Klasszikus

Bartók Béla reménytelen szerelme

2017.02.14. 12:40
Ajánlom
„Ez a maga Leitmotívja” – írta Bartók fiatalkori szerelmének, a csodagyereknek, aki hegedűjátékával elbűvölte őt – Geyer Stefinek. Fél évig tartott a fellángolás, amelyre egészen máshogy emlékeznénk, ha nem lett volna Nietzsche, egy szeptimakkord és egy hegedűverseny.
A fiatal Bartók

A fiatal Bartók

Geyer Stefi és Bartók Béla valószínűleg 1907-ben, az új Zeneakadémia megnyitása alkalmából szervezett ünnepségen találkoztak először. A lány tizenkilenc éves, a zeneszerző, aki ekkor a zongoratanszék tanára, huszonöt. Bartókban halálos szerelem ébredt a hegedűművésznő iránt – éppen az a reménytelen szerelem, melyben a valódi érzés mellett legalább akkora lenyomatot hagy a filozófiai kordivat. Tallián Tibor szavaival: Bartók „meg akarta adni szerelmének azt a szecessziós, fájdalmas, bölcselkedő színezetet”, melyet a kor irodalmi-filozófiai gondolkodása férfi és nő kapcsolatára és a lét alapkérdéseire is érvényesnek tekintett.

Bartók nem jól kezdett hát az udvarláshoz. Első hosszabb fennmaradt levelében ateizmusáról ír hosszan a konzervatív, katolikus lánynak. „Az istenekben való hit emberi gyöngeségből eredhetett elsősorban”. Majd, a levél közepe táján kéri, hogy Stefi legközelebb több időt szánjon a levélírásra: „ha valamikor ír, ne olyan időpontot válasszon, mikor (...) tollába szorul levelének kétharmada”. És arról is megfeledkezik, hogy akárhogyan is ír egy hölgy a levélben, a kézírást dicsérnie kell az udvarló ifjúnak:

Micsoda kolosszális mamut betűkkel ír!

1907 szeptemberében Bartók levelet küld Stefinek, benne a nevezetes szeptimakkordra épülő motívummal: „Ez a maga Leitmotívja” – írja a hangjegyek mellé, következő leveleiben pedig még három témát jegyez le. „Szerelem” – írja. Szinte „narkotikus álomban” komponálja a művet, ahogy ódivatúan maga írja egyik levelében: „kizárólag a szívemből”. Szélsőséges érzések uralkodnak el rajta: „Egy-egy levele, sőt egy-egy sora, szava a legnagyobb ujjongásba hoz, egy másik meg majdnem könnyekre indít, így fáj” – Reménytelen szerelme szárnyakat ad neki az alkotáshoz. „Dologhoz (komponáláshoz) éppen ez kell!”

Ekkor már háromtételesre tervezi a készülő hegedűversenyt. Az első tétel „az idealizált Geyer Stefi zenei képe, földöntúli és bensőséges”. A második „az élénk (...), vidám, szellemes, szórakoztató.” A viszonzatlan érzések keltette keserűség tükröződik a harmadik tervéből: „a közönyös, hűvös, néma Geyer Stefit” is meg kellene írni, noha ez „gyűlöletes muzsika lenne”.

Végül csak két tétel készül a hegedűversenyhez: „az Ön darabja csakis két részes lehet. Két ellentétes kép, ez minden” – írja a lánynak. Az első tétel a kedves, tündéri, bűvös hatalmú leány portéja, a második tétel előtt viszont furcsa felirat díszeleg: „a pipázó Geyer Stefi” – áll a kottában, valószínűleg egy fotó alapján. A tétel a Bartók fejében élő eszményi képre reflektáló szelíd fricska.

Maga hallgatag, maga rossz, maga kegyetlen, maga fukar leány! hogy annyira fösvénykedik bűbájos erejével!

– írja neki 1907. december 8-án.

Geyer Stefi

Geyer Stefi

A végleges szakításra nagyjából egy héttel a hegedűverseny hangszerelésének befejezése után került sor. „A hegedűkoncert partitúrája február 5-én készült el; éppen aznap, míg maga halálos ítéletemet megírta... Elzártam fiókomba, nem tudom, megsemmisítsem-e, vagy ott hagyjam elzárva, hogy csak halálom után találják meg és – szórják széjjel az egész beírt papírcsomót, az én szerelmi vallomásomat, a maga koncertjét, az én legjobb művemet – a szemétbe.” A zeneszerző évekig kerülte Stefi társaságát, csak a harmincas években találkozott újra az akkor már férjes asszonnyal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.
Klasszikus hír

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.
Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.
Klasszikus ajánló

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát június 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.