Klasszikus

Bársony Péter: "Igazi magyar ünnep lesz New Yorkban"

2013.04.21. 09:30
Ajánlom
A Liszt-díjas brácsaművész, Bársony Péter - többek között Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Rivka Golani, Baráti Kristóf kamarapartnere, rangos nemzetközi fesztiválok vendége, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára - május 2-án debütál a New York-i Carnegie Hallban. INTERJÚnkban a legendás koncertterem hírnevének súlyáról és a hangverseny különleges műsoráról is kérdeztük.

- A Carnegie Hallban játszani, noha végeredményben az is csak egy pódium a sok közül, nem mindennapi megtiszteltetésnek számít, mivel egy hangversenyterem mindig az ott koncertező művészektől nyeri a rangját.

- Hogyne, feltétlenül nagy megtiszteltetés, de azért ez sokkal inkább egy állomás, mint a vége valamilyen folyamatnak. Számomra ráadásul a Zeneakadémia nagyterme ugyanilyen fontos helyszín, abba legalább olyan szédítő belegondolni, hogy kik játszottak ott az elmúlt száz évben. Egyébként két magyar brácsás is fellépett már előttem szólistaként a Carnegie Hallban (bár amerikai zenekarral én leszek az első). Az egyikük éppen Pártos Ödön volt, akinek egy kompozícióját játszani is fogom. Az ő életművét kevesen ismerik. A születésének századik évfordulójára én szerveztem az ünnepségeket, ennek részeként készült egy Hugaroton-felvétel a brácsaversenyéből (2007-ben), és egy mesterkurzust is rendeztek a Zeneakadémián Rivka Golanival, aki Pártos növendéke volt. Ebből az inspirációból kiindulva kezdtem foglalkozni a műveivel, valószínűleg az elsők között voltam, akik előszedték ezeket a a darabokat Magyarországon. Persze praktikus okok is köztrejátszanak az újdonságok keresésében: a hagyományos brácsairodalom meglehetősen szűk, idővel muszáj bővíteni a repertorát.

- Igen, a zongoristákon és hegedűsökön kívül sokan kényszerülnek kutatásra adni a fejüket, vagy átiratokat készítenek.

- A magam részéről inkább brácsára írt műveket keresek, átiratokat nemigen játszom. Pártos életművéhez is fokozatosan kerültem egyre közelebb, mígnem a vele kapcsolatos kutatásaim eredményeképpen ajánlottak éppen engem egy koncertsorozat szervezőinek, hogy kutassak a holokauszt során megölt zeneszerzők után.

- A repertoár behatároltsága csak az egyik probléma. Önmagában a brácsaművész-karrier sem szokványos jelenség, legalábbis itthon nem.

- Ez mindenhol unikum, világszerte természetes, hogy a brácsisták a szólókarrierjük mellett tanítanak, kamarazenélnek is. Én szeretem ezt a sokféleséget, a zenekari zenélés, a kamarazene, a szólókoncertek és a tanítás váltakozását. Mindig is szerettem vonósnégyesben játszani például, megragadott a személyiségek, a karakterek különbözőségének megnyilvánulása ebben a műfajban, és bár játszottam hegedűn is, valójában a brácsa fogott meg igazán.

- Az amerikai program hogyan alakul pontosan?

- Április 29-én lesz az első koncert New Yorkban, a magyar konzulátuson Kelemen Barnabással, itt Mozart és Weiner László kompozíciói szerepelnek a programon, de a Carnegie Hallban is elhangzik majd Weiner-mű. Ennek a hangversenynek a műsorát én állítottam össze magyar szerzők kompozícióiból. A koncepció lényege az volt, hogy a program megmutassa a 20. század közép-európai történéseit, és fontosnak tartottuk azt is, hogy ne a legismertebb alkotókat sorakoztassuk fel. Így a műsor első felében Pártos Ödön egy kompozícióján kívül Weiner László, Nádor Mihály és Gyopár László egy-egy művét adjuk elő (a szerzők mindegyike a vészkorszak áldozata lett), a szünet után pedig Dohnányi Szegedi miséje következik majd, amire még Gombos László hívta fel a figyelmemet. Ez is olyan alkotás, amit Amerikában - tudomásom szerint - még nem mutattak be egyáltalán. Egyszóval valóban különleges este lesz, a Carnegie Hallban a magyar zenekultúra ilyen koncentrált formában ritkaság. Igazi magyar ünnep lesz ez New Yorkban. Pár nappal később aztán Washingtonban is fellépünk a nagykövetségen Kelemen Barnabással és a zongorista Melvin Chennel, a Yale zongora tanszakának vezetőjével, ott Bartók- és Brahms-szonátákat fűzünk Weiner László egy műve mellé. Érdekes keresztmetszetet adhat ez a 19-20. század magyar zenei ízléséről, a közép-európai zenei világról: ha Brahms és az őt itt ért hatások jelentik a gyökeret, akkor, mondhatni, Bartók a törzs, Weiner pedig a fa leveleiként jelenhet meg.

