Klasszikus

"Bartók a híd" - hamarosan indul a Bartók Világverseny és Fesztivál

2017.09.07. 13:56
Ajánlom
A Zeneakadémia Bartók-versenye több mint zenei verseny: tudományos esemény és a széles közönséget megszólító fesztivál is egyben. A világhírű zeneszerző születésének 135. évfordulójára rendezett nagyszabású eseményről Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora árult el részleteket.

- Honnan származik az ötlet, hogy egy új Bartók-versenyt alapítson a Zeneakadémia?

Vigh Andrea

Vigh Andrea (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Zeneakadémia)

- Számos kisebb-nagyobb zenei verseny létezik a világon – és Magyarországon is –, amely Bartók Béla nevét viseli, vagyis a mi esetünkben semmi esetre sem Bartók neve jelenti az újdonságot. 

Ami ezt a versenyt kiemeli a zenei versenyek mezőnyéből, az sajátos felépítésének, nemzetközi hatósugarának, és a Zeneakadémia bartóki kötődésének köszönhető.

 A tavalyi Bartók-év során merült fel a gondolat, hogy a Zeneakadémiára és a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumára támaszkodva hozzunk létre egy olyan nemzetközi zenei versenyt és fesztivált, amely a fiatal muzsikusok számára éppúgy fontos hagyományt teremthet, mint a nagyközönségnek, s ha szabad nagy szavakat használni: az egész országnak. Hiszen nincsen Bartóknál jelentősebb kulturális kincsünk. Bárhol elhangzik Bartók neve zenész körökben, ismerik, műveinek egy része a 20. századi repertoár leggyakrabban játszott számai közé tartozik a világ valamennyi hangversenytermében, ugyanakkor Magyarország, Budapest, a Zeneakadémia jelentik a gyökereit. És egészen másként, mint például a Zeneakadémiát megalapító Lisztnek. Mert bár Liszt magyarnak vallotta magát, valójában világpolgár volt, aki élete utolsó szakaszában három helyszínen élt, Rómában, Weimarban és Budapesten, korábban Párizs számított az otthonának, így joggal érzik ma a magukénak különböző nemzetek (a németek és a franciák éppúgy, mint mi, magyarok). Bartók Magyarországot csak fizikailag hagyta el, lélekben soha.

És az a csodálatos Bartókban, hogy bár a gyökerei mélyen magyarok, művészete mégis az egész világra hat.

Bartók a híd, amely összeköti Magyarországot a nagyvilággal. Ennek szeretne formát adni a Bartók Világverseny és Fesztivál.

- A verseny felépítése miben különbözik más versenyekétől?

- A mi esetünkben nem egy évről évre megrendezett, egyszerű hangszeres versenyről van szó, amelyet mindig ugyanabban a kategóriában hirdetnek meg. Mi hatéves periódusban gondolkodunk, a versenyprogram mindig Bartókot állítja a középpontba. Elsőként hegedűsöknek hirdettük meg, majd a zongoristák következnek, végül a kamarazenei formációk, hogy aztán újra a hegedűsökre kerüljön a sor, és így tovább. A közbülső években a tervek szerint zeneszerzőversenyt írunk ki, mégpedig úgy, hogy a győztes darabok az azt követő hangszeres verseny kiírásában is szerepeljenek.

Nézze meg a fesztivál díjnyertes imázsfilmjét!

A versenyhez minden alkalommal kísérőprogramok gazdag kínálata társul, és nemzetközi zenetudományi szimpóziumot is szervezünk Bartókhoz kapcsolódóan. Bár a Zeneakadémia a szervező és a lebonyolító, partnerünk a Zenetudományi Intézet és a Bartók Emlékház, 2019-től pedig a Művészetek Palotája és a Nemzeti Filharmonikusok is betársulnak. Erről még Kocsis Zoltánnal is tárgyaltunk, aki minden szempontból támogatta a verseny koncepcióját. 2019-ben már az eredeti tervnek megfelelően kora tavaszra, március végére fog kerülni a verseny időpontja, Bartók születésnapjához közel. Az első alkalommal az idő rövidsége miatt toltuk el fél évvel a versenyt, hogy a meghirdetés és a lebonyolítás között megfelelő ideje legyen a fiataloknak a felkészülésre. A verseny fesztiváljellege azt a célt kívánja szolgálni, hogy Bartók ne puszta ikon legyen, hanem velünk éljen, közelebb hozzuk őt a közönséghez, megismerjük az egyedülálló zeneszerzőt, tanárt, zongoraművészt és népzenekutatót, a rendkívüli morális tartással rendelkező embert.

