Klasszikus

Baráti Kristóf vezényli a Liszt Ferenc Kamarazenekart

2018.09.23. 09:50
Ajánlom
Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.

„Hét-nyolc éve, Boldoczki Gábor trombitaművész egyik lemezfelvételén dolgoztunk együtt” – emlékszik vissza a Baráti Kristóf a Liszt Ferenc Kamarazenekarral való találkozására. – „Nagyon izgalmas volt játszani az együttessel, és Rolla Jánossal, akinek a zenei hagyatéka ma is áthatja, meghatározza a zenekar szellemiségét. Az évek során egyre közelebbi kapcsolat alakult ki köztünk, aminek az egyik legemlékezetesebb élménye számomra az önálló estünk volt a Művészetek Palotájában.”

Baráti Kristóf Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Tizenegy évesen meghívást kapott a Francia Rádió Fesztiváljára Montpellier-ben. Tanulmányait Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos tanítványaként. Még egyetemistaként megnyerte az olaszországi Lipitzai Nemzetközi Hegedűversenyt és második lett a párizsi Long-Thibaud Versenyen. 1997-ban legfiatalabb versenyzőként harmadik díjat és közönségdíjat nyert a rangos brüsszeli Erzsébet Királynő Versenyen. E sikerek után újragondolva technikáját Párizsban képezte magát tovább a Milstein, Menuhin és Szeryng iskoláit tovább örökítő Eduard Wulfsonnál. 2010-ben elnyerte a hegedűsök Oscar-díjának tekintett moszkvai Paganini-verseny első díját.

A KULT50 bemutatja: Baráti Kristóf

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Baráti Kristóf

Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Baráti Kristóf hegedűművész portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A szólista szabad kezet kapott a szeptember 30-án,  hangverseny darabjainak kiválasztásában. A zeneirodalom viszonylag kevés, kifejezetten kamarazenekari kíséretre komponált hegedűversenye között azokat kereste, amiket még nem játszott az együttessel. Mint elmondta, Bach a-moll és E-dúr hegedűversenyei népszerű és sokat játszott darabok, a Schubert rondó egy kevésbé ismert, különlegesebb remekmű, ami szintén nagyon közel áll most hozzá.

Liszt Ferenc Kamarazenekar

Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: lfkz.hu)

„A művészi minősége egy együttesnek vagy zenésznek nagyon nehezen definiálható” – fejtette ki, miért különleges élmény számára minden közös koncert a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. – „A zenei kvalitások mellett a nyitottság és a lelkesedés az, ami talán leginkább különbséget tesz a profi szinten mozgó együttesek között.

Az nagyon fontos jellemzője a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak, hogy egy kamara csapatként működnek. Nincsenek hierarchikus keretek a próbákon, mindenki kifejezheti a saját elképzelését.

Közös ötletelésük, értelmezésük eredményeként szólalnak meg aztán a darabok. Ezzel a fajta zenekari demokráciával ritkán találkozom.”

A hegedűművész olyan kiváló együttesekkel lépett fel, mint a Royal Philharmonic Orchestra, az Orosz Nemzeti Zenekar, a Mariinsky Színház Zenekara, a Szentpétervári Szimfonikus Zenekar, a Francia Rádiózenekar, a Budapesti Fesztválzenekar, a Brüsszeli Filharmonikusok, a Japán Filharmonikus Zenekar, a japán NHK Zenekar, a Deutsches Symphonieorchester, stb. Olyan jeles karmesterekkel dolgozott, mint Kurt Masur, Jurij Tyemirkanov, Jiri Belohlavek, Pinchas Steinberg, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Gilbert Varga, Charles Dutoit, Jukka-Pekka Saraste, Valery Gergiev, Marek Janowski. Néhány éve karmesterként is bemutatkozott. Kamarazenész partnerei között találjuk Natalia Gutmant, Boldoczki Gábort, Jean-Efflam Bavouzet-t, Kocsis Zoltánt, Perényi Miklóst, Enrico Pacét, Würtz Klárát, Misha Maiskyt, Várjon Dénest, Kim Kashkashiant, Ning Fenget, Várdai Istvánt, Nikolaj Luganszkit, Jurij Bashmet-et. Munkásságát előbb Príma-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal ismerték el.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyik sajátossága, hogy karmester nélkül, csupán a koncertmester vezetésével lép színpadra. Baráti kedvéért most kivételt tesznek.

„Ez annak a közvetlen, közeli kapcsolatunknak köszönhető, ami az évek során kialakult köztünk” – meséli a szólista. – „Nagyon szeretek vezényelni, és készülök arra, hogy később aktívabban foglalkozok vele. Úgy érzem, van mondanivalóm, koncepcióm a zeneművekkel kapcsolatban, amit ki szeretnék fejezni. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy az együttes belement az ötletembe. Már csak azért is, mert Mendelssohn Olasz-szimfóniája, amit választottam, némiképp kiesik a kamarazenekari repertoárból, szükségünk lesz az együttgondolkodásra, hogy előadjuk. Úgyhogy egy igazán izgalmas második része lesz a műsorunknak.”

