Koncertlátogatóként egyre többször találkozhatunk szcenírozott oratóriumokkal itthon és külföldön egyaránt. Mit gondolsz erről a tendenciáról?

Ez is egy módja annak, hogy a klasszikus zenét, ezen belül az oratóriumot közelebb hozzuk a közönséghez. Bár nem újkeletű jelenség, én ezt pozitív tendenciának látom, feltéve, hogy a rendezés összhangban van a zene mondanivalójával. Számomra az egyik legszebb és legmeghatóbb szcenírozott oratórium az 1996-os Händel Theodora Lorraine Hunt Liebersonnal. A rendezés elmélyíti az amúgy is szívbe markolóan gyönyörű zenét. Nagyon mély nyomot hagyott bennem ez az előadás.

Bach a Karácsonyi oratóriumot a lipcsei Tamás-templom karnagyaként templomi zeneként, a december 25-től január 6-ig tartó időszakra komponálta. Milyen előnyökkel jár egy alapvetően nem színházi keretek közé szánt mű színházi elemekkel kiegészített előadása?

A legfontosabb pozitívuma, hogy

A Karácsonyi oratórium hat kantátából álló zenei alkotás, amit eredetileg istentiszteleteken adtak elő az ünnepnek megfelelően. Maga a mű csak később került át a koncerttermekbe, ami talán megnehezítette, hogy a közönség pontosan tudja értelmezni a cselekményt. Most Igric György kreatív alkotómunkájának köszönhetően egy könnyen követhető karácsonyi történet kerekedik belőle, amiben minden résztvevőnek fontos szerep jut. Én például alt szólistaként Mária szerepébe bújhatok, hiszen a gyönyörű „Schlafe mein Liebster” kezdetű alt ária egy altató dal, magától értetődik, hogy ezt Mária énekli a kis Jézusnak.

Szerkesztett színpadi előadásban elevenedik meg a kantátaciklus, és benne Jézus születésének története. Díszletek, jelmezek, fények, valamilyen koreográfia, mozgás is mesél majd? Hogyan képzeljük el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben ezt a produkciót?

Egy félig szcenírozott előadásról van szó, jelzésértékű díszletekkel és jelmezekkel. Körülbelül kétszázan leszünk a színpadon, így a közönség előtt egy igazi zenei nagycsalád elevenedik meg, ahol mindenki – a szólistáktól a kóruson át a zenekar tagjaiig – egy közös történetet mesél el a zenén keresztül, ezzel nem csak a nézőket, hanem magunkat is ráhangolva a karácsonyra.

Balogh Eszter és a Magyar Rádió Gyermekkórusa (Fotó/Forrás: Vörös Attila / MRME)

A legkiválóbb hazai énekesek lépnek színpadra a délutáni és az esti koncert során. Hogyan hat ez a közös munkára?

Nagy öröm, hogy az előadók közül szinte mindenkivel dolgoztam már együtt, vannak számomra kiváltképp kedves kollégák, sőt barátok. Az MR Gyermekkórus részvétele pedig régi gyermekkori emlékeket fog idézni, hiszen egykor én is a tagja voltam.

Milyen mértékben lesz historikus az előadás? Mennyire lényeges szempont ez ma a barokk zene esetében?

Én személy szerint nagyon szeretem a barokk hangszereken való megszólaltatást, de a modern hangszeres-előadásnak is megvannak a maga szépségei, fényesebb, monumentálisabb hangzás tud létrejönni. (Az ilyen típusú előadásban fél hanggal feljebb szólal meg a mű.) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara modern hangszereken játszik, így ez alkalommal nem historikus előadást fog hallani a közönség.

Szeretnénk, ha megismernék Bach zenéjét, és hogy kicsit mindannyian ráhangolódjunk a karácsony valódi lényegére, a szeretetteljes kapcsolódásra.

Dido és Aeneas, A tündérkirálynő, Messiás – csak néhány előadás, amiben sikert arattál. Milyen énekesi és színészi kihívásokat tartogat számodra Mária alakja?

Bachot jól énekelni külön kihívás még a barokk repertoáron belül is. Szinte vonóshangszerként kezeli az énekhangot: hosszú frázisokat kell végigénekelni úgy, hogy közben alig adódik lehetőség levegőt venni. Mivel nemrég lettem édesanya, a szerep megformálásában ez biztosan segíteni fog, hiszen nap mint nap megtapasztalom a végtelen szeretetet és az anyai féltést. Máriát most ebből a hús-vér anya szemszögéből szeretném megközelíteni; számomra ő ebben a műben minden édesanya megtestesítője.

Balogh Eszter és a Magyar Rádió Gyermekkórusa (Fotó/Forrás: Vörös Attila / MRME)

Bár repertoárod a klasszikustól a kortárs zenéig terjed, mindig visszatalálsz a barokkhoz. Mi vonz ehhez a zenei korszakhoz?

Elegáns, ruganyos, letisztult, izgalmas, érzelemdús. Ezek a szavak jutnak eszembe. Nagyon szeretem a barokkban például a letisztult vonókezelést, de ugyanez a finomság a hangképzésre is igaz. A hangom is ebben a műfajban érzi magát a legjobban, a lehetőségek is mindig így találnak meg.

Háborúkkal, klímaváltozással, digitalizációval teli világunkban milyen üzenetet hordoz számodra Bach örökérvényű műve?

Erről szól a Karácsonyi oratórium. Bízunk benne, hogy sikerül olyan előadást teremtenünk, ahol a közönség és az előadók szívében egyaránt megszületik mindez.

Bach oratóriuma sokaknál az ünnepi készülődés része. Te milyen zenét teszel fel a lejátszódra a karácsonyi időszakban?

Zenei mindenevőnek vallom magam, bármilyen műfajt szívesen hallgatok, legyen az barokk, kortárs, könnyűzene, jazz. Karácsonykor nálunk szinte folyamatosan szól a zene a legkülönbözőbb stílusban. Sosem maradhat ki a mormon Tabernacle Kórus karácsonyi albuma vagy a jazz klasszikusok. Ilyenkor mindig összejövünk a családdal, és akik tudnak, zenélnek: fuvolán, hegedűn, zongorán játszunk, és együtt énekelünk régi angol karácsonyi dalokat. Akik nem muzsikálnak, ők csak leülnek mellénk és hallgatják – így lesz igazán családias az ünnep.

E kiemelt időszak lecsengése után hol hallhatunk legközelebb?

A következő év eleje főként lemezfelvételekre való felkészüléssel fog telni. Németh Pál karmesterrel – aki ezeken a koncerten is vezényelni fog – Gilles Requiemjét vesszük lemezre, majd Orbán György eddig nem hallott dalait fogjuk rögzíteni. De most elsősorban édesanyja vagyok a kisfiamnak, így igyekszem minél több időt együtt tölteni vele.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Balogh Eszter (fotó/forrás: MRME)