Klasszikus

Bánfalvi Béla: "Ha az eszünkre hallgatunk, bele sem vágtunk volna"

2012.03.21. 06:58
Ajánlom
A Magyar Kamarazenekar nevet viselő együttes eddig két színvonalas koncerttel mutatkozott be a nagyérdemű előtt. A következő hónapokban már külföldi turnémeghívások is feltűntek a láthatáron. Az együttes koncertmesterével, Bánfalvi Bélával beszélgettünk.

- Még a legnevesebb hazai zenei együttesek is csak rendkívüli támogatásokkal képesek biztosítani egzisztenciájukat. A jelenlegi helyzetben Önt mi indította arra, hogy belevágjon egy új kamarazenekar megalapításába?

- Ahogy szinte az egész világban, a klasszikus zenei szférában is soha nem látott nehézségekkel kell megküzdenünk. Jól ismerem ezt a helyzetet, úgyhogy nem árulok el nagy titkot akkor, amikor azt mondom, hogy a zenekar megalapításakor semmiféle gazdasági tényező nem volt rám befolyással. Az új zenekar ötlete egy közelmúltban történt szétváláshoz köthető. Huszonöt év után ugyanis úgy döntettem, otthagyom a Budapesti Vonósok koncertmesteri posztját. A zenekarból nem egyedül váltam ki, fiam és menyem is csatlakozott hozzám. Még azon az estén, amikor bejelentettük szándékunkat egyben azt is elhatároztuk, folytatni fogjuk a közös zenélést. És mivel én legfőképp a kamarazenekar zenei vezetéséhez értek, úgy döntöttünk, egy új kamarazenekart hozunk létre és nem törődünk a nehézségekkel. Ha az eszünkre hallgatunk, még az is lehet, hogy az egészbe bele sem vágtunk volna: józan gondolkodású ember ugyanis az esélyeket mérlegelve nemigen tesz ilyet. Döntésünket a szívünk vezérelte.

- Miért pont most érkezett el a váltás pillanata?

- A zenekarban egy olyan aránytalan helyzet kezdett kialakulni, melyek ellentétesek voltak az alapelveimmel. Én ugyanis azon a véleményen vagyok, hogy a kamarazenekar nem demokratikus intézmény. Koncertmesterként egy személyben felelek a hangversenyek színvonaláért, ugyanakkor úgy éreztem, nincsenek számomra biztosítva azok a jogok, melyekkel ezeknek az elvárásoknak eleget tudtam volna tenni. Márpedig, ha felelősségem van, akkor jogomnak is kell lennie, amivel problémás esetekben élni is szeretnénk. Enélkül a feladat vállalhatatlan.

- Hogyan jellemezné az ott eltöltött évtizedeket?

- Rengeteg turné és lemezfelvétel köt a zenekarhoz. Ha felteszek otthon egy korábbi lemezt, a mai napig jó érzéssel tölt el az a magas színvonal és zeneiség, amit a zenekar produkált.

- Új együttesének tagjait milyen szempontok alapján válogatta össze?

- A vonós kamarazenekar kis létszámú műfaj, mi mindössze tizenhatan vagyunk, így egyszerűen elengedhetetlennek tartom, hogy ne legyünk egységesek. Hasonló a hasonlóval gyógyíttatik - és ez a kamarazenekarokra véleményem szerint különösen igaz. Ahhoz, hogy jól tudjunk együttműködni, a szakmai kiválóság mellett emberileg is passzolnunk kell egymáshoz. Ülünk páran tanárok a zenekarban, így kézenfekvő módon először növendékeinket próbáltuk bevonni, de természetesen akadtak olyanok is, akik ajánlások révén kerültek a zenekar közelébe. A zenekari tagok többsége közös tanítási-metodikai alapokkal is rendelkezik, az együttes egysége tehát a hangképzés és zeneiség szintjén is megjelenik. Jómagam Szász Józsefnél tanultam, de közvetve szinte a teljes zenekar a Szász-iskolán nevelkedett. A hegedűtanítási alapokat tekintve tehát legalább annyira szászok vagyunk, mint a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok. A kiválasztáskor persze nem ez volt a legfontosabb szempont, hanem az, hogy végeredményben egységes és ugyanakkor fejlődőképes csapatot hozzunk létre. Már az első próbákon látszott, hogy a társaság hihetetlenül gyorsan képes úgy megszólalni, mintha már hosszú évek óta játszanánk együtt. Pillanatok alatt helyükre kerülnek az arányok, a haromóniák és az intonáció.