Budapesti városnéző túra Bartókkal

Kapcsolódó

Budapesti városnéző túra Bartókkal

A Zeneakadémia által szervezett Bartók Világverseny és Fesztiválra 23 ország 65 hegedűse jelentkezett. A verseny zsűrije nemzetközi kiválóságokból áll, elnöke a világhírű olasz hegedűművész, Salvatore Accardo. A nyitónap különlegessége a Bartók Budapestje városnéző túra.

- Az elsőként hegedűsök számára meghirdetett verseny programja mennyiben tér el más hegedűversenyekétől?

- Nemzetközi hegedűversenyek programjában Bartók nem játszik ennyire központi szerepet. Fontosnak tartottuk, hogy a fiatal muzsikusok minél mélyebben megismerkedjenek Bartók életművével, mert bár néhány műve nagyon népszerű, bizonyos darabjai – különböző okokból, például rendkívüli technikai nehézségeik miatt – nem szerepelnek a muzsikusok repertoárján. A verseny most lehetőséget kínál arra, hogy a fiatal hegedűsök a nagynevű nemzetközi zsűri előtt különleges Bartók-művekkel mutatkozzanak be.

Ők jutottak be a Bartók Világverseny és Fesztivál élő fordulóiba

Kapcsolódó

Ők jutottak be a Bartók Világverseny és Fesztivál élő fordulóiba

Négy földrész huszonhárom országának hatvanöt képviselője állhat a Zeneakadémia színpadára ősszel, a zsűriben hazai és külföldi zenészek és szakemberek.

- Mennyire fontos egy fiatal zenész számára a versenygyőzelem?

- Sok versenygyőztest ismerünk, akiből végül nem lett világsztár, és megfordítva: sok olyan világsztár van – és lesz –, akit nem valamilyen versenygyőzelem indít el a pályán. Vagyis

önmagában az, hogy valaki elnyer egy fődíjat, még nem biztosíték arra, hogy beindul a karrierje.

Azt is tudjuk, hogy a versenyszituáció rengeteg feszültséggel jár, de bármennyi „vér és könny” hullik egy ilyen megmérettetésen, a fiatalok – én legalábbis úgy látom – szeretik kipróbálni magukat, fontosnak tartják, hogy megfeleljenek a saját elvárásaiknak, a tanáraiknak, a zsűrinek. Nagy öröm számunkra, hogy igazán jelentős zsűri állt össze: a magyar kollégák, és a külföldi művészek egyaránt a világ élvonalát képviselik, s fontosnak tartom, hogy különböző iskolákból, illetve különböző földrészekről érkeznek, ami jelzi, hogy Bartók valóban univerzális alkotó. Művészetének gyökerei Kelet-Európában találhatók, de zenei nyelvét a világ minden táján megértik. Önmagában üzenetértékű, hogy

Bartók nevét hallva a felkért zsűritagok azonnal igent mondtak.

De Bartók neve és a Zeneakadémia, mint helyszín a magyar versenyzők számára is különösen fontos. Az előválogatáson nyolc jelenlegi vagy volt diákunk jutott át, és úgy gondolom, hogy számukra egy efféle megmérettetés kissé ahhoz hasonlít, mint egy sportcsapatnak egy hazai pályán zajló meccs. Rendkívül inspiráló a közeg, az a tény, hogy ezek között a falak között tanított Bartók, ugyanazon a lépcsőn ment fel a termébe tanítani, amelyen nap, mint nap a növendékek is járnak, hogy ezen a pódiumon, a Nagyteremben adta utolsó magyarországi koncertjét, hogy bármelyik sarokba húzódunk is az épületben, ott van Bartók szellemisége, ott van a bartóki zene lelke.

Forrás: Zeneakadémia

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Mozart-figurát dob piacra a Playmobil

A minizeneszerzőt – amelyhez hegedű és vonó is jár – a salzburgi Mozarteum alapítvánnyal közösen mutatta be a játékgyártó.
Klasszikus hír

Decembertől lehet jelentkezni a Fehér Ilona hegedűversenyre

Meghirdették a jövő évi Fesztivál Akadémia Budapesthez kapcsolódó Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt. A versenyre 20 év alatti fiatal hegedűsök jelentkezését várják február 15-ig. A jelentkezők két korcsoportban nemzetközi zsűri előtt mérhetik össze tudásukat július 8. és 19. között a Budai Vigadóban. A nemzetközi zsűri elnöke idén is a világhírű hegedűművész, Shlomo Mintz lesz.
Klasszikus interjú

Húszévesen már fesztivált alapított: Balog Alexandra

November 16-án szombaton mutatkozik be a Budapest Music Centerben szólistaként a Londonban diplomázó Balog Alexandra, aki alig 20 évesen alapította meg a Bozsoki Zenei Fesztivált és nemzetközi Nyári Akadémiát. Beethoven, Schubert és Kecskés D. Balázs művei hangoznak fel.
Klasszikus hír

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus kritika

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.