Klasszikus

Bánfalvi Béla: "Ha az eszünkre hallgatunk, bele sem vágtunk volna"

2012.03.21. 06:58
Ajánlom
A Magyar Kamarazenekar nevet viselő együttes eddig két színvonalas koncerttel mutatkozott be a nagyérdemű előtt. A következő hónapokban már külföldi turnémeghívások is feltűntek a láthatáron. Az együttes koncertmesterével, Bánfalvi Bélával beszélgettünk.

- Még a legnevesebb hazai zenei együttesek is csak rendkívüli támogatásokkal képesek biztosítani egzisztenciájukat. A jelenlegi helyzetben Önt mi indította arra, hogy belevágjon egy új kamarazenekar megalapításába?

- Ahogy szinte az egész világban, a klasszikus zenei szférában is soha nem látott nehézségekkel kell megküzdenünk. Jól ismerem ezt a helyzetet, úgyhogy nem árulok el nagy titkot akkor, amikor azt mondom, hogy a zenekar megalapításakor semmiféle gazdasági tényező nem volt rám befolyással. Az új zenekar ötlete egy közelmúltban történt szétváláshoz köthető. Huszonöt év után ugyanis úgy döntettem, otthagyom a Budapesti Vonósok koncertmesteri posztját. A zenekarból nem egyedül váltam ki, fiam és menyem is csatlakozott hozzám. Még azon az estén, amikor bejelentettük szándékunkat egyben azt is elhatároztuk, folytatni fogjuk a közös zenélést. És mivel én legfőképp a kamarazenekar zenei vezetéséhez értek, úgy döntöttünk, egy új kamarazenekart hozunk létre és nem törődünk a nehézségekkel. Ha az eszünkre hallgatunk, még az is lehet, hogy az egészbe bele sem vágtunk volna: józan gondolkodású ember ugyanis az esélyeket mérlegelve nemigen tesz ilyet. Döntésünket a szívünk vezérelte.

- Miért pont most érkezett el a váltás pillanata?

- A zenekarban egy olyan aránytalan helyzet kezdett kialakulni, melyek ellentétesek voltak az alapelveimmel. Én ugyanis azon a véleményen vagyok, hogy a kamarazenekar nem demokratikus intézmény. Koncertmesterként egy személyben felelek a hangversenyek színvonaláért, ugyanakkor úgy éreztem, nincsenek számomra biztosítva azok a jogok, melyekkel ezeknek az elvárásoknak eleget tudtam volna tenni. Márpedig, ha felelősségem van, akkor jogomnak is kell lennie, amivel problémás esetekben élni is szeretnénk. Enélkül a feladat vállalhatatlan.

- Hogyan jellemezné az ott eltöltött évtizedeket?

- Rengeteg turné és lemezfelvétel köt a zenekarhoz. Ha felteszek otthon egy korábbi lemezt, a mai napig jó érzéssel tölt el az a magas színvonal és zeneiség, amit a zenekar produkált.

- Új együttesének tagjait milyen szempontok alapján válogatta össze?

- A vonós kamarazenekar kis létszámú műfaj, mi mindössze tizenhatan vagyunk, így egyszerűen elengedhetetlennek tartom, hogy ne legyünk egységesek. Hasonló a hasonlóval gyógyíttatik - és ez a kamarazenekarokra véleményem szerint különösen igaz. Ahhoz, hogy jól tudjunk együttműködni, a szakmai kiválóság mellett emberileg is passzolnunk kell egymáshoz. Ülünk páran tanárok a zenekarban, így kézenfekvő módon először növendékeinket próbáltuk bevonni, de természetesen akadtak olyanok is, akik ajánlások révén kerültek a zenekar közelébe. A zenekari tagok többsége közös tanítási-metodikai alapokkal is rendelkezik, az együttes egysége tehát a hangképzés és zeneiség szintjén is megjelenik. Jómagam Szász Józsefnél tanultam, de közvetve szinte a teljes zenekar a Szász-iskolán nevelkedett. A hegedűtanítási alapokat tekintve tehát legalább annyira szászok vagyunk, mint a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok. A kiválasztáskor persze nem ez volt a legfontosabb szempont, hanem az, hogy végeredményben egységes és ugyanakkor fejlődőképes csapatot hozzunk létre. Már az első próbákon látszott, hogy a társaság hihetetlenül gyorsan képes úgy megszólalni, mintha már hosszú évek óta játszanánk együtt. Pillanatok alatt helyükre kerülnek az arányok, a haromóniák és az intonáció.

- A híres Tátrai Vonósnégyes primáriusa, Tátrai Vilmos évtizedekig működtette sikerrel Magyar Kamarazenekar nevű együttesét. Mennyiben tudatos a névválasztás? Az elnevezés esetleg egyben a művészeti koncepcióra nézve is irányadó?

