Dobszay-Meskó Ilona (Fotó/Forrás: Óbudai Danubia Zenekar)

A Danubia Zenekar által életre hívott rendhagyó koncertsorozat egészen új oldalról mutatja be Bartók Béla munkásságát, sokoldalúságát. A három alkalomból álló sorozaton Bartók három lelki aspektusa kerül fókuszba: a Férfi, a Női és a nemek feletti, Angyal-princípium – a sorozat részei is ezeket a címeket kapták. Az elhangzó művek értelmezéséhez Eckhardt Gábor zongoraművész, zenepedagógus, az est házigazdájának lebilincselő történetei adnak útmutatást a közönségnek.

A koncerteken a szerző zenekari művei mellett ismert és kevésbé ismert kamaraművek is elhangzanak olyan művészek részvételével, mint Balogh Ádám (zongora), a Szent Efrém Férfikar, Szokolay Ádám (zongora), Schöck Atala (mezzoszoprán), Bodor János (hegedű) és a Nyíregyházi Cantemus Kórus Pro Musica Leánykara. Vendégük lesz a színpadon két ifjú hegedűs szólista, Berec Laura és Kelemen Gáspár. A sorozat nyitóestjét Dobszay-Meskó Ilona, a további esteket Szabó Soma, valamint a Zenekar művészeti vezetője, Hámori Máté vezényli.

A sorozat nyitókoncertje február 4-én és 5-én a férfiasságról, a férfi-lélekről szól: Balogh Ádám Bartók zongoraműveiből ad ízelítőt, a Szent Efrém Férfikar a ritkán hallható Bartók-férfikarok világát mutatja be, a koncert leírásában szereplő női lélekrészként, Animaként pedig Dobszay-Meskó Ilona karmester mozgatja a zenekart.

Akárhogy is, Bartók férfiasságának sok oldala van: a macsó és az agresszor hang tüntető hiánya mellett tud karakteresen férfias zenét írni, férfikari művei pedig az érzékenység különleges és ritkán hallható csodavilágai.

A március 4–5-ei koncerten a női lélek kerül előtérbe. Bartók 44 duójából a két ifjú hegedűtehetségtől, Berec Laurától és Kelemen Gáspártól hallhatunk válogatást, a 27 női és egyneműkarból a Nyíregyházi Cantemus Kórus Pro Musica Leánykara ad elő, valamint Schöck Atala (mezzoszoprán) és Szokolay Ádám (zongora) előadásában elhangzik az Öt dal Ady Endre szövegeire Szabó Soma vezényletével.

ami nem csupán halkan, de fehéren izzó magánéletéből és a központi műből, A kékszakállú herceg várából derül ki, hanem sok egyéb, énekhangra írt alkotásból is, mint ahogy nagy zeneszerzőnk szinte minden zenéjét áthatja a szemérmes érzékiség.

A Bartók-portrésorozat harmadik részeként április 8–9-én a nemek feletti, az Angyal köré építette műsorát a Zenekar. A Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára mellett elhangzik Bartók I. hegedűversenye Bodor János hegedűművész közreműködésével. A rejtély – központi kellék minden nagy életműben. Amiről nem lehet beszélni, ahol az ember „Észak-fok, titok, idegenség”, ott kezdődik az örök érvény. Bartóknál ez a pillanat szinte mindig éjjel köszönt ránk, éjszaka-zenéiben nem csupán a Holdat, csillagokat, denevéreket és szellemeket halljuk, de a mögöttük elterülő végtelent is megsejtjük.

Fejléckép: Bodor János (fotó/forrás: Kállai-Tóth Anett / Óbudai Danubia Zenekar)