- A híres Tátrai Vonósnégyes primáriusa, Tátrai Vilmos évtizedekig működtette sikerrel Magyar Kamarazenekar nevű együttesét. Mennyiben tudatos a névválasztás? Az elnevezés esetleg egyben a művészeti koncepcióra nézve is irányadó?

- A névkereséskor elég sok nevet megjárattunk a fejünkben és végül azért döntöttünk emellett, mert úgy gondoltuk, aligha létezik ennél praktikusabb elnevezés. Egyszerű, érthető, ha külföldön turnézunk jól  lefordítható és könnyen megjegyezhető. Nem is találhattunk volna ennél megfelelőbbet. A Magyar Kamarazenekar elnevezés ugyan már évtizedekkel ezelőtt foglalt volt, de nem gondoltuk, hogy ez kizáró ok lenne, az az együttes ugyanis hosszú idők óta nem működik.

A Magyar Kamarazenekar elnevezés tehát inkább praktikus szempontokat szolgál, és ilyen értelemben nincs kapcsolat a művészeti vezetés és a névválasztás között. Illetve legfeljebb annyi, hogy kiemelt fontossággal kezeljük a fiatal magyar tehetségek felkarolását.

- Ha már itt tartunk, januári bemutatkozó koncertjükön Baráti Kristóf játszotta a szólót. Mennyire kívánják szorosra fűzni vele az együttműködést a továbbiakban?

- Kristóf már a megalakulástól kezdve különleges helyet foglal el a zenekarban, és most nemcsak a bemutatkozó koncerten való közreműködésre gondolok. Nagy segítségünkre volt a névválasztástól a művészeti koncepció kialakításáig és ahogy tudja, támogatja a zenekart. Az együttműködésünk tehát nagyon szoros és perspektivikus. Azt is tervbe vettük, hogy külföldi turnék alkalmával mind szólóban mind koncertmesterként is közreműködik majd a hangversenyeken. Személyében reményeim szerint utódomat is tisztelhetem egyben.

- Jóformán még csak most kezd elindulni a zenekara, de Ön máris az utódját emlegeti. Mennyi ideig szeretne még a pályán maradni?

- Nem vagyok jós, nem ismerem a jövőt, de azt biztosra tudom mondani, hogy addig szeretnék csak a szakmámban maradni, amíg tudom hozni az elvárt színvonalat. Nem akarok senki nyakára ráülni. Amint kezdem észrevenni magamon, hogy már nem úgy szól a hangszer, hogy kezd elszállni az intonációm, amikor még más nem hallja, de én már érzem, hogy csikorognak a kerekek, akkor a minőség megtartása érdekében tovább fogok állni.

 - Ha az új együttest és annak hosszú távú koncepcióját tekintjük, mit tart a legfontosabbnak kiemelni?

- A legelső helyen mindenképp a magyar vonóskultúra belföldi és külhoni népszerűsítése szerepel. Ezen felül iskolai hangversenyekkel mi is szeretnék csatlakozni a jövő közönségének kineveléséhez. A klasszikus zenei koncertekre járók életkora meglehetősen magas, és úgy gondolom, hogy az utánpótlás nem magától értetődő, hanem sokat kell tenni érte. Ugyanilyen hangsúlyos helyen szerepel az elképzelésünkben a fiatal tehetségek felkarolása is, valamint a kortárs zene népszerűsítése, persze szelektálva és arányosan, a befogadhatóbb darabokból válogatva.

- A megvalósítással hogy állnak?

 - Egyenlőre még az helyzet áll fenn, hogy a zenekari tagok közösen elosztva, saját zsebből fizetik a próbaterem bérleti költségeit. A hit azonban töretlenül visz előre minket. A megmérettetésnek ugyanis mindig a koncerttermekben lesz a helye. Mi abban bízunk, hogy ha a közönség látja és hallja, hogy jó az, amit csinálunk, akkor annak híre megy, és ennek következtében kapunk majd felkéréseket, az pedig már magával hozhatja a következőket. Csakis a színvonal lehet az, ami előrelendíti egy zenekar szekerét - persze van számos egyéb operatív teendő is. Nemsokára élesedik például a honlapunk, a zenekarral jelenleg demofelvételt készítünk és az együttest bemutató ismertetőanyagon is elkezdtünk már dolgozni.

