Klasszikus

Bartók-analitika

2004.09.13. 00:00
Ajánlom
Kárpáti János Bartók-analitika című tanulmánykötete nemrég jelent meg a Rózsavölgyi és Társa cég gondozásában. A szerző több mint negyven Bartókkal kapcsolatos tanulmányából, cikkéből és előadásából válogatta ki a könyvben szereplő tizenötöt, melyek közül a legkorábbi 1962-es keltezésű, a legfrissebb pedig e kötetben lát először napvilágot.

Kárpáti írásai három nagy tematika köré csoportosulnak. A legkorábbi tanulmányok elsősorban Bartók zenetörténeti helyének meghatározását célozzák, rámutatva a magyar mester és egy jelentős elődje, illetve kortársa alkotói kapcsolatára (Beethoven és Bartók vonósnégyes-művészetének közös vonásai; Bartók és Schönberg). A cikkek második csoportja Bartók zenéjének etnikai forrásait kutatja (Bartók Észak-Afrikában – Egy rendkívüli gyűjtőút és annak zenéjére való hatása; Bartók Béla és a Kelet; Bartók Béla és egy Duna-völgyi zenei integráció lehetősége). A Kárpáti János által vizsgált harmadik nagy terület az analitika kérdésköre, ahol nemcsak saját elemző módszerét mutatja be, de vitába is száll Lendvai Ernő és más Bartók-kutatók monisztikus elméleteivel (Az elhangolás jelensége Bartók kompozíciós technikájában; Tiszta és elhangolt struktúrák Bartók zenéjében; A Bartók-analitika kérdései – Még egyszer Lendvai Ernő elméletéről; Bartók-analízis az óceánon túl). E három nagy kérdéskört érintő írásokat esettanulmányok (Alternatív struktúrák Bartók Kontrasztok című művében; Szecesszió a zenében: Bartók I. vonósnégyese; Monológ, dialóg és drámai ütközés Bartók hangszeres műveiben), illetve kollégák jelentős Bartók-könyveiről írt recenziók egészítik ki.

Azt hiszem, felesleges volna megpróbálnom összefoglalni az egyes írások fő téziseit – az érdeklődők legjobban teszik, ha maguk lapozzák fel a kötetet. Ehelyett inkább csak a központi, Analitika című fejezettel kapcsolatban szeretnék néhány megfigyelést tenni. Kárpáti János – mint az a kötet címéből is kiderülhet – alapvetően strukturalista, elemző szemléletű tudós: teóriáit a zenei alkotóelemek következetes és alapos vizsgálatával, hatalmas anyagismerettel építi föl. Elemzéseit ráadásul mindig történeti kontextusba ágyazva végzi, s következtetéseit – ha csak lehet – Bartók saját írásaival, nyilatkozataival is megtámogatja. Központi jelentőségűnek érzem Kárpáti 1971-es tanulmányát az elhangolás bartóki technikájáról, melyet több mint két évtizeddel később továbbfejleszt és az „elhangolás” terminust kiterjeszti a Bartók-zene kontrapunktikájára, tonális síkjaira és ritmikájára is.

Kárpáti János Bartók-képéről és tudományos szemléletéről azonban saját elemzései mellett az is sokat elárul, hogyan viszonyul más Bartók-elemzők munkáihoz. Lendvai Ernő elméletével való vitája évtizedek óta ismeretes – ennek a vitának a gyümölcse többek közt Kárpáti elhangolás-elmélete. A Bartók-analitika kérdései – Még egyszer Lendvai Ernő elméletéről című 1999-ben tartott előadása meggyőző érvekkel cáfolja Lendvai tengelytonalitással, funkciókkal és aranymetszéssel kapcsolatos megállapításait. 2003-as írásában (Bartók-analízis az óceánon túl) pedig a Bartók-elemzés történetének bevezető áttekintése után az amerikai Bartók-analízis két legfontosabb vívmányának, Elliott Antokoletz 1984-es és Paul Wilson 1992-es könyvének ismertetését, majd bírálatát nyújtja. Kárpáti elutasítja mind az amerikai Bartók-analízis részben hiányos anyagismereten nyugvó, többnyire egyszempontú és meglehetősen öncélú, mind Lendvai tetszetős, mindenre alkalmazhatónak hitt módszereit. Kárpáti célja ugyanis nem az, hogy általános érvényű elméleti rendszert dolgozzon ki, mellyel a Bartók-zene minden jellegzetességét egyszerre tudja magyarázni – sokkal inkább a művek működési mechanizmusát és – főleg! – a mögöttük álló alkotó gondolkodásmódját igyekszik megérteni. Kárpáti János könyve ezért nem csak egy szűk szakmai kör, hanem az egész muzsikustársadalom számára is hasznos, érdekes olvasmány.

(Kárpáti János: Bartók-analitika; Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2003)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Hogyan válhat szemléletformálóvá egy kulturális esemény?

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 16-i adásában vendégünk lesz Fekete Péter, Göttinger Pál, Hamar Zsolt és Pataki András.