Klasszikus

Bánk bánhatja

2003.09.25. 00:00
Ajánlom
Végső Zoltánt csupán e helyt kinyomtatott betűiből, Pál Tamást úgy ötven éve személyében is elég jól ismerem. Egyikük tőlem távoli zenei műfajok elemzőjeként okít, másikuk ismerős zenékről, pálcával a kezében, kiválóan. Hanem Bánk, illetve az Erkel-opera CD-je bánhatja, hogy tévedések csusszantak kritikájába (Végső Zoltán: Bánk bán, ÉS, 2003/36.) és a kritika kritikájába (Pál Tamás: Tudatos lesajnálás, ÉS, 2003/37.) egyaránt.

1. A Zrínyi szózata 1955. szeptember 16-án, Kodály 73. születésnapján, a Rádió 6-os stúdiójában hangzott el először, két nap múlva a Zeneakadémián (énekeltem mindkét estén), „legközelebb” a nyolcvanas évek második felében, a Múzeum-kertben soha. Ott tömeghatása nem volt/lehetett semmi formában. Érvnek-ellenérvnek e hivatkozás használhatatlan. Múzeum-övezte szabad téren, a Károlyi-kertben volt viszont Kodály Nemzeti dal-férfikarának bemutatója (1956. szeptember 4.), Pál Tamás bizonyára erre gondolt.

2. Erkel de facto nem a történelemben vándorolt vissza 650 évet (Végső) „mint száműzött, ki vándorol”, hanem drámatörténetünkben néhány évtizedet, egészen Katona Józsefig. Egyébként előtte is, utána is sok zeneszerző tévedt történelmi témába, de senki nem verte el a port Händelen, ki a biblia Ószövetségből írta a brit polgár felemelkedését dicsőítő oratóriumait, sem Verdin, ki valóságos jelképe lett a risorgimentónak, miközben operáival a múltba révedt.

3. Egyetértek Pállal, szükséges Erkel operáinak kritikai kiadása. Olyannyira az, hogy éppen napjainkban folyamatban is van. Azonban lemezfelvételre nem merném ajánlani a teljes termést. A kilenc dalműből hetet hallottam, közülük négy bizonyosan raktárban porosodna CD-n, még ha finanszírozná is egy Ford vagy Rockefeller Alapítvány, mivel, sajnos, már tegnap sem érintette meg a közönséget.

4. Lemezt eladni a produkciónak egyáltalán nem „a legkönnyebb része”. A „csúnya” multi, nevezetesen a Warner/Teldec valószínűleg többet tud tenni a Bánk bán-cédé nemzetközi terjesztéséért, ami manapság elég keserves apró- és nagy munka, mint bármelyik hazai kiadó. Végső kollégám nem tudja ezt?

5. A témában annyira elfogulatlan vagyok, hogy nem láttam-hallottam a Bánk-mozit, illetve -cédét. Emlékeztetek a három majomszobrocskára; egyikük befogja a szemét, másikuk a fülét – eddig lehetnék magam is –, hanem a harmadik a száját tartja, ezt már nem vállalom.

Végs? Zoltán véleménye a saját tulajdona. De technológiai tévedés áldozata, ha „filmhangot” vél hallani, mert rávetíti a cédét a mozidarabra. A filmzenét – más szóval kísérőzenét – a vizuálisan befejezett, készre montírozott képszalaghoz utólag veszik fel. Vázlatokból, stopperórával írja a zeneszerző lóhalálában, s a hangfelvétel pontosan idomul a látványhoz. Operával ez lehetetlen. Szervezésileg is, mivel zenekar és kórus nem rostokolhat hét- vagy hónapszám a filmfelvétel különböző helyszínein, akusztikailag nagyon különböző szabad és zárt tereken, hogy a tizedik csapó-jelre is eljátssza ugyanazt a néhány ütemet, majd további néhányat a zenedráma egészen más helyéről. Ezt nem bírná az énekes gárda, sem a zenekar meg a kórus.

Az opera-mozi hangfelvétele szükségszerűen megelőzi a kamerát: a zenét mint folyamatot rögzíti a képek el?tt (vágó persze a zeneszobához is tartozik, az esetleges hibák korrekcióinak beillesztésére). A karmester vezér-, nem pedig forgatókönyvből dirigál. Alapjában véve zenei szempontok vezetik, bár lehet, hogy egyik-másik helyütt teljesíti a filmrendező kívánságait. A film forgatásakor bizonyára hangszóróból szól a zene, hozzá imitálják az énekesek szájmozgásukat.

Más a helyzet, ha homogén térben készül felvétel. A bemikrofonozott Veronai Arénában, a Milanói Scalában vagy a londoni Covent Gardenben. Ott a tér változatlan és nem opera-mozi forog, hanem színi előadás felvétele.

„Rost Andrea lötyög a térben.” Lehet, hogy abban lötyög, nem tudhatom. Egy Solti György nevű, utóbb Sir-ré emelt magyar úr találmánya volt a sztereotechnika hajnalán, 1958-ban, hogy a hangzó teret lötyögtesse. Ő találta ki, hogy operalemez felvételekor az énekesei járjanak mikrofontól mikrofonig, használják ki az akusztikus térhatást. Solti leleménye bevált, azóta így készül minden operafelvétel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Ha kottát nyomtatsz egy pólóra, legalább csináld jól

Valami nagyon nem a kotta szerint alakult az Amazonon.
Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.