„Hét-nyolc éve, Boldoczki Gábor trombitaművész egyik lemezfelvételén dolgoztunk együtt” – emlékszik vissza a Baráti Kristóf a Liszt Ferenc Kamarazenekarral való találkozására. – „Nagyon izgalmas volt játszani az együttessel, és Rolla Jánossal, akinek a zenei hagyatéka ma is áthatja, meghatározza a zenekar szellemiségét. Az évek során egyre közelebbi kapcsolat alakult ki köztünk, aminek az egyik legemlékezetesebb élménye számomra az önálló estünk volt a Művészetek Palotájában.”
Baráti Kristóf Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Tizenegy évesen meghívást kapott a Francia Rádió Fesztiváljára Montpellier-ben. Tanulmányait Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos tanítványaként. Még egyetemistaként megnyerte az olaszországi Lipitzai Nemzetközi Hegedűversenyt és második lett a párizsi Long-Thibaud Versenyen. 1997-ban legfiatalabb versenyzőként harmadik díjat és közönségdíjat nyert a rangos brüsszeli Erzsébet Királynő Versenyen. E sikerek után újragondolva technikáját Párizsban képezte magát tovább a Milstein, Menuhin és Szeryng iskoláit tovább örökítő Eduard Wulfsonnál. 2010-ben elnyerte a hegedűsök Oscar-díjának tekintett moszkvai Paganini-verseny első díját.
Kapcsolódó
A KULT50 bemutatja: Baráti Kristóf
Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Baráti Kristóf hegedűművész portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.
A szólista szabad kezet kapott a szeptember 30-án, hangverseny darabjainak kiválasztásában. A zeneirodalom viszonylag kevés, kifejezetten kamarazenekari kíséretre komponált hegedűversenye között azokat kereste, amiket még nem játszott az együttessel. Mint elmondta, Bach a-moll és E-dúr hegedűversenyei népszerű és sokat játszott darabok, a Schubert rondó egy kevésbé ismert, különlegesebb remekmű, ami szintén nagyon közel áll most hozzá.
Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: lfkz.hu)
„A művészi minősége egy együttesnek vagy zenésznek nagyon nehezen definiálható” – fejtette ki, miért különleges élmény számára minden közös koncert a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. – „A zenei kvalitások mellett a nyitottság és a lelkesedés az, ami talán leginkább különbséget tesz a profi szinten mozgó együttesek között.
Az nagyon fontos jellemzője a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak, hogy egy kamara csapatként működnek. Nincsenek hierarchikus keretek a próbákon, mindenki kifejezheti a saját elképzelését.
Közös ötletelésük, értelmezésük eredményeként szólalnak meg aztán a darabok. Ezzel a fajta zenekari demokráciával ritkán találkozom.”
A hegedűművész olyan kiváló együttesekkel lépett fel, mint a Royal Philharmonic Orchestra, az Orosz Nemzeti Zenekar, a Mariinsky Színház Zenekara, a Szentpétervári Szimfonikus Zenekar, a Francia Rádiózenekar, a Budapesti Fesztválzenekar, a Brüsszeli Filharmonikusok, a Japán Filharmonikus Zenekar, a japán NHK Zenekar, a Deutsches Symphonieorchester, stb. Olyan jeles karmesterekkel dolgozott, mint Kurt Masur, Jurij Tyemirkanov, Jiri Belohlavek, Pinchas Steinberg, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Gilbert Varga, Charles Dutoit, Jukka-Pekka Saraste, Valery Gergiev, Marek Janowski. Néhány éve karmesterként is bemutatkozott. Kamarazenész partnerei között találjuk Natalia Gutmant, Boldoczki Gábort, Jean-Efflam Bavouzet-t, Kocsis Zoltánt, Perényi Miklóst, Enrico Pacét, Würtz Klárát, Misha Maiskyt, Várjon Dénest, Kim Kashkashiant, Ning Fenget, Várdai Istvánt, Nikolaj Luganszkit, Jurij Bashmet-et. Munkásságát előbb Príma-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal ismerték el.
A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyik sajátossága, hogy karmester nélkül, csupán a koncertmester vezetésével lép színpadra. Baráti kedvéért most kivételt tesznek.
„Ez annak a közvetlen, közeli kapcsolatunknak köszönhető, ami az évek során kialakult köztünk” – meséli a szólista. – „Nagyon szeretek vezényelni, és készülök arra, hogy később aktívabban foglalkozok vele. Úgy érzem, van mondanivalóm, koncepcióm a zeneművekkel kapcsolatban, amit ki szeretnék fejezni. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy az együttes belement az ötletembe. Már csak azért is, mert Mendelssohn Olasz-szimfóniája, amit választottam, némiképp kiesik a kamarazenekari repertoárból, szükségünk lesz az együttgondolkodásra, hogy előadjuk. Úgyhogy egy igazán izgalmas második része lesz a műsorunknak.”
A Liszt Ferenc Kamarazenekar hegedűművészeket felvonultató zeneakadémiai sorozata Baráti Kristóf szeptember 30-i fellépése után jövőre folytatódik: 2019. január 24-én az I. Bartók Világverseny és Fesztivál győztese, a francia-holland Cosima Soulez-Larivière, március 9-én az idei BBC Promson nagy sikert arató Lendvay József és május 25-én a fiatal lengyel tehetség, Agata Szcymczewska koncertezik az együttessel.
hírlevél
