Klasszikus

"Bartók a híd" - hamarosan indul a Bartók Világverseny és Fesztivál

2017.09.07. 13:56
Ajánlom
A Zeneakadémia Bartók-versenye több mint zenei verseny: tudományos esemény és a széles közönséget megszólító fesztivál is egyben. A világhírű zeneszerző születésének 135. évfordulójára rendezett nagyszabású eseményről Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora árult el részleteket.

- Honnan származik az ötlet, hogy egy új Bartók-versenyt alapítson a Zeneakadémia?

Vigh Andrea

Vigh Andrea (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea / Zeneakadémia)

- Számos kisebb-nagyobb zenei verseny létezik a világon – és Magyarországon is –, amely Bartók Béla nevét viseli, vagyis a mi esetünkben semmi esetre sem Bartók neve jelenti az újdonságot. 

Ami ezt a versenyt kiemeli a zenei versenyek mezőnyéből, az sajátos felépítésének, nemzetközi hatósugarának, és a Zeneakadémia bartóki kötődésének köszönhető.

 A tavalyi Bartók-év során merült fel a gondolat, hogy a Zeneakadémiára és a Zenetudományi Intézet Bartók Archívumára támaszkodva hozzunk létre egy olyan nemzetközi zenei versenyt és fesztivált, amely a fiatal muzsikusok számára éppúgy fontos hagyományt teremthet, mint a nagyközönségnek, s ha szabad nagy szavakat használni: az egész országnak. Hiszen nincsen Bartóknál jelentősebb kulturális kincsünk. Bárhol elhangzik Bartók neve zenész körökben, ismerik, műveinek egy része a 20. századi repertoár leggyakrabban játszott számai közé tartozik a világ valamennyi hangversenytermében, ugyanakkor Magyarország, Budapest, a Zeneakadémia jelentik a gyökereit. És egészen másként, mint például a Zeneakadémiát megalapító Lisztnek. Mert bár Liszt magyarnak vallotta magát, valójában világpolgár volt, aki élete utolsó szakaszában három helyszínen élt, Rómában, Weimarban és Budapesten, korábban Párizs számított az otthonának, így joggal érzik ma a magukénak különböző nemzetek (a németek és a franciák éppúgy, mint mi, magyarok). Bartók Magyarországot csak fizikailag hagyta el, lélekben soha.

És az a csodálatos Bartókban, hogy bár a gyökerei mélyen magyarok, művészete mégis az egész világra hat.

Bartók a híd, amely összeköti Magyarországot a nagyvilággal. Ennek szeretne formát adni a Bartók Világverseny és Fesztivál.

- A verseny felépítése miben különbözik más versenyekétől?

- A mi esetünkben nem egy évről évre megrendezett, egyszerű hangszeres versenyről van szó, amelyet mindig ugyanabban a kategóriában hirdetnek meg. Mi hatéves periódusban gondolkodunk, a versenyprogram mindig Bartókot állítja a középpontba. Elsőként hegedűsöknek hirdettük meg, majd a zongoristák következnek, végül a kamarazenei formációk, hogy aztán újra a hegedűsökre kerüljön a sor, és így tovább. A közbülső években a tervek szerint zeneszerzőversenyt írunk ki, mégpedig úgy, hogy a győztes darabok az azt követő hangszeres verseny kiírásában is szerepeljenek.

Nézze meg a fesztivál díjnyertes imázsfilmjét!

A versenyhez minden alkalommal kísérőprogramok gazdag kínálata társul, és nemzetközi zenetudományi szimpóziumot is szervezünk Bartókhoz kapcsolódóan. Bár a Zeneakadémia a szervező és a lebonyolító, partnerünk a Zenetudományi Intézet és a Bartók Emlékház, 2019-től pedig a Művészetek Palotája és a Nemzeti Filharmonikusok is betársulnak. Erről még Kocsis Zoltánnal is tárgyaltunk, aki minden szempontból támogatta a verseny koncepcióját. 2019-ben már az eredeti tervnek megfelelően kora tavaszra, március végére fog kerülni a verseny időpontja, Bartók születésnapjához közel. Az első alkalommal az idő rövidsége miatt toltuk el fél évvel a versenyt, hogy a meghirdetés és a lebonyolítás között megfelelő ideje legyen a fiataloknak a felkészülésre. A verseny fesztiváljellege azt a célt kívánja szolgálni, hogy Bartók ne puszta ikon legyen, hanem velünk éljen, közelebb hozzuk őt a közönséghez, megismerjük az egyedülálló zeneszerzőt, tanárt, zongoraművészt és népzenekutatót, a rendkívüli morális tartással rendelkező embert.