A7ADEE18-8F7C-4ADC-95EC-16A917CEA1AD

Kelemen Barnabás

- Lehet valamit tudni arról, milyen érdeklődésre számíthatnak?

- A New York-i közönség érdeklődése állítólag igen nagy, persze nyilván az együttes és a dirigens személye miatt is. A koncert szellemi atyja ugyanis Leon Botstein, aki az American Symphony Orchestra karmestere lesz május 2-án a Carnegie Hallban. Nyitott, kísérletező kedvű művész, és szereti a kelet-európai kultúrát. A Bard College rektora egyébként, egy ottani mesterkurzusom után hívott meg. Ugyanakkor az is számít az ismert előadók mellett, hogy a program gyakorlatilag csak amerikai és világpremierekből áll, ez is vonzza az érdeklődőket.

- Tervezik, hogy Magyarországon is eljátsszák ezt a műsort?

- Ez most egy amerikai projekt. Nyitottak vagyunk a lehetőségekre, és jó is lenne, ha itthon is helyet kaphatna ez a program. De talán a Carnegie Hall hírneve miatt Magyarországon is nagyobb figyelmet kaphatnak idővel a repertoárnak ezek a ritkaságai, amelyeket Amerikában műsorra tűzünk.

A koncertekről további információkat a www.peterbarsony.com oldalon olvashatnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Domingo fia írta a Virtuózok új évadának főcímzenéjét

A spanyol zeneszerző egy hollywoodi stílusú, erőteljes és nemes, klasszikus dallamot komponált a műsorhoz.
Klasszikus

„Rondo alla Mambo!” – Mi lett volna, ha Mozart Kubában születik?

A Mozart y Mambo című lemez egy berlini kürtművész és egy kubai ifjúsági zenekar szerelemprojektje, amelyben a zenélés öröme köt össze két világot.
Vizuál

Gyűjteményes kiállítás nyújt bepillantást a 20. századi magyar fotótörténetbe

A Mai Manó Ház július 14-től látogatható tárlata a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből öt kiemelkedő magyar fotográfus életművének egy-egy szeletét mutatja be öt eltérő kurátori koncepció alapján.
Klasszikus

Csáth és a 100 évvel ezelőtti Magyarország zenei világa - VIDEÓ

Egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon Csáth Gézát. Most egy félórás dokumentumfilm idézi meg alakját.
Klasszikus

Ismét lesz OrgonaPont koncertsorozat és Orgonák éjszakája

Augusztusban tizenkét városban rendezi meg a Filharmónia Magyarország az OrgonaPont koncertsorozatot, augusztus 8-án pedig második alkalommal tartják meg az Orgonák éjszakáját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus klassz a parton

Elkezdődött a Klassz a pARTon! fesztivál a Balatonnál – Itt a teljes program

Balatonfüreden indult Érdi Tamás fesztiválja, Balatonkenesén, Balatonalmádiban, Keszthelyen, Gyulakeszin folytatódik majd – a teljes programot alább találja.
Klasszikus magazin

Csáth és a 100 évvel ezelőtti Magyarország zenei világa - VIDEÓ

Egyszerre készült zeneszerzőnek, festőművésznek és orvosnak, az utókor mégis elsősorban íróként tartja számon Csáth Gézát. Most egy félórás dokumentumfilm idézi meg alakját.
Klasszikus hír

Domingo fia írta a Virtuózok új évadának főcímzenéjét

A spanyol zeneszerző egy hollywoodi stílusú, erőteljes és nemes, klasszikus dallamot komponált a műsorhoz.
Klasszikus lemezajánló

„Rondo alla Mambo!” – Mi lett volna, ha Mozart Kubában születik?

A Mozart y Mambo című lemez egy berlini kürtművész és egy kubai ifjúsági zenekar szerelemprojektje, amelyben a zenélés öröme köt össze két világot.
Klasszikus ajánló

Ismét lesz OrgonaPont koncertsorozat és Orgonák éjszakája

Augusztusban tizenkét városban rendezi meg a Filharmónia Magyarország az OrgonaPont koncertsorozatot, augusztus 8-án pedig második alkalommal tartják meg az Orgonák éjszakáját.