Klasszikus

Bartók Béla reménytelen szerelme

2017.02.14. 12:40
Ajánlom
„Ez a maga Leitmotívja” – írta Bartók fiatalkori szerelmének, a csodagyereknek, aki hegedűjátékával elbűvölte őt – Geyer Stefinek. Fél évig tartott a fellángolás, amelyre egészen máshogy emlékeznénk, ha nem lett volna Nietzsche, egy szeptimakkord és egy hegedűverseny.
A fiatal Bartók

A fiatal Bartók

Geyer Stefi és Bartók Béla valószínűleg 1907-ben, az új Zeneakadémia megnyitása alkalmából szervezett ünnepségen találkoztak először. A lány tizenkilenc éves, a zeneszerző, aki ekkor a zongoratanszék tanára, huszonöt. Bartókban halálos szerelem ébredt a hegedűművésznő iránt – éppen az a reménytelen szerelem, melyben a valódi érzés mellett legalább akkora lenyomatot hagy a filozófiai kordivat. Tallián Tibor szavaival: Bartók „meg akarta adni szerelmének azt a szecessziós, fájdalmas, bölcselkedő színezetet”, melyet a kor irodalmi-filozófiai gondolkodása férfi és nő kapcsolatára és a lét alapkérdéseire is érvényesnek tekintett.

Bartók nem jól kezdett hát az udvarláshoz. Első hosszabb fennmaradt levelében ateizmusáról ír hosszan a konzervatív, katolikus lánynak. „Az istenekben való hit emberi gyöngeségből eredhetett elsősorban”. Majd, a levél közepe táján kéri, hogy Stefi legközelebb több időt szánjon a levélírásra: „ha valamikor ír, ne olyan időpontot válasszon, mikor (...) tollába szorul levelének kétharmada”. És arról is megfeledkezik, hogy akárhogyan is ír egy hölgy a levélben, a kézírást dicsérnie kell az udvarló ifjúnak:

Micsoda kolosszális mamut betűkkel ír!

1907 szeptemberében Bartók levelet küld Stefinek, benne a nevezetes szeptimakkordra épülő motívummal: „Ez a maga Leitmotívja” – írja a hangjegyek mellé, következő leveleiben pedig még három témát jegyez le. „Szerelem” – írja. Szinte „narkotikus álomban” komponálja a művet, ahogy ódivatúan maga írja egyik levelében: „kizárólag a szívemből”. Szélsőséges érzések uralkodnak el rajta: „Egy-egy levele, sőt egy-egy sora, szava a legnagyobb ujjongásba hoz, egy másik meg majdnem könnyekre indít, így fáj” – Reménytelen szerelme szárnyakat ad neki az alkotáshoz. „Dologhoz (komponáláshoz) éppen ez kell!”

Ekkor már háromtételesre tervezi a készülő hegedűversenyt. Az első tétel „az idealizált Geyer Stefi zenei képe, földöntúli és bensőséges”. A második „az élénk (...), vidám, szellemes, szórakoztató.” A viszonzatlan érzések keltette keserűség tükröződik a harmadik tervéből: „a közönyös, hűvös, néma Geyer Stefit” is meg kellene írni, noha ez „gyűlöletes muzsika lenne”.

Végül csak két tétel készül a hegedűversenyhez: „az Ön darabja csakis két részes lehet. Két ellentétes kép, ez minden” – írja a lánynak. Az első tétel a kedves, tündéri, bűvös hatalmú leány portéja, a második tétel előtt viszont furcsa felirat díszeleg: „a pipázó Geyer Stefi” – áll a kottában, valószínűleg egy fotó alapján. A tétel a Bartók fejében élő eszményi képre reflektáló szelíd fricska.

Maga hallgatag, maga rossz, maga kegyetlen, maga fukar leány! hogy annyira fösvénykedik bűbájos erejével!

– írja neki 1907. december 8-án.

Geyer Stefi

Geyer Stefi

A végleges szakításra nagyjából egy héttel a hegedűverseny hangszerelésének befejezése után került sor. „A hegedűkoncert partitúrája február 5-én készült el; éppen aznap, míg maga halálos ítéletemet megírta... Elzártam fiókomba, nem tudom, megsemmisítsem-e, vagy ott hagyjam elzárva, hogy csak halálom után találják meg és – szórják széjjel az egész beírt papírcsomót, az én szerelmi vallomásomat, a maga koncertjét, az én legjobb művemet – a szemétbe.” A zeneszerző évekig kerülte Stefi társaságát, csak a harmincas években találkozott újra az akkor már férjes asszonnyal.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ki milyen jövőt képzel el a Szabad Tér Színháznak? – Az aspiránsokat kérdeztük

Hárman adtak be pályázatot a Szabad Tér Színház vezetésére: Bán Teodóra jelenlegi ügyvezető mellett Benkő Nóra színművész és Somogyi Szilárd rendező. Lapunk megszólaltatta a három jelöltet.
Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Plusz

Fáy Miklós: Hány CD elegendő egy életre?

Fáy Miklós kritikus ezúttal többek között a Philharmonia Orchestra válogatásalbumával, a Honvéd Férfikar születésnapi koncertjével, Michael Chabon új kötetével és a Szentendrei Képtár A nagy könyvlopás című tárlatával foglalkozik.
Vizuál

Női vámpír, vérszívó zenetanár és magyar Drakula – 10 érdekesség a vámpírokról

Mi a retró vámpír film rendezőjének kedvenc vérszívó fun fact-je? Mi az, ami nem fért már be Nagy Zsolt és Walters Lili figurájába? A Drakulics elvtárs rendezőjével összegyűjtöttünk tíz meglepő infót a vámpírokról.
Jazz/World

A jazz nagyágyúi érkeznek a Müpába

A jazz élő legendái, Roy Ayers, Lee Ritenour, Dave Grusin, Kamasi Washington és Wynton Marsalis érkeznek a Müpa Jazztavasz sorozatába.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Ízelítő a BTF idei fellépőiből

Akram Khan Company, Third Coast Percussion, Tank and the Bangas, Joep Beving, Horváth Charlie és Manu Delago – újabb neveket és programokat jelentett be a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál.
Klasszikus ajánló

Márciusi kínálat az Óbudai Társaskörben

Bach, Bartók, Beethoven, Sztravinszkij – nagy zeneszerzők és különleges estek az Óbudai Társaskör márciusi programkínálatában.
Klasszikus lemez

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Klasszikus hír

Kaposváron rendezik az idei ZeneVarázslat zongoraversenyt

Március 5. és 8. között Kaposvár ad otthont a ZeneVarázslat elnevezésű nemzetközi négykezes zongoraversenynek és az ahhoz tartozó kurzusnak.
Klasszikus magazin

Elfelejtettük a 20. század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjét

Veress Sándor a hiányzó kapocs Bartók, Kodály, illetve Ligeti, Kurtág generációi között. Két művét is hallhatjuk ezen a hétvégén a Zeneakadémián.