Budapesti városnéző túra Bartókkal

Kapcsolódó

Budapesti városnéző túra Bartókkal

A Zeneakadémia által szervezett Bartók Világverseny és Fesztiválra 23 ország 65 hegedűse jelentkezett. A verseny zsűrije nemzetközi kiválóságokból áll, elnöke a világhírű olasz hegedűművész, Salvatore Accardo. A nyitónap különlegessége a Bartók Budapestje városnéző túra.

- Az elsőként hegedűsök számára meghirdetett verseny programja mennyiben tér el más hegedűversenyekétől?

- Nemzetközi hegedűversenyek programjában Bartók nem játszik ennyire központi szerepet. Fontosnak tartottuk, hogy a fiatal muzsikusok minél mélyebben megismerkedjenek Bartók életművével, mert bár néhány műve nagyon népszerű, bizonyos darabjai – különböző okokból, például rendkívüli technikai nehézségeik miatt – nem szerepelnek a muzsikusok repertoárján. A verseny most lehetőséget kínál arra, hogy a fiatal hegedűsök a nagynevű nemzetközi zsűri előtt különleges Bartók-művekkel mutatkozzanak be.

Ők jutottak be a Bartók Világverseny és Fesztivál élő fordulóiba

Kapcsolódó

Ők jutottak be a Bartók Világverseny és Fesztivál élő fordulóiba

Négy földrész huszonhárom országának hatvanöt képviselője állhat a Zeneakadémia színpadára ősszel, a zsűriben hazai és külföldi zenészek és szakemberek.

- Mennyire fontos egy fiatal zenész számára a versenygyőzelem?

- Sok versenygyőztest ismerünk, akiből végül nem lett világsztár, és megfordítva: sok olyan világsztár van – és lesz –, akit nem valamilyen versenygyőzelem indít el a pályán. Vagyis

önmagában az, hogy valaki elnyer egy fődíjat, még nem biztosíték arra, hogy beindul a karrierje.

Azt is tudjuk, hogy a versenyszituáció rengeteg feszültséggel jár, de bármennyi „vér és könny” hullik egy ilyen megmérettetésen, a fiatalok – én legalábbis úgy látom – szeretik kipróbálni magukat, fontosnak tartják, hogy megfeleljenek a saját elvárásaiknak, a tanáraiknak, a zsűrinek. Nagy öröm számunkra, hogy igazán jelentős zsűri állt össze: a magyar kollégák, és a külföldi művészek egyaránt a világ élvonalát képviselik, s fontosnak tartom, hogy különböző iskolákból, illetve különböző földrészekről érkeznek, ami jelzi, hogy Bartók valóban univerzális alkotó. Művészetének gyökerei Kelet-Európában találhatók, de zenei nyelvét a világ minden táján megértik. Önmagában üzenetértékű, hogy

Bartók nevét hallva a felkért zsűritagok azonnal igent mondtak.

De Bartók neve és a Zeneakadémia, mint helyszín a magyar versenyzők számára is különösen fontos. Az előválogatáson nyolc jelenlegi vagy volt diákunk jutott át, és úgy gondolom, hogy számukra egy efféle megmérettetés kissé ahhoz hasonlít, mint egy sportcsapatnak egy hazai pályán zajló meccs. Rendkívül inspiráló a közeg, az a tény, hogy ezek között a falak között tanított Bartók, ugyanazon a lépcsőn ment fel a termébe tanítani, amelyen nap, mint nap a növendékek is járnak, hogy ezen a pódiumon, a Nagyteremben adta utolsó magyarországi koncertjét, hogy bármelyik sarokba húzódunk is az épületben, ott van Bartók szellemisége, ott van a bartóki zene lelke.

Forrás: Zeneakadémia

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Vizuál

Nyolc filmet nézhetünk meg premier előtt a X. Mozinet Filmnapokon

Október 22. és 25. között rendezik meg a X. Mozinet Filmnapokat a budapesti Puskin moziban és 14 további magyar városban.
Klasszikus

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.
Klasszikus magazin

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zene

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Klasszikus hír

Kilép az ország határain a Virtuózok novemberben induló új évada

A nemzetközivé bővülő klasszikus zenei televíziós tehetségkutató hatodik évada november 27-től látható a Duna Televízióban.
Klasszikus interjú

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Klasszikus ajánló

Komolyzenei piknikkel búcsúztatja a nyarat a MÁV Szimfonikus Zenekar

Szeptember 17-én 18:30-kor ismét részt vehetünk a Music ül a fűben komolyzenei pikniken, mely a Millenáris Park és a MÁV Szimfonikus Zenekar közös rendezésében valósul meg.