Klasszikus

Bartók Béla reménytelen szerelme

2017.02.14. 12:40
Ajánlom
„Ez a maga Leitmotívja” – írta Bartók fiatalkori szerelmének, a csodagyereknek, aki hegedűjátékával elbűvölte őt – Geyer Stefinek. Fél évig tartott a fellángolás, amelyre egészen máshogy emlékeznénk, ha nem lett volna Nietzsche, egy szeptimakkord és egy hegedűverseny.
A fiatal Bartók

A fiatal Bartók

Geyer Stefi és Bartók Béla valószínűleg 1907-ben, az új Zeneakadémia megnyitása alkalmából szervezett ünnepségen találkoztak először. A lány tizenkilenc éves, a zeneszerző, aki ekkor a zongoratanszék tanára, huszonöt. Bartókban halálos szerelem ébredt a hegedűművésznő iránt – éppen az a reménytelen szerelem, melyben a valódi érzés mellett legalább akkora lenyomatot hagy a filozófiai kordivat. Tallián Tibor szavaival: Bartók „meg akarta adni szerelmének azt a szecessziós, fájdalmas, bölcselkedő színezetet”, melyet a kor irodalmi-filozófiai gondolkodása férfi és nő kapcsolatára és a lét alapkérdéseire is érvényesnek tekintett.

Bartók nem jól kezdett hát az udvarláshoz. Első hosszabb fennmaradt levelében ateizmusáról ír hosszan a konzervatív, katolikus lánynak. „Az istenekben való hit emberi gyöngeségből eredhetett elsősorban”. Majd, a levél közepe táján kéri, hogy Stefi legközelebb több időt szánjon a levélírásra: „ha valamikor ír, ne olyan időpontot válasszon, mikor (...) tollába szorul levelének kétharmada”. És arról is megfeledkezik, hogy akárhogyan is ír egy hölgy a levélben, a kézírást dicsérnie kell az udvarló ifjúnak:

Micsoda kolosszális mamut betűkkel ír!

1907 szeptemberében Bartók levelet küld Stefinek, benne a nevezetes szeptimakkordra épülő motívummal: „Ez a maga Leitmotívja” – írja a hangjegyek mellé, következő leveleiben pedig még három témát jegyez le. „Szerelem” – írja. Szinte „narkotikus álomban” komponálja a művet, ahogy ódivatúan maga írja egyik levelében: „kizárólag a szívemből”. Szélsőséges érzések uralkodnak el rajta: „Egy-egy levele, sőt egy-egy sora, szava a legnagyobb ujjongásba hoz, egy másik meg majdnem könnyekre indít, így fáj” – Reménytelen szerelme szárnyakat ad neki az alkotáshoz. „Dologhoz (komponáláshoz) éppen ez kell!”

Ekkor már háromtételesre tervezi a készülő hegedűversenyt. Az első tétel „az idealizált Geyer Stefi zenei képe, földöntúli és bensőséges”. A második „az élénk (...), vidám, szellemes, szórakoztató.” A viszonzatlan érzések keltette keserűség tükröződik a harmadik tervéből: „a közönyös, hűvös, néma Geyer Stefit” is meg kellene írni, noha ez „gyűlöletes muzsika lenne”.

Végül csak két tétel készül a hegedűversenyhez: „az Ön darabja csakis két részes lehet. Két ellentétes kép, ez minden” – írja a lánynak. Az első tétel a kedves, tündéri, bűvös hatalmú leány portéja, a második tétel előtt viszont furcsa felirat díszeleg: „a pipázó Geyer Stefi” – áll a kottában, valószínűleg egy fotó alapján. A tétel a Bartók fejében élő eszményi képre reflektáló szelíd fricska.

Maga hallgatag, maga rossz, maga kegyetlen, maga fukar leány! hogy annyira fösvénykedik bűbájos erejével!

– írja neki 1907. december 8-án.

Geyer Stefi

Geyer Stefi

A végleges szakításra nagyjából egy héttel a hegedűverseny hangszerelésének befejezése után került sor. „A hegedűkoncert partitúrája február 5-én készült el; éppen aznap, míg maga halálos ítéletemet megírta... Elzártam fiókomba, nem tudom, megsemmisítsem-e, vagy ott hagyjam elzárva, hogy csak halálom után találják meg és – szórják széjjel az egész beírt papírcsomót, az én szerelmi vallomásomat, a maga koncertjét, az én legjobb művemet – a szemétbe.” A zeneszerző évekig kerülte Stefi társaságát, csak a harmincas években találkozott újra az akkor már férjes asszonnyal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Klasszikus

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Klasszikus virtuózok

Mi a televízióhoz értünk, ők a komolyzenéhez: így született a Virtuózok

A Virtuózok stábjának talán legrégebbi tagja a Virtuózok kreatív vezetője, Szarvas Szilvia. Még nem is létezett a műsor, mikor már dolgozott Peller Mariann-nal, a komolyzenei tehetségkutató kitalálójával.