Klasszikus

Bartók, Balkán, Pärt

2015.09.06. 07:58
Ajánlom
A Söndörgő és a Kelemen Kvartett, a magyar Nemzeti táncegyüttes és a Budafoki Dohnányi zenekar, Tõnu Kaljuste és a Tallinni Kamarazenekar, Szergej Krilov és a litván Kamarazenekar, Bartók, Lutosławski, Dubrovay, Pärt, Sosztakovics és Balassa, népzene, műzene, tánc és opera – előzetes az idei CAFe Budapest színes programkínálatából. MÜPA MAGAZIN

A magyar nép és a magyarokkal hosszú évszázadok óta együtt élő etnikumok, elsősorban a szlovákok, a románok és a délszláv népek parasztzenéjét intenzíven kutató Bartók Bélát a délszláv anyag bizonyos elemeinek sajátos idegensége egész életében izgatta. Az Európán kívüli civilizációkkal és a környező népek zenéjével állandó interakcióban lévő, s valamilyen módon az európai történelem kezdeteihez visszavezető, hallatlanul színes balkáni muzsika több ízben is felcsendül a CAFe Budapest Kortárs Összművészeti Fesztiválon. Bartók törökországi népdalgyűjtésének egyik legelső tapasztalata volt, hogy az anatóliai parasztzene egyes fordulatai fellelhetőek a kelet-közép-európai népek dalaiban – „a törököknél mindenütt ismertek az ú. n. »esőt kérő« dalok; ezek szövegileg is, dallamilag is teljesen megfelelnek a délszlávoknál és románoknál közismert hasonló célú »dodola« vagy »paparuda« daloknak. Dallamaik olyasfélék, mint a magyar, tót, sőt egyes nyugat-európai népek gyermekmondókáinak, gyermekjátékainak dallamai” –, másfelől viszont meglepve vette észre, hogy „bizonyos bővített-másodlépéses, keleties (arabos?) jellegű hangsor, amely pedig annyira elterjedt az egész Balkánon, teljesen ismeretlen az adana-vidéki török falvakban”. Felteszi a kérdést: „ha nem a törököktől, akkor ugyan honnan, kiktől kerülhetett ez a hangsorféleség a Balkánra?”

Pink Martini

Pink Martini (Fotó/Forrás: Chris Hornbecker)

E zene különösségének kérdése az amerikai években is foglalkoztatta. Milman Parry (1901–1935) harvardi professzor és növendéke, Albert Bates Lord (1912–1991) az 1930-as évek derekán végzett gyűjtőmunkát Jugoszláviában. Parry főleg az epikus hősi énekek iránt érdeklődött, „az volt a célja ugyanis – írta később Bates lord –, hogy a tradicionális jugoszláv epikus énekesek segítségével jusson el Homérosz Iliászának és Odüsszeiájának jobb megértéséhez. Parry gyűjtése 12 000 szöveget tartalmazott, ezek között volt 2500 epikus ének, a többi asszonyi ének, lírai dal.” Hatalmas anyag volt ez, melyet azonban váratlan halála miatt már nem tudott feldolgozni. A „Milman Parry Népköltési Gyűjteményt” Bartók Amerikában ismerte meg, a lemezek zenei anyagának lejegyzését 1941 márciusában kezdte el, majd 1942 végéig dolgozott rajta.

Hollerung Gábor

Hollerung Gábor

Ám őt nem annyira a „homéroszi kérdés”, sokkal inkább a „lírai dalok” foglalkoztatták. így írt egy levelében: Ez az egyedülálló, több mint 2600 fonográflemezből álló gyűjtemény – tudomásom szerint az egyetlen akusztikailag rögzített jugoszláv népzenei gyűjtemény – nagy tömeg epikus dalt foglal magába, amelyet primitív egyhúros hangszer, a guzla kísér. Ezeknek a heroikus daloknak stílusa és zenei kezelésmódja talán annyira áll közel a homéroszi versekéhez, amennyire ma talált bármilyen népzenestílus csak állhat. Történelmi, irodalmi és zenei szempontból ez az anyag felbecsülhetetlen, azonban zeneesztétikai szempontból a gyűjteményben szereplő lírai dalok vagy »női dalok« és hangszeres darabok hálásabbak.” A Söndörgő és a Kelemen-kvartett műsorának kiindulópontja Bartók Béla 1912-es bánáti szerb gyűjtése. Ám a muzsikusok ezúttal nem azt tartják fontosnak, hogy az „autentikus” népzenei anyagot és annak művészi reflexióját egymás tőszomszédságában mutassák meg, sokkal inkább egy olyan zenei párbeszéd kialakítására törekednek majd, melyben a népzene és a komponált zene közötti hatásmechanizmusokat szélesebb perspektívából láthatjuk. A hatás – ezúttal a bartóki életműé – áll a magyar Nemzeti táncegyüttes és a Budafoki Dohnányi zenekar zenét, költészetet és táncot egyesítő koncertjének középpontjában. Witold Lutosławski és Dubrovay László egy-egy, Bartókra közvetlenül reflektáló nagyzenekari darabja mellett egy izgalmasnak ígérkező tánckölteménnyel is találkozhatunk, melyet a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című kompozíció ihletett. Az est mottója Illyés Gyula híres versének egyik sora is lehetne: „Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja / a rettenetet, azzal föl is oldja.” A megelőző évek gyakorlatát követve az Új magyar zenei Fórum zeneszerzőversenyének zsűrije idén is arra lesz kíváncsi, hogy milyen viszonyt alakítanak ki a fiatal zeneszerző-generáció képviselői egy-egy jelentős életművel.