Mindemellett pedig, ami a legfontosabb: intenzíven próbálunk. Nem is tehetünk másképp, hisz az elkövetkező hónapokban többször is színpadra állunk különböző műsorral. Legközelebb például áprilisban Perényi Miklóssal és fiával, Perényi Benjáminnal a Klebelsberg Kultúrkúriában, aztán májusban Nagykőrösön koncertezünk, június végén pedig két részből álló koncertsorozaton szeretnénk eljátszani a hat Brandenburgi versenyt. Ezzel párhuzamosan műsorterveket is készítünk, a tervek szerint ugyanis jövőre országjáró turnéra indulunk Baráti Kristóffal, azt követően pedig németországi fellépésekre hívtak bennünket. Tehát tesszük a dolgunk és bizakodva nézünk előre, mert csakis ezzel a mentalitással érdemes bármibe is belevágni, egy kamarazenekar vezetése esetében pedig még inkább.

A Fideliónak adott korábbi interjújában a Budapesti Vonósok művészeti vezetője, Botvay Károly is nyilatkozott a szétválásról körülményeiről, amit elolvashatnak, ha erre a linkre kattintanak.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Érkezik a Darázs – Az iskolai zaklatásról láthatunk előadást a Margitszigeten

A Delta Produkció és a Kristály Színtér közösen mutatja be szeptember 30-án a Darázs című krimit. Az előadás Kiss-Végh Emőkével és Sodró Elizával a főszerepben, Ördög Tamás rendezésében debütál a Margitsziget új játszóhelyén.
Vizuál

Miskolcon debütál Csoma Sándor filmje, amelyet Erőss Zsolt története inspirált

Magasságok és címmel készült el Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amely a 2013-ban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt történetén alapul. Az alkotás elsősorban a férfi feleségére, Sterczer Hildára és a gyászfeldolgozására fókuszál. 
Jazz/World

Egy napig ismét a manouche jazzé lesz a főszerep

Francia, német, szerb sztárelőadók és magyar zenészek lépnek fel a második alkalommal megrendezett Django Feszt Budapesten. A Kobuci Kertbe augusztus 14-én várják a manouche jazz műfaj kedvelőit.
Vizuál

Elhunyt Sipos László festőművész

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sipos László, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett erdélyi festőművész, grafikus, a kolozsvári iskola képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

A megújulás útján – augusztusban újra Arcus Temporum Művészeti Fesztivál

Valódi mélységek és tartalmak. Ezt kínálja minden évben az Arcus Temporum a Pannonhalmi Főapátságban. A monostor csodálatos tereiben idén is a zenei, az irodalmi és a képzőművészeti élet hazai és nemzetközi kiválóságai, és persze a bencés szerzetesek várják a közönséget augusztus 26–28. között.
Klasszikus interjú

„Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad” – Hornyák Balázs és Várdai István a Kaposfestről

Idén augusztus 13. és 16. között kerül sor az immár tizenhárom éves múltra visszatekintő kamarazenei fesztiválra, a Kaposfestre. A tervekről és a programról Hornyák Balázs fesztiváligazgatóval és Várdai Istvánnal, az eseménysor egyik művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus kritika

Történetek dallamokban, képekben, szavakban – ilyen volt a Fesztivál Akadémia Budapest

A hangszeres zene kiemelkedő jelentőségű előadói idén is felkeresték Budapestet, július 15. és 24. között került sor a Fesztivál Akadémia Budapest idei koncertsorozatára, amely során változatos karakterű hangversenyeken ismerkedhetett meg a hallgatóság a kamarazene gyöngyszemeivel.
Klasszikus kritika

Egyik szemem sír…

Megtartották Peter Caelen zongoraművész szólóestjét Keszthelyen, a Klassz a pARTon! Fesztivál keretében. Gyenge Enikő beszámolója.
Klasszikus ajánló

Fantasztikus látványvilággal vár az Attila opera a Margitszigeten

Legendák, titkok, múlt és jövő. 400 nm ledfal, 21. századi látványtechnika, filmes hatás. Varázslatos animációs környezet idézi meg a kor hangulatát Verdi monumentális és szenvedélyes zenéjével a magyar vonatkozású operában augusztus 12-én és 14-én a Margitszigeti Színház hatalmas színpadán.