Klasszikus

Bartók Béla 130

2011.03.25. 14:37
Ajánlom
130 évvel ezelőtt, 1881. március 25-én született Bartók Béla. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó.

A zeneszerző, népzenekutató és zongoraművész 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson (jelenleg Sinnicolau Mare, Románia). Szülei, Bartók Béla iskolaigazgató és Voit Paula tanítónő zeneszerető emberek és amatőr muzsikusok voltak. A gyermek Bartók zenei tehetsége hamar megmutatkozott: négy évesen már mintegy negyven dal hangjait tudta kikeresni a zongorán. Öt éves korában édesanyjától kezdett zongorázni tanulni, két év múlva megállapították, hogy abszolút hallása van. Kilenc-tízévesen kezdett komponálni; első nyilvános fellépésére Nagyszőllősön került sor 1892-ben, ahol saját szerzeményét (A Duna folyása) játszotta. 1894-ben az időközben megözvegyült Voit Paula két gyermekével, Bélával és a nála négy évvel fiatalabb Elzával Pozsonyba költözött. Bartók itt Erkel Ferenc fiánál, Erkel Lászlónál, majd Anton Hyrtlnél folytatta zenei tanulmányait. Ebben az időben számos kamaraművet komponált, amelyeken elsősorban Brahms és Schumann zenéjének hatása érezhető.

1899-ben a bécsi és a budapesti Zeneakadémiára egyaránt felvételt nyert. Bartók a budapesti intézményt választotta, ahol ugyanazoktól a tanároktól tanult, mint nem sokkal korábban Dohnányi Ernő: Thomán Istvántól (zongora) és Hans Koesslertől (zeneszerzés). Zongoristaként pár éven belül nagy hírnévre tett szert Budapesten és Bécsben, később Berlinben is. Zeneszerzői fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt találkozása Richard Strauss műveivel (elsősorban az Imígyen szóla Zarathustra cíművel, amelyet 1902-ben hallott egy budapesti koncerten). 1903-ben fejezte be tanulmányait a Zeneakadémián. 1905-ben zeneszerzőként és zongoraművészként egyaránt indult a párizsi Rubinstein-versenyen, de egyik területen sem ért el sikert.

Szintén 1905-ben ismerkedett meg Kodály Zoltánnal, részben az ő hatására egyre élénkebben érdeklődött a parasztzene iránt: 1906-ban már rendszeresen gyűjtött magyar, majd szlovák népzenét. 1907-ben Erdélyben találkozott a magyar népzene ősi rétegeivel, 1909-től a román, 1913-tól pedig az arab népzenei anyagra is kiterjedt gyűjtőtevékenysége. 1907 januárjában kinevezték a Zeneakadémia zongoratanszékének tanárává (itt 1934-ig tanított). 1907-ben feleségül vette Ziegler Mártát (második feleségével, Pásztory Dittával 1923-ban kötött házasságot.) 1910-ben Kodállyal együtt szerzői esten mutatkoztak be, egy év múlva pedig több fiatal muzsikussal együtt megalakították az Új Magyar Zenei Egyesületet (UMZE). A kezdeményezés azonban kudarcba fulladt, s ez, valamint a Kodállyal közösen kiadott Magyar népdalok (1906) című kiadvány és A kékszakállú herceg vára (1911) című operájának sikertelensége arra késztette, hogy 1912-ben visszavonuljon a nyilvánosságtól. Ez a válságperiódus 1916-ig tartott.