Söndörgő

Söndörgő

Korábban Liszt Ferenc és Ligeti György volt a verseny ihletője, 2015-ben, a zeneszerző halálának 70. évfordulóján Bartók Béla szellemét megidéző – kamaraegyüttesre vagy szimfonikus zenekarra komponált – alkotásokat várnak a pályázatra. A szimfonikus együttesre írt darabok döntőjére és a verseny eredményhirdetésére a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben kerül sor. A világ kortárszenei életét 2015 őszén minden bizonnyal egy jubiláló észt zeneszerző ünneplése határozza majd meg. 1935. szeptember 11-én született napjaink egyik legismertebb, legnagyobb hatású zeneszerzője, Arvo Pärt. A 80 éves mestert a CAFe Budapest is több koncerttel köszönti.

Ha Arvo Pärt zenéjének elkötelezett előadót kellene megnevezni, Tõnu Kaljuste neve biztosan az elsők között lenne. A budapesti közönség előtt sem ismeretlen, kiváló észt karnagy a tallinni Kamarazenekarral és az észt Filharmónia Kórussal nagyszabású, az életművet híven reprezentáló koncertet ad a Müpában. A kiváló, Olaszországban élő orosz hegedűművész, Szergej Krilov pedig a Litván Kamarazenekar élén Pärt egyik legnépszerűbb, 1977-ben írt, s azóta közel húsz, különböző hangszer-összeállításra kidolgozott művét adja elő (Fratres). A CAFe Budapest kínálatában két opera is helyet kapott. Sosztakovics huszonkét évesen komponált darabja, Az orr alaphelyzete – ha máshonnan nem, irodalomtanulmányainkból – ismerős lehet. egy borbély egy orrot lel a reggeli zsemlében.

Lajkó Félix

Lajkó Félix (Fotó/Forrás: Bacsi Robert)

Amikor az orr kétségbeesett gazdája egy templomban végül rá- talál, az orr önérzetesen kijelenti, hogy nem óhajt visszaköltözni a neki rendelt arcra. A Neue Oper Wien és a Müpa közös bemutatóját a Wagner-napokon is rendező Matthias Oldag jegyzi, a karmester Walter Kobéra lesz. A második operabemutató egy új magyar mű premierje. Balassa Sándor műve, a Kodolányi János drámája nyomán komponált Földindulás az ezredforduló óta vár bemutatásra. A műnek régóta elkötelezett dirigens, Medveczky Ádám így nyilatkozott: „Nagyon örülök, hogy koncertszerű előadásban bemutathatom Balassa Sándor Földindulás című operáját. Egy kis kísérletezés után a magyar zeneszerzés visszatért a zene klasszikus alappilléreihez, a melódiához, a harmóniához és a ritmushoz.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Mi inspirálja Harcsa Veronikát?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának február 16-i adásában vendégünk lesz Harcsa Veronika énekesnő, Sümegi Eszter opera-énekesnő, Juhász Anna irodalmár és Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója.
Klasszikus hír

Ha ez így marad, ellehetetlenül az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát, miután 250 millió forintot von el tőlük a kormány.
Klasszikus ajánló

Zongorás mini maraton lesz a hétvégén a Festetics Palotában

A nagysikerű „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat mini maratonján vehet részt február 16-án és 17-én a vállalkozó kedvű közönség. A hétvégén, szombaton és vasárnap összesen négy koncertet tartanak a Festetics Palotában.
Klasszikus ajánló

Vidovszky 75 – Szerzői esttel tisztelegnek a mester előtt

A legendás pécsi zeneszerző, Vidovszky László 75. születésnapja tiszteletére ad koncertet február 23-án a Kodály Központban a Pannon Filharmonikusok.