Klasszikus

Bartók, Balkán, Pärt

2015.09.06. 07:58
Ajánlom
A Söndörgő és a Kelemen Kvartett, a magyar Nemzeti táncegyüttes és a Budafoki Dohnányi zenekar, Tõnu Kaljuste és a Tallinni Kamarazenekar, Szergej Krilov és a litván Kamarazenekar, Bartók, Lutosławski, Dubrovay, Pärt, Sosztakovics és Balassa, népzene, műzene, tánc és opera – előzetes az idei CAFe Budapest színes programkínálatából. MÜPA MAGAZIN

A magyar nép és a magyarokkal hosszú évszázadok óta együtt élő etnikumok, elsősorban a szlovákok, a románok és a délszláv népek parasztzenéjét intenzíven kutató Bartók Bélát a délszláv anyag bizonyos elemeinek sajátos idegensége egész életében izgatta. Az Európán kívüli civilizációkkal és a környező népek zenéjével állandó interakcióban lévő, s valamilyen módon az európai történelem kezdeteihez visszavezető, hallatlanul színes balkáni muzsika több ízben is felcsendül a CAFe Budapest Kortárs Összművészeti Fesztiválon. Bartók törökországi népdalgyűjtésének egyik legelső tapasztalata volt, hogy az anatóliai parasztzene egyes fordulatai fellelhetőek a kelet-közép-európai népek dalaiban – „a törököknél mindenütt ismertek az ú. n. »esőt kérő« dalok; ezek szövegileg is, dallamilag is teljesen megfelelnek a délszlávoknál és románoknál közismert hasonló célú »dodola« vagy »paparuda« daloknak. Dallamaik olyasfélék, mint a magyar, tót, sőt egyes nyugat-európai népek gyermekmondókáinak, gyermekjátékainak dallamai” –, másfelől viszont meglepve vette észre, hogy „bizonyos bővített-másodlépéses, keleties (arabos?) jellegű hangsor, amely pedig annyira elterjedt az egész Balkánon, teljesen ismeretlen az adana-vidéki török falvakban”. Felteszi a kérdést: „ha nem a törököktől, akkor ugyan honnan, kiktől kerülhetett ez a hangsorféleség a Balkánra?”

Pink Martini

Pink Martini (Fotó/Forrás: Chris Hornbecker)

E zene különösségének kérdése az amerikai években is foglalkoztatta. Milman Parry (1901–1935) harvardi professzor és növendéke, Albert Bates Lord (1912–1991) az 1930-as évek derekán végzett gyűjtőmunkát Jugoszláviában. Parry főleg az epikus hősi énekek iránt érdeklődött, „az volt a célja ugyanis – írta később Bates lord –, hogy a tradicionális jugoszláv epikus énekesek segítségével jusson el Homérosz Iliászának és Odüsszeiájának jobb megértéséhez. Parry gyűjtése 12 000 szöveget tartalmazott, ezek között volt 2500 epikus ének, a többi asszonyi ének, lírai dal.” Hatalmas anyag volt ez, melyet azonban váratlan halála miatt már nem tudott feldolgozni. A „Milman Parry Népköltési Gyűjteményt” Bartók Amerikában ismerte meg, a lemezek zenei anyagának lejegyzését 1941 márciusában kezdte el, majd 1942 végéig dolgozott rajta.

Hollerung Gábor

Hollerung Gábor

Ám őt nem annyira a „homéroszi kérdés”, sokkal inkább a „lírai dalok” foglalkoztatták. így írt egy levelében: Ez az egyedülálló, több mint 2600 fonográflemezből álló gyűjtemény – tudomásom szerint az egyetlen akusztikailag rögzített jugoszláv népzenei gyűjtemény – nagy tömeg epikus dalt foglal magába, amelyet primitív egyhúros hangszer, a guzla kísér. Ezeknek a heroikus daloknak stílusa és zenei kezelésmódja talán annyira áll közel a homéroszi versekéhez, amennyire ma talált bármilyen népzenestílus csak állhat. Történelmi, irodalmi és zenei szempontból ez az anyag felbecsülhetetlen, azonban zeneesztétikai szempontból a gyűjteményben szereplő lírai dalok vagy »női dalok« és hangszeres darabok hálásabbak.” A Söndörgő és a Kelemen-kvartett műsorának kiindulópontja Bartók Béla 1912-es bánáti szerb gyűjtése. Ám a muzsikusok ezúttal nem azt tartják fontosnak, hogy az „autentikus” népzenei anyagot és annak művészi reflexióját egymás tőszomszédságában mutassák meg, sokkal inkább egy olyan zenei párbeszéd kialakítására törekednek majd, melyben a népzene és a komponált zene közötti hatásmechanizmusokat szélesebb perspektívából láthatjuk. A hatás – ezúttal a bartóki életműé – áll a magyar Nemzeti táncegyüttes és a Budafoki Dohnányi zenekar zenét, költészetet és táncot egyesítő koncertjének középpontjában. Witold Lutosławski és Dubrovay László egy-egy, Bartókra közvetlenül reflektáló nagyzenekari darabja mellett egy izgalmasnak ígérkező tánckölteménnyel is találkozhatunk, melyet a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című kompozíció ihletett. Az est mottója Illyés Gyula híres versének egyik sora is lehetne: „Ím, a példa, hogy ki szépen kimondja / a rettenetet, azzal föl is oldja.” A megelőző évek gyakorlatát követve az Új magyar zenei Fórum zeneszerzőversenyének zsűrije idén is arra lesz kíváncsi, hogy milyen viszonyt alakítanak ki a fiatal zeneszerző-generáció képviselői egy-egy jelentős életművel.