1917-ben nagy sikerrel mutatták be A fából faragott királyfi című táncjátékát, egy évvel később pedig A kékszakállú herceg várát. (Harmadik színpadi műve, A csodálatos mandarin budapesti bemutatóját azonban Bartók már nem érte meg.) 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején - Kodállyal és Dohnányival együtt - a Zenei Direktórium tagja volt. 1920-tól kezdve Bartókot hevesen támadta a jobboldali sajtó, többek között - román és szlovák gyűjtései kapcsán - hazafiatlansággal vádolva őt. Nyugaton hírneve azonban egyre nőtt, különösen az 1922-es és 1923-as angliai, párizsi, illetve hollandiai hangversenyútjainak köszönhetően. Első amerikai vendégszereplésére 1927-ben került sor, a következő esztendőben a Szovjetunióban, majd 1929-ben Svájcban koncertezett. 1931-ben a francia Becsületrenddel tüntették ki. Magyarországon azonban 1930-tól kezdve hat éven át nem játszotta saját műveit; hazai és romániai körökből továbbra is érték soviniszta támadások. 1934-ben feladta zeneakadémiai tanári állását, innentől kezdve a Magyar Tudományos Akadémián népzenekutatóként dolgozott. Az intézményben 1936-ban tartotta meg székfoglaló előadását; ugyanebben az évben - utolsó gyűjtőútja alkalmával - török népzenét gyűjtött.

1939-től kezdve egyre erősebben foglalkoztatta az emigráció gondolata. Műveit már korábban külföldre menekítette, majd 1940 októberében feleségével együtt New Yorkba utazott. A nehéz anyagi körülményekkel küzdő Bartók a Columbia Egyetemen kapott állást, ahol népzene-lejegyzéssel foglalkozott. Egészsége egyre gyengült. Utolsó nyilvános koncertjére 1943 januárjában került sor; nem sokkal később szervezetében leukémiát diagnosztizáltak. Néhány megbízásnak - Concerto, Hegedű szólószonáta - még eleget tehetett, a III. zongoraversenyt és a Brácsaversenyt azonban már nem tudta befejezni. 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban.

Legismertebb művei közé tartozik a korábban említettek mellett a Táncszvit, az I. és II. zongoraverseny, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Hegedűverseny, a Divertimento, a Cantata profana, Négy szlovák népdal, a hat vonósnégyes és zongoraművek sokasága, melyek közül nem egy minden zongorázni tanuló gyermek számára ismerős (Gyermekeknek, Mikrokozmosz, Román táncok).  Bartók zenéjének fogadtatásáról Tallián Tibor a következőket írta a zeneszerző születésének 125. évforudlóján: „Bartók ugyan már az 1910-es évek óta kétségkívül ismert komponista, ismertsége azonban csak a modern művészet híveinek szűk körében jelentett egyszersmind elfogadottságot is. Mint a 20. század más újító szerzőinek zenéje, az ő művészete is idegenkedéssel töltötte el, olykor egyenesen ingerelte az átlagos zenehallgató kortársakat. A változás az 1940-es évek közepén kezdődött; a Bartók-zene iránti rokonszenvet nagyban növelték az utolsó korszakban írott művek. Az 1950-60-as években kibontakozott második avantgárd hullám idején a nagyközönséget is bűvkörébe vonta az 1910-es és 1920-as években írott darabok stílusa. Azóta az életmű helye stabilizálódott a repertoáron, úgy persze, hogy a játszottság ki volt és ki is van téve kisebb-nagyobb hullámzásnak. Minden évtized talál újraértékelni valót Bartókban, minden újabb irányzat felismeri benne ősét. Hol kései műveinek romantikus-klasszikus hangja, hol korábbi, expresszionista vagy aktivista zenéje vonz erősebben; hol a nagyzenekari Concerto, hol A csodálatos mandarin vagy a Szabadban zongoraciklus tesz szert emblematikus jelentőségre. Ma talán A kékszakállú herceg vára iránt a legerősebb az érdeklődés."

Bartók zenéjének megőrzéséért és nemzetközi köztudatban megerősítéséért napjainkban a Bartók Új Sorozat címmel, a szerző születésének 125. évfordulóján, 2006-ban elindult lemezvállalkozás tesz, mely harmincegy CD-n mutatja be a zeneszerző teljes életművét a legmodernebb technikai eszközök igénybevételével, Kocsis Zoltán zenei irányításával.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Zenés színház

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Tánc

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fesztivál

A zene mellett a tánc és a képzőművészet is megjelenik a Zempléni Fesztiválon

A 10 napos rendezvény 37 helyszínen 60 programmal várja látogatókat augusztus 10. és 19. között.
Klasszikus humor

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!
Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.
Klasszikus hír

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.