Klasszikus

Baráti Kristóf vezényli a Liszt Ferenc Kamarazenekart

2018.09.23. 09:50
Ajánlom
Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.

„Hét-nyolc éve, Boldoczki Gábor trombitaművész egyik lemezfelvételén dolgoztunk együtt” – emlékszik vissza a Baráti Kristóf a Liszt Ferenc Kamarazenekarral való találkozására. – „Nagyon izgalmas volt játszani az együttessel, és Rolla Jánossal, akinek a zenei hagyatéka ma is áthatja, meghatározza a zenekar szellemiségét. Az évek során egyre közelebbi kapcsolat alakult ki köztünk, aminek az egyik legemlékezetesebb élménye számomra az önálló estünk volt a Művészetek Palotájában.”

Baráti Kristóf Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Tizenegy évesen meghívást kapott a Francia Rádió Fesztiváljára Montpellier-ben. Tanulmányait Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos tanítványaként. Még egyetemistaként megnyerte az olaszországi Lipitzai Nemzetközi Hegedűversenyt és második lett a párizsi Long-Thibaud Versenyen. 1997-ban legfiatalabb versenyzőként harmadik díjat és közönségdíjat nyert a rangos brüsszeli Erzsébet Királynő Versenyen. E sikerek után újragondolva technikáját Párizsban képezte magát tovább a Milstein, Menuhin és Szeryng iskoláit tovább örökítő Eduard Wulfsonnál. 2010-ben elnyerte a hegedűsök Oscar-díjának tekintett moszkvai Paganini-verseny első díját.

A KULT50 bemutatja: Baráti Kristóf

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Baráti Kristóf

Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Baráti Kristóf hegedűművész portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A szólista szabad kezet kapott a szeptember 30-án,  hangverseny darabjainak kiválasztásában. A zeneirodalom viszonylag kevés, kifejezetten kamarazenekari kíséretre komponált hegedűversenye között azokat kereste, amiket még nem játszott az együttessel. Mint elmondta, Bach a-moll és E-dúr hegedűversenyei népszerű és sokat játszott darabok, a Schubert rondó egy kevésbé ismert, különlegesebb remekmű, ami szintén nagyon közel áll most hozzá.

Liszt Ferenc Kamarazenekar

Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: lfkz.hu)

„A művészi minősége egy együttesnek vagy zenésznek nagyon nehezen definiálható” – fejtette ki, miért különleges élmény számára minden közös koncert a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. – „A zenei kvalitások mellett a nyitottság és a lelkesedés az, ami talán leginkább különbséget tesz a profi szinten mozgó együttesek között.

Az nagyon fontos jellemzője a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak, hogy egy kamara csapatként működnek. Nincsenek hierarchikus keretek a próbákon, mindenki kifejezheti a saját elképzelését.

Közös ötletelésük, értelmezésük eredményeként szólalnak meg aztán a darabok. Ezzel a fajta zenekari demokráciával ritkán találkozom.”

A hegedűművész olyan kiváló együttesekkel lépett fel, mint a Royal Philharmonic Orchestra, az Orosz Nemzeti Zenekar, a Mariinsky Színház Zenekara, a Szentpétervári Szimfonikus Zenekar, a Francia Rádiózenekar, a Budapesti Fesztválzenekar, a Brüsszeli Filharmonikusok, a Japán Filharmonikus Zenekar, a japán NHK Zenekar, a Deutsches Symphonieorchester, stb. Olyan jeles karmesterekkel dolgozott, mint Kurt Masur, Jurij Tyemirkanov, Jiri Belohlavek, Pinchas Steinberg, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Gilbert Varga, Charles Dutoit, Jukka-Pekka Saraste, Valery Gergiev, Marek Janowski. Néhány éve karmesterként is bemutatkozott. Kamarazenész partnerei között találjuk Natalia Gutmant, Boldoczki Gábort, Jean-Efflam Bavouzet-t, Kocsis Zoltánt, Perényi Miklóst, Enrico Pacét, Würtz Klárát, Misha Maiskyt, Várjon Dénest, Kim Kashkashiant, Ning Fenget, Várdai Istvánt, Nikolaj Luganszkit, Jurij Bashmet-et. Munkásságát előbb Príma-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal ismerték el.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyik sajátossága, hogy karmester nélkül, csupán a koncertmester vezetésével lép színpadra. Baráti kedvéért most kivételt tesznek.

„Ez annak a közvetlen, közeli kapcsolatunknak köszönhető, ami az évek során kialakult köztünk” – meséli a szólista. – „Nagyon szeretek vezényelni, és készülök arra, hogy később aktívabban foglalkozok vele. Úgy érzem, van mondanivalóm, koncepcióm a zeneművekkel kapcsolatban, amit ki szeretnék fejezni. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy az együttes belement az ötletembe. Már csak azért is, mert Mendelssohn Olasz-szimfóniája, amit választottam, némiképp kiesik a kamarazenekari repertoárból, szükségünk lesz az együttgondolkodásra, hogy előadjuk. Úgyhogy egy igazán izgalmas második része lesz a műsorunknak.”

A Liszt Ferenc Kamarazenekar hegedűművészeket felvonultató zeneakadémiai sorozata Baráti Kristóf szeptember 30-i fellépése után jövőre folytatódik: 2019. január 24-én az I. Bartók Világverseny és Fesztivál győztese, a francia-holland Cosima Soulez-Larivière, március 9-én az idei BBC Promson nagy sikert arató Lendvay József és május 25-én a fiatal lengyel tehetség, Agata Szcymczewska koncertezik az együttessel.

Így vált Bartók Divertimentója a Liszt Ferenc Kamarazenekar ikonikus darabjává

Kapcsolódó

Így vált Bartók Divertimentója a Liszt Ferenc Kamarazenekar ikonikus darabjává

2018. szeptember 25-én különleges művel készül a Liszt Ferenc Kamarazenekar a Nemzeti Kulturális Alap 25. születésnapja alkalmából szervezett koncertre a Vigadóban. A Bartók Béla halála évfordulójának előestéjén előadott Divertimento világszerte a védjegyévé vált az 55 éves együttesnek. Sándor Anna meséli el, miért.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Vizuál

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Szabó Balázs a Zeneakadémia orgonájáról: Roncsból remekművet

Az október talán legjelentősebb eseménye a Zeneakadémián a száztizenegy éves orgona újjászületése. Szabó Balázs, a rekonstrukció megálmodója és szakértője a projekt nehézségei és sikerei mellett az orgonisták „éjszakai életéről” is fellebbentette a fátylat.
Klasszikus ősbemutató

Az édeni konfliktusról szól Szentpáli Roland új ősbemutatója

Különleges estére várja a zenerajongókat a Budapesti Vonósok Zenekar 2018. november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermébe.
Klasszikus ajánló

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.
Klasszikus bűnügy

A klasszikus zenétől a marihuána is jobban növekszik

Öt embert tartóztattak le Spanyolországban, akik a nap 24 órájában klasszikus zenét játszottak mintegy 2000 tőből álló kenderültetvényüknek. Nem a zenével volt a baj.
Klasszikus hangfelvétel

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!