.