A Liszt Ferenc Kamarazenekar hegedűművészeket felvonultató zeneakadémiai sorozata Baráti Kristóf szeptember 30-i fellépése után jövőre folytatódik: 2019. január 24-én az I. Bartók Világverseny és Fesztivál győztese, a francia-holland Cosima Soulez-Larivière, március 9-én az idei BBC Promson nagy sikert arató Lendvay József és május 25-én a fiatal lengyel tehetség, Agata Szcymczewska koncertezik az együttessel.

Így vált Bartók Divertimentója a Liszt Ferenc Kamarazenekar ikonikus darabjává

Kapcsolódó

Így vált Bartók Divertimentója a Liszt Ferenc Kamarazenekar ikonikus darabjává

2018. szeptember 25-én különleges művel készül a Liszt Ferenc Kamarazenekar a Nemzeti Kulturális Alap 25. születésnapja alkalmából szervezett koncertre a Vigadóban. A Bartók Béla halála évfordulójának előestéjén előadott Divertimento világszerte a védjegyévé vált az 55 éves együttesnek. Sándor Anna meséli el, miért.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Emléktáblát avattak a 120 éve született Latabár Kálmán egykori lakóhelyén

1902. november 24-én született a 20. század egyik legkarakteresebb magyar színésze, Latabár Kálmán, akit Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartott. A komédia koronázatlan királyának egykori lakóhelyén emléktáblát helyeztek el, és ma este bemutatják a róla írt drámát a Spinoza Színházban.
Színház

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat

Kováts Adél kapja a Páger Antal-színészdíjat a makói képviselő-testület döntése értelmében. A testület által 2001-ben alapított díjat minden évben az a színész érdemli ki, aki – a szakmai kuratórium javaslata szerint – a leghűségesebb a makói születésű Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköztelenség.
Plusz

Doromboló december a legfrissebb Fidelióban

Megjelent a Fidelio legújabb száma, a címlapon a Madách Színház Macskák című előadásának plakátjával, amely produkció 2023. március 25-én ünnepli 40 éves jubileumát.
Vizuál

Műterembejárással és meglepetésekkel várja az érdeklődőket a Képző Nyílt Napja

December 6-án rendezi meg a Magyar Képzőművészeti Egyetem a hagyományos Nyílt napját. Az eseményen a felvételizők átfogó képet kaphatnak a szakokról és az egyetemen zajló közösségi életről, programokról. 
Zenés színház

Kristīne Opolais Carmenként debütál Szentmargitbányán

A világhírű énekesnő csatlakozik azon szopránokhoz, akik a hagyományosan mezzoszopránok által megformált Bizet-hősnő bőrébe bújnak. A Carmen premierjére 2023. július 12-én kerül sor a Szentmargitbányai Kőfejtőben.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Olaszországban turnézott az Anima Musicae

Milánóban és Torinóban is vastapssal jutalmazta az olasz közönség az Anima Musicae Kamarazenekar előadásait, melyeken Takács-Nagy Gábor vezényletével és Balázs János zongoraművész szólóival Liszt és Bartók művei hangoztak el.
Klasszikus hír

Rangos amerikai építészeti díjat nyert a Magyar Zene Háza

Az idén januárban átadott épület számos európai elismerés után a tengerentúlon is sikert aratott, az Architecture MasterPrize versenyén díjazták a Liget projekt ikonikus épületét.
Klasszikus interjú

„A kürt nagyon emocionális hangszer” – Beszélgetés Fröschl Éva Lillával

Első női rézfúvósként kapott Junior Prima Díjat a kürtművész Fröschl Éva Lilla az MVM Zrt. támogatásával. Már berlini tanulmányai közben játszott a Deutsche Oper, illetve a Komische Oper zenekarában, jelenleg pedig a Bajor Állami Operánál tölti próbaévét.
Klasszikus gyász

Elhunyt Béres János Kossuth-díjas furulyaművész, zenepedagógus

Béres János nevéhez fűződik a magyarországi furulyaoktatás elindítása, amely témában tizenkét tankönyvet jelentetett meg. Pályafutása során Európa csaknem összes országában hangversenyezett, de eljutott például az Egyesült Államokba, Japánba és Ausztráliába is.
Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat magyar zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal zeneművész kapta meg a Junior Prima Díjat, a harminc év alatti tehetségeknek adható elismeréssel hangszeres előadókat, operaénekest, karmestert és zeneszerzőt is díjaztak.