Klasszikus

Baráti Kristóf: nagy lendületet ad a kitüntetés

2014.03.14. 16:44
Ajánlom
A szakmai elismerés mindig óriási örömet jelent, fiatal művészként pedig nagy lendületet ad, hogy a szemem előtt lebegő célok megerősítést kapnak - mondta Baráti Kristóf hegedűművész annak kapcsán, hogy idén Kossuth-díjjal tüntették ki munkásságáért.

A muzsikus úgy fogalmazott: nem gondolná, hogy a díj bármiben változtatna az életén, vagy befolyásolná szakmai, művészi céljait. "Úgy vélem, az a helyes, ha egy ilyen díj átvétele után is ugyanazt képviseli az ember, mint előtte" - hangsúlyozta.

Az 1979-ben született Baráti Kristóf két és tizenkét éves kora között Venezuelában élt, itt is kezdett el zenélni. Mint mondta, a latin-amerikai országokra jellemző nyugodtság, higgadtság máig benne van, akárcsak az optimista világszemlélet és az, hogy nem szeret panaszkodni. Venezuelai gyerekkora kapcsán elmondta azt is, magyar identitását talán még meg is erősítették ezek az évek, köszönhetően annak, hogy családja aktívan részt vett a kinti magyar közösség kulturális életében.

Hazatérésük után a budapesti Zeneakadémián folytatta zenei tanulmányait, ahol olyan mesterei voltak, mint Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos, később pedig Párizsban tanult Eduard Wulfson irányítása alatt. "Tátrai Vilmostól rengeteg emberi és zenei attitűdbeli dolgot tanultam, elsősorban kamarazenei munkássága alapján. Szenthelyi Miklós munkabírásra nevelt, és hozzászoktatott ahhoz a repertoár-építési tempóhoz, amelyet a későbbi pályám is megkívánt. De ami színtisztán a hegedűtechnikát és a gyakorlásmetodikát illeti, egyértelműen Eduard Wulfson volt az, aki a legtöbbet átadott, és én is ezt próbálom továbbadni a tanítással" - vallott mestereiről a zenész.

Baráti Kristóf jelenleg az 1703-ban készült, Lady Harmsworth nevű Stradivarin játszik. Mint mondta, ugyanúgy szeme fényeként vigyáz erre a hangszerre, mint korábbi hegedűire, ami viszont a Stradivarin való játékot és művészi munkát illeti, az megszokhatatlan. "Elképesztő belegondolni, hogy ez a hangszer Paganini születése előtt 80 évvel készült, és olyan hihetetlen hangzása van, ami a mai koncerttermek igényeit is maximálisan kielégíti. Valójában azóta senkinek sem sikerült utolérni ezt a teljesítményt" - mutatott rá.

A gyakori külföldi fellépések, állandó úton-levés, bár nem könnyű életforma, de megszokható, végül is "ezt szerettem volna, ezért dolgozom lassan harminc éve" - mondta, hozzátéve, hogy a nehézséget sokszor inkább az itthon összesűrűsödő intéznivalók, teendők jelentik.

Az idei év legnagyobb kihívásának azt tartja, hogy rengeteg féle műsorral, sűrű repertoár-váltásokkal lép fel. "Harminc-negyven évvel ezelőtt egy nagy zenész három zongoraversennyel és három szólóest-műsorral egy évig járhatta a világot. Ez a mai fiatal szólistapályán szinte elképzelhetetlen. Naprakésznek kell lenni a legkülönfélébb repertoárokból, sok mindent kell egyszerre kézben tartani. Ez igazán nehéz, de nem panaszkodásképpen mondom, majdnem ellenkezőleg, kifejezetten kezdem élvezni" - mondta.

Baráti Kristóf közeljövőbeli koncertjei közül kiemelte a felújított Zeneakadémia nagytermében március 18-i szólóhangversenyét. "Előkészítős korom óta dédelgetett nagy álmom valósul meg ezzel a koncerttel, melyen végre teljesen magamba zárhatom az akadémiát; a környezet, az akusztika, a közönség, én és az előadott művek mind összefonódhatunk" - fogalmazott a muzsikus.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.