Daniel Hope 1973-ban született a Dél-afrikai Köztársaságban, de családja nem sokkal később Londonba költözött, ahol a fiatal muzsikus a Highgate School, majd a Royal Academy of Music diákja lett.

és akinek emlékére már befutott művészként lemezt is készített. Hope-nak 2002-ben a Beaux Arts Trióval indult nemzetközi pályafutása, a híres kamaraegyüttes tagjaként 2008-ig muzsikált, majd szólókarrierjére kezdett koncentrálni. Fellépett a New York-i Carnegie Hallban, az amszterdami Concertgebouw-ban és a BBC Promson is, hogy csak néhányat említsünk a legnagyobb koncerthelyszínek közül, ahol gyakori vendégként fordul meg. Repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed, de nemrég ír ősei előtt tisztelegve kelta dallamokat is lemezre vett.

„A »régizene« – bármilyen repertoárt is értsünk e kifejezés alatt – megszólaltatásának több lehetséges iránya létezik a történetileg informált (a forrásokhoz és a kutatási eredményekhez legszigorúbban ragaszkodó) előadásmódtól a »romantikus« (valójában a 20. század első felének tradícióját egyenes ágon folytató) interpretációkig.

Ennek szellemében figyelembe veszi a régizenejátszásban az elmúlt fél évszázadban bekövetkezett fordulatot, mégis modern hangszert használ, és egyéb szempontokból nézve is a mai közízlés szerint közelíti meg a darabokat. Az általa játszott repertoárt azonban – bár a specialisták számára ismert – a »modern« játékosok általában elkerülik: a hegedű első aranykorának, a 17. század virtuóz komponistáinak zenéje” – áll az október 8-i, zeneakadémiai koncert ismertetőjében.

fejléckép: Daniel Hope (fotó: Daniel Waldhecker)