- A névkereséskor elég sok nevet megjárattunk a fejünkben és végül azért döntöttünk emellett, mert úgy gondoltuk, aligha létezik ennél praktikusabb elnevezés. Egyszerű, érthető, ha külföldön turnézunk jól  lefordítható és könnyen megjegyezhető. Nem is találhattunk volna ennél megfelelőbbet. A Magyar Kamarazenekar elnevezés ugyan már évtizedekkel ezelőtt foglalt volt, de nem gondoltuk, hogy ez kizáró ok lenne, az az együttes ugyanis hosszú idők óta nem működik.

A Magyar Kamarazenekar elnevezés tehát inkább praktikus szempontokat szolgál, és ilyen értelemben nincs kapcsolat a művészeti vezetés és a névválasztás között. Illetve legfeljebb annyi, hogy kiemelt fontossággal kezeljük a fiatal magyar tehetségek felkarolását.

- Ha már itt tartunk, januári bemutatkozó koncertjükön Baráti Kristóf játszotta a szólót. Mennyire kívánják szorosra fűzni vele az együttműködést a továbbiakban?

- Kristóf már a megalakulástól kezdve különleges helyet foglal el a zenekarban, és most nemcsak a bemutatkozó koncerten való közreműködésre gondolok. Nagy segítségünkre volt a névválasztástól a művészeti koncepció kialakításáig és ahogy tudja, támogatja a zenekart. Az együttműködésünk tehát nagyon szoros és perspektivikus. Azt is tervbe vettük, hogy külföldi turnék alkalmával mind szólóban mind koncertmesterként is közreműködik majd a hangversenyeken. Személyében reményeim szerint utódomat is tisztelhetem egyben.

- Jóformán még csak most kezd elindulni a zenekara, de Ön máris az utódját emlegeti. Mennyi ideig szeretne még a pályán maradni?

- Nem vagyok jós, nem ismerem a jövőt, de azt biztosra tudom mondani, hogy addig szeretnék csak a szakmámban maradni, amíg tudom hozni az elvárt színvonalat. Nem akarok senki nyakára ráülni. Amint kezdem észrevenni magamon, hogy már nem úgy szól a hangszer, hogy kezd elszállni az intonációm, amikor még más nem hallja, de én már érzem, hogy csikorognak a kerekek, akkor a minőség megtartása érdekében tovább fogok állni.

 - Ha az új együttest és annak hosszú távú koncepcióját tekintjük, mit tart a legfontosabbnak kiemelni?

- A legelső helyen mindenképp a magyar vonóskultúra belföldi és külhoni népszerűsítése szerepel. Ezen felül iskolai hangversenyekkel mi is szeretnék csatlakozni a jövő közönségének kineveléséhez. A klasszikus zenei koncertekre járók életkora meglehetősen magas, és úgy gondolom, hogy az utánpótlás nem magától értetődő, hanem sokat kell tenni érte. Ugyanilyen hangsúlyos helyen szerepel az elképzelésünkben a fiatal tehetségek felkarolása is, valamint a kortárs zene népszerűsítése, persze szelektálva és arányosan, a befogadhatóbb darabokból válogatva.

- A megvalósítással hogy állnak?

 - Egyenlőre még az helyzet áll fenn, hogy a zenekari tagok közösen elosztva, saját zsebből fizetik a próbaterem bérleti költségeit. A hit azonban töretlenül visz előre minket. A megmérettetésnek ugyanis mindig a koncerttermekben lesz a helye. Mi abban bízunk, hogy ha a közönség látja és hallja, hogy jó az, amit csinálunk, akkor annak híre megy, és ennek következtében kapunk majd felkéréseket, az pedig már magával hozhatja a következőket. Csakis a színvonal lehet az, ami előrelendíti egy zenekar szekerét - persze van számos egyéb operatív teendő is. Nemsokára élesedik például a honlapunk, a zenekarral jelenleg demofelvételt készítünk és az együttest bemutató ismertetőanyagon is elkezdtünk már dolgozni.

Mindemellett pedig, ami a legfontosabb: intenzíven próbálunk. Nem is tehetünk másképp, hisz az elkövetkező hónapokban többször is színpadra állunk különböző műsorral. Legközelebb például áprilisban Perényi Miklóssal és fiával, Perényi Benjáminnal a Klebelsberg Kultúrkúriában, aztán májusban Nagykőrösön koncertezünk, június végén pedig két részből álló koncertsorozaton szeretnénk eljátszani a hat Brandenburgi versenyt. Ezzel párhuzamosan műsorterveket is készítünk, a tervek szerint ugyanis jövőre országjáró turnéra indulunk Baráti Kristóffal, azt követően pedig németországi fellépésekre hívtak bennünket. Tehát tesszük a dolgunk és bizakodva nézünk előre, mert csakis ezzel a mentalitással érdemes bármibe is belevágni, egy kamarazenekar vezetése esetében pedig még inkább.

A Fideliónak adott korábbi interjújában a Budapesti Vonósok művészeti vezetője, Botvay Károly is nyilatkozott a szétválásról körülményeiről, amit elolvashatnak, ha erre a linkre kattintanak.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Klasszikus interjú

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.
Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.