Söndörgő

Söndörgő

Korábban Liszt Ferenc és Ligeti György volt a verseny ihletője, 2015-ben, a zeneszerző halálának 70. évfordulóján Bartók Béla szellemét megidéző – kamaraegyüttesre vagy szimfonikus zenekarra komponált – alkotásokat várnak a pályázatra. A szimfonikus együttesre írt darabok döntőjére és a verseny eredményhirdetésére a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben kerül sor. A világ kortárszenei életét 2015 őszén minden bizonnyal egy jubiláló észt zeneszerző ünneplése határozza majd meg. 1935. szeptember 11-én született napjaink egyik legismertebb, legnagyobb hatású zeneszerzője, Arvo Pärt. A 80 éves mestert a CAFe Budapest is több koncerttel köszönti.

Ha Arvo Pärt zenéjének elkötelezett előadót kellene megnevezni, Tõnu Kaljuste neve biztosan az elsők között lenne. A budapesti közönség előtt sem ismeretlen, kiváló észt karnagy a tallinni Kamarazenekarral és az észt Filharmónia Kórussal nagyszabású, az életművet híven reprezentáló koncertet ad a Müpában. A kiváló, Olaszországban élő orosz hegedűművész, Szergej Krilov pedig a Litván Kamarazenekar élén Pärt egyik legnépszerűbb, 1977-ben írt, s azóta közel húsz, különböző hangszer-összeállításra kidolgozott művét adja elő (Fratres). A CAFe Budapest kínálatában két opera is helyet kapott. Sosztakovics huszonkét évesen komponált darabja, Az orr alaphelyzete – ha máshonnan nem, irodalomtanulmányainkból – ismerős lehet. egy borbély egy orrot lel a reggeli zsemlében.

Lajkó Félix

Lajkó Félix (Fotó/Forrás: Bacsi Robert)

Amikor az orr kétségbeesett gazdája egy templomban végül rá- talál, az orr önérzetesen kijelenti, hogy nem óhajt visszaköltözni a neki rendelt arcra. A Neue Oper Wien és a Müpa közös bemutatóját a Wagner-napokon is rendező Matthias Oldag jegyzi, a karmester Walter Kobéra lesz. A második operabemutató egy új magyar mű premierje. Balassa Sándor műve, a Kodolányi János drámája nyomán komponált Földindulás az ezredforduló óta vár bemutatásra. A műnek régóta elkötelezett dirigens, Medveczky Ádám így nyilatkozott: „Nagyon örülök, hogy koncertszerű előadásban bemutathatom Balassa Sándor Földindulás című operáját. Egy kis kísérletezés után a magyar zeneszerzés visszatért a zene klasszikus alappilléreihez, a melódiához, a harmóniához és a ritmushoz.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Zenés színház

„Jó volt felfedezni, hogy van egy könnyedebb, komikusabb vénám is”

Augusztus 8-án debütál a Budavári Palotakoncertek fellépőjeként Bojtos Luca, a Budapesti Operettszínház mindig mosolygós és energikus szubrettje, aki többek között Stázi szerepében is elbűvölte már a közönséget. Ezúttal nemcsak a humorát, tánc- és énektudását csillogtatja majd meg, de a líraibb oldalát is megismerhetjük. A közelgő gálakoncert kapcsán arról is mesélt, milyen tulajdonságaira lelt rá az operettel való találkozásnak köszönhetően.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.