Klasszikus

Bartók-analitika

2004.09.13. 00:00
Ajánlom
Kárpáti János Bartók-analitika című tanulmánykötete nemrég jelent meg a Rózsavölgyi és Társa cég gondozásában. A szerző több mint negyven Bartókkal kapcsolatos tanulmányából, cikkéből és előadásából válogatta ki a könyvben szereplő tizenötöt, melyek közül a legkorábbi 1962-es keltezésű, a legfrissebb pedig e kötetben lát először napvilágot.

Kárpáti írásai három nagy tematika köré csoportosulnak. A legkorábbi tanulmányok elsősorban Bartók zenetörténeti helyének meghatározását célozzák, rámutatva a magyar mester és egy jelentős elődje, illetve kortársa alkotói kapcsolatára (Beethoven és Bartók vonósnégyes-művészetének közös vonásai; Bartók és Schönberg). A cikkek második csoportja Bartók zenéjének etnikai forrásait kutatja (Bartók Észak-Afrikában – Egy rendkívüli gyűjtőút és annak zenéjére való hatása; Bartók Béla és a Kelet; Bartók Béla és egy Duna-völgyi zenei integráció lehetősége). A Kárpáti János által vizsgált harmadik nagy terület az analitika kérdésköre, ahol nemcsak saját elemző módszerét mutatja be, de vitába is száll Lendvai Ernő és más Bartók-kutatók monisztikus elméleteivel (Az elhangolás jelensége Bartók kompozíciós technikájában; Tiszta és elhangolt struktúrák Bartók zenéjében; A Bartók-analitika kérdései – Még egyszer Lendvai Ernő elméletéről; Bartók-analízis az óceánon túl). E három nagy kérdéskört érintő írásokat esettanulmányok (Alternatív struktúrák Bartók Kontrasztok című művében; Szecesszió a zenében: Bartók I. vonósnégyese; Monológ, dialóg és drámai ütközés Bartók hangszeres műveiben), illetve kollégák jelentős Bartók-könyveiről írt recenziók egészítik ki.

Azt hiszem, felesleges volna megpróbálnom összefoglalni az egyes írások fő téziseit – az érdeklődők legjobban teszik, ha maguk lapozzák fel a kötetet. Ehelyett inkább csak a központi, Analitika című fejezettel kapcsolatban szeretnék néhány megfigyelést tenni. Kárpáti János – mint az a kötet címéből is kiderülhet – alapvetően strukturalista, elemző szemléletű tudós: teóriáit a zenei alkotóelemek következetes és alapos vizsgálatával, hatalmas anyagismerettel építi föl. Elemzéseit ráadásul mindig történeti kontextusba ágyazva végzi, s következtetéseit – ha csak lehet – Bartók saját írásaival, nyilatkozataival is megtámogatja. Központi jelentőségűnek érzem Kárpáti 1971-es tanulmányát az elhangolás bartóki technikájáról, melyet több mint két évtizeddel később továbbfejleszt és az „elhangolás” terminust kiterjeszti a Bartók-zene kontrapunktikájára, tonális síkjaira és ritmikájára is.

Kárpáti János Bartók-képéről és tudományos szemléletéről azonban saját elemzései mellett az is sokat elárul, hogyan viszonyul más Bartók-elemzők munkáihoz. Lendvai Ernő elméletével való vitája évtizedek óta ismeretes – ennek a vitának a gyümölcse többek közt Kárpáti elhangolás-elmélete. A Bartók-analitika kérdései – Még egyszer Lendvai Ernő elméletéről című 1999-ben tartott előadása meggyőző érvekkel cáfolja Lendvai tengelytonalitással, funkciókkal és aranymetszéssel kapcsolatos megállapításait. 2003-as írásában (Bartók-analízis az óceánon túl) pedig a Bartók-elemzés történetének bevezető áttekintése után az amerikai Bartók-analízis két legfontosabb vívmányának, Elliott Antokoletz 1984-es és Paul Wilson 1992-es könyvének ismertetését, majd bírálatát nyújtja. Kárpáti elutasítja mind az amerikai Bartók-analízis részben hiányos anyagismereten nyugvó, többnyire egyszempontú és meglehetősen öncélú, mind Lendvai tetszetős, mindenre alkalmazhatónak hitt módszereit. Kárpáti célja ugyanis nem az, hogy általános érvényű elméleti rendszert dolgozzon ki, mellyel a Bartók-zene minden jellegzetességét egyszerre tudja magyarázni – sokkal inkább a művek működési mechanizmusát és – főleg! – a mögöttük álló alkotó gondolkodásmódját igyekszik megérteni. Kárpáti János könyve ezért nem csak egy szűk szakmai kör, hanem az egész muzsikustársadalom számára is hasznos, érdekes olvasmány.

(Kárpáti János: Bartók-analitika; Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2003)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Klasszikus

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Klasszikus

Rangos nemzetközi díjat kapott Várjon Dénesék lemeze

Várjon Dénesé mellett Bartók-művek felvételeit is díjazta a rangos ICMA zsűrije.
Tánc

Carlos Acosta balettigazgató lett

A kubai utcagyerekből generációja egyik legkiemelkedőbb művészévé avanzsált táncost választották a Birmingam Royal Ballet új balettigazgatójának.
Vizuál

Mégsem Klimt-domborművet találtak Budapesten?

Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta a The Art Newspaper.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus nagybőgő

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Klasszikus macska

Ez a Mahlert hallgató macska az új netes kedvencünk

Mahler IX. szimfóniájának zárótétele csupa szenvedély, és ezt a négylábúak is átérzik. Ez derül ki ebből a videóból.
Klasszikus icma

Rangos nemzetközi díjat kapott Várjon Dénesék lemeze

Várjon Dénesé mellett Bartók-művek felvételeit is díjazta a rangos ICMA zsűrije.
Klasszikus virtuózok

Plácido Domingo koncertjén álló tapsot kaptak a Virtuózok

A legendás tenor Gertler Teóval, Abouzahra Amirával és Abouzahra Mariammal lépett fel Dániában. A kis virtuózok álló ovációt kaptak, és hatalmas motivációt az előttük álló feladatokhoz.
Klasszikus hír

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.