Klasszikus

Baráti Kristóf vezényli a Liszt Ferenc Kamarazenekart

2018.09.23. 09:50
Ajánlom
Szeptember 30-án rendhagyó hangversennyel indul a Liszt Ferenc Kamarazenekar 2018/2019-es zeneakadémiai koncertsorozata. Az együttes egyik fő sajátossága, hogy csak karmester nélkül, kizárólag koncertmester irányításával lép fel. Baráti Kristóf hegedűművész kedvéért most kivételt tesznek.

„Hét-nyolc éve, Boldoczki Gábor trombitaművész egyik lemezfelvételén dolgoztunk együtt” – emlékszik vissza a Baráti Kristóf a Liszt Ferenc Kamarazenekarral való találkozására. – „Nagyon izgalmas volt játszani az együttessel, és Rolla Jánossal, akinek a zenei hagyatéka ma is áthatja, meghatározza a zenekar szellemiségét. Az évek során egyre közelebbi kapcsolat alakult ki köztünk, aminek az egyik legemlékezetesebb élménye számomra az önálló estünk volt a Művészetek Palotájában.”

Baráti Kristóf Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Tizenegy évesen meghívást kapott a Francia Rádió Fesztiváljára Montpellier-ben. Tanulmányait Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos tanítványaként. Még egyetemistaként megnyerte az olaszországi Lipitzai Nemzetközi Hegedűversenyt és második lett a párizsi Long-Thibaud Versenyen. 1997-ban legfiatalabb versenyzőként harmadik díjat és közönségdíjat nyert a rangos brüsszeli Erzsébet Királynő Versenyen. E sikerek után újragondolva technikáját Párizsban képezte magát tovább a Milstein, Menuhin és Szeryng iskoláit tovább örökítő Eduard Wulfsonnál. 2010-ben elnyerte a hegedűsök Oscar-díjának tekintett moszkvai Paganini-verseny első díját.

A KULT50 bemutatja: Baráti Kristóf

Kapcsolódó

A KULT50 bemutatja: Baráti Kristóf

Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a Venezuela legjobb szimfonikus zenekaraival. Baráti Kristóf hegedűművész portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A szólista szabad kezet kapott a szeptember 30-án,  hangverseny darabjainak kiválasztásában. A zeneirodalom viszonylag kevés, kifejezetten kamarazenekari kíséretre komponált hegedűversenye között azokat kereste, amiket még nem játszott az együttessel. Mint elmondta, Bach a-moll és E-dúr hegedűversenyei népszerű és sokat játszott darabok, a Schubert rondó egy kevésbé ismert, különlegesebb remekmű, ami szintén nagyon közel áll most hozzá.

Liszt Ferenc Kamarazenekar

Liszt Ferenc Kamarazenekar (Fotó/Forrás: lfkz.hu)

„A művészi minősége egy együttesnek vagy zenésznek nagyon nehezen definiálható” – fejtette ki, miért különleges élmény számára minden közös koncert a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. – „A zenei kvalitások mellett a nyitottság és a lelkesedés az, ami talán leginkább különbséget tesz a profi szinten mozgó együttesek között.

Az nagyon fontos jellemzője a Liszt Ferenc Kamarazenekarnak, hogy egy kamara csapatként működnek. Nincsenek hierarchikus keretek a próbákon, mindenki kifejezheti a saját elképzelését.

Közös ötletelésük, értelmezésük eredményeként szólalnak meg aztán a darabok. Ezzel a fajta zenekari demokráciával ritkán találkozom.”

A hegedűművész olyan kiváló együttesekkel lépett fel, mint a Royal Philharmonic Orchestra, az Orosz Nemzeti Zenekar, a Mariinsky Színház Zenekara, a Szentpétervári Szimfonikus Zenekar, a Francia Rádiózenekar, a Budapesti Fesztválzenekar, a Brüsszeli Filharmonikusok, a Japán Filharmonikus Zenekar, a japán NHK Zenekar, a Deutsches Symphonieorchester, stb. Olyan jeles karmesterekkel dolgozott, mint Kurt Masur, Jurij Tyemirkanov, Jiri Belohlavek, Pinchas Steinberg, Fischer Iván, Kocsis Zoltán, Gilbert Varga, Charles Dutoit, Jukka-Pekka Saraste, Valery Gergiev, Marek Janowski. Néhány éve karmesterként is bemutatkozott. Kamarazenész partnerei között találjuk Natalia Gutmant, Boldoczki Gábort, Jean-Efflam Bavouzet-t, Kocsis Zoltánt, Perényi Miklóst, Enrico Pacét, Würtz Klárát, Misha Maiskyt, Várjon Dénest, Kim Kashkashiant, Ning Fenget, Várdai Istvánt, Nikolaj Luganszkit, Jurij Bashmet-et. Munkásságát előbb Príma-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal ismerték el.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyik sajátossága, hogy karmester nélkül, csupán a koncertmester vezetésével lép színpadra. Baráti kedvéért most kivételt tesznek.

„Ez annak a közvetlen, közeli kapcsolatunknak köszönhető, ami az évek során kialakult köztünk” – meséli a szólista. – „Nagyon szeretek vezényelni, és készülök arra, hogy később aktívabban foglalkozok vele. Úgy érzem, van mondanivalóm, koncepcióm a zeneművekkel kapcsolatban, amit ki szeretnék fejezni. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy az együttes belement az ötletembe. Már csak azért is, mert Mendelssohn Olasz-szimfóniája, amit választottam, némiképp kiesik a kamarazenekari repertoárból, szükségünk lesz az együttgondolkodásra, hogy előadjuk. Úgyhogy egy igazán izgalmas második része lesz a műsorunknak.”

A Liszt Ferenc Kamarazenekar hegedűművészeket felvonultató zeneakadémiai sorozata Baráti Kristóf szeptember 30-i fellépése után jövőre folytatódik: 2019. január 24-én az I. Bartók Világverseny és Fesztivál győztese, a francia-holland Cosima Soulez-Larivière, március 9-én az idei BBC Promson nagy sikert arató Lendvay József és május 25-én a fiatal lengyel tehetség, Agata Szcymczewska koncertezik az együttessel.

Így vált Bartók Divertimentója a Liszt Ferenc Kamarazenekar ikonikus darabjává

Kapcsolódó

Így vált Bartók Divertimentója a Liszt Ferenc Kamarazenekar ikonikus darabjává

2018. szeptember 25-én különleges művel készül a Liszt Ferenc Kamarazenekar a Nemzeti Kulturális Alap 25. születésnapja alkalmából szervezett koncertre a Vigadóban. A Bartók Béla halála évfordulójának előestéjén előadott Divertimento világszerte a védjegyévé vált az 55 éves együttesnek. Sándor Anna meséli el, miért.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.