Klasszikus

Bakfark, egy európai magyar

2005.06.06. 00:00
Ajánlom
Május 31-én a Budapesti Történeti Múzeum alatt lévő varázslatos hangulatú gótikus teremben a gombamód szaporodó nyugati típusú, kis létszámú, hazai énekegyüttesek egyik legkiválóbbja, a Voces Aequales adott különleges koncertet Győri István lantművész társaságában „Chansonok és madrigálok Bakfark Bálint lant-fantáziáiban” címmel.

Bakfark Bálint

Közismert tény, hogy a politikatörténet szempontjából meglehetősen viharos 16. század legjelentősebb magyar zenésze és zeneszerzője Valentin Bakfark (1526-1576) volt – akit csak a May Károlyok és Verne Gyulák keresztapjának számító 19. század nevezett Bálintnak. Bakfark korának legelismertebb lantvirtuózaként számos udvarnak dolgozott, s élete során egész Európát beutazta, amit jól dokumentál, hogy életművének több mint kétharmada intavoláció, vagyis a korszak legjelentősebb zeneszerzőinek vokális műveiből készített lantátirat.

Ezekből válogatott a kedd esti koncert, amelyen többek között Jacob Arcadelt (1505-1568), Jean Mouton (1459-1522), Philippe Verelot (1480-1545) és Josquin des Prez (1450k.-1521) chansonjai és madrigáljai hangzottak el a belőlük készített Bakfark-átirat társaságában. A műpárokat olykor egy-egy korabeli vokális feldolgozás is gazdagította, vagyis ha egy chansont nem csak Bakfark dolgozott át lantra, de valamely más szerző az adott művet felhasználva írt mondjuk egy misét, a Voces Aeqales tagjai e mise egy tételét is elénekelték.

A hat férfiénekest (Bárány Péter, Gavodi Zoltán, Gyulai Csaba, Koncz András, Mizsei Zoltán) számláló együttes bármelyik világhírű kamarakórussal felvehetné a versenyt: nevükhöz hűen valóban egyenlő hangokról van szó, hangzásuk tökéletesen homogén, s bár a keddi koncerten néhol akadtak kisebb bizonytalanságok, alapvetően lenyűgöző magabiztossággal és természetességgel énekelték ezeket az olykor meglehetősen komplex zenéket. A koncert közepén elhangzott ötszólamú Josquin-chanson (Faulte d’argent) pedig szó szerint hátborzongató élményt jelentett.

Győri István lantjátéka ezzel szemben nem volt igazán meggyőző. Csodálatos pillanatok banális bakikkal váltakoztak, hangszerének bensőséges hangját túl gyakran zavarták meg a játékából fakadó oda nem illő zörejek, s bár hallatszott, hogy otthon érzi magát Bakfark világában, nem miatta marad emlékezetes a koncert. Sokkal inkább attól, hogy a nagyszerű zenék élményén túl zenetörténeti összefüggésekbe is beleláthatott az ember: egy olyan korszakba, amikor Európa legjelentősebb zenéi már keletkezésük után néhány évvel eljuthattak a szerencsésebb magyarországi udvarokba, amikor – törökvész ide, törökvész oda – Bakfarknak köszönhetően a magyar zenetörténet az európai zenetörténet egy fejezetének számított.

(2005. május 31. Budapesti Történeti Múzeum, 15. Budapesti Régi Zene Fórum – A Voces Aequales és Győri István lantművész koncertje: „Chansonok és madrigálok Bakfark Bálint lantfantáziáiban – Arcadelt, Crequillon, Pathie, Josquin, Maillard, Mouton, Verelot, Sandrin, Clemens Non Papa és Bakfark művei)

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.
Klasszikus magazin

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Klasszikus interjú

„Olyan ez, mint új partnerrel táncolni” – interjú Vadim Gluzmannal

A világszerte ismert hegedűművész a Liszt Ferenc Kamarazenekar meghívására jött hozzánk, és október 25-én a Zeneakadémia színpadán a koncertmesteri széket is elfoglalja. Csupán rövid időre, mert az est második felében már kettősversenyt játszik Várdai Istvánnal. Az első próba után beszélgettünk vele.
Klasszikus hír

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bernard Haitink

A világhírű holland karmestert kilencvenkét évesen érte a halál londoni otthonában, október 21-én – tudatta ügynöksége, az Askonas Holt.