Balassa Sándor egyike volt azon zeneszerzőinknek, akik már életük során úgy döntöttek, hogy kompozícióikat a nemzeti könyvtár zenei gyűjteményében helyezik el. Első kéziratait 1997-ben adományozta, majd az évek során valamennyi autográfját itt helyezte el. Haláláig – 2021-ig – 150 opust és több további, sorszám nélküli művet komponált. Utolsó három alkotása, a Trio (op. 148), a Négyes (op. 149) és a Palánták (op. 150) szintén a gyűjtemény részét képezi, és most először vált mindenki számára hozzáférhetővé. Az utolsó dokumentumcsomagot 2025. április 10-én adta át Balassa Mariann az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) számára.
A gazdag gyűjtemény így összesen 3690 oldalnyi kéziratot tartalmaz
– olvasható az intézmény közleményében.
Mint írták, a zeneszerző életútja szorosan kapcsolódik a magyar zenei intézményekhez: a Bartók Béla Konzervatórium után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre zeneszerzés osztályában folytatta tanulmányait, ahol 1965-ben diplomázott. Előbb a Magyar Rádió zenei rendezőjeként, majd a Zeneakadémia tanáraként dolgozott; 1981-től 1996-os nyugdíjazásáig a zeneszerzés tanszéken tanított hangszerelést, utolsó éveiben egyetemi tanárként.
Balassa Sándor: Palánták (op. 150) (Fotó/Forrás: OSZK Copia)
Balassa Sándor sokoldalú zeneszerzői pályája során nagyszabású zenekari műveket (Tündér Ilona, Csaba királyfi, A Nap fiai, Hunok völgye, 301-es parcella), négy operát (Az Ajtón kívül, A Harmadik bolygó, Karl és Anna, Földindulás), valamint kantátákat, dalokat, kórusműveket, kamarazenei és szólókompozíciókat alkotott.
Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el: 1972-ben Erkel Ferenc-díjat, 1978-ban Érdemes Művész címet, 1983-ban Kossuth-díjat kapott, később kétszer is Bartók–Pásztory-díjjal ismerték el (1988, 1999). 1989-ben lett Kiváló Művész, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díj kitüntetettje.
A most teljessé vált kéziratos hagyaték digitalizálására és publikálására Balassa Mariann adott engedélyt, lehetővé téve, hogy
a közönség és a kutatók kiváló minőségben, nagyítható formában érhessék el a dokumentumokat.
A Copia felület nemcsak a zenetudományi kutatás számára kínál új lehetőségeket, hanem az oktatásban, kutatási projektekben és az ismeretterjesztésben is széleskörűen használható – írták, hozzátéve, hogy az OSZK ezzel a gyarapodással nemcsak a magyar zenetörténet kiemelkedő alkotójának teljes életművét őrzi és szolgáltatja, hanem a Copia felület révén hozzájárul ahhoz is, hogy Balassa Sándor munkásságát újra felfedezze a nagyközönség és a szakma.
További részletek a Copia oldalán.
Fejléckép: Balassa Sándor és a Karl és Anna kézirata (Forrás: Zeneakadémia képgyűjteménye / OSZK Copia)
hírlevél
