Klasszikus

Bartók és Kodály monnyon le!

2009.12.31. 15:27
Ajánlom
Nem sokkal finomabban fogalmaztak száz éve a "vájtfülű" pesti kritikusok. Tanácsukat követve azóta is érdemes aszpirint magunkkal vinni a hangversenyekre, igaz, Lipótra - objektív okok miatt - már nem küldhetnénk zeneszerzőinket. Két 1910-es krokival kívánunk kedves olvasóinknak Boldog Új Évet!

 

A zenei rút imádója! Aszpirint a hallgatóknak!

Kodály Zoltánnak csütörtöki bemutató-hangversenyét szombaton követte Bartók Béla kompozíció-estélye. Ez is érdekes volt, de még furcsább, még különösebb, mint Kodályé. Bartók Béla ma bemutatott műveinek végighallgatása után egyetlenegy vágy, egy leküzdhetetlen óhajtás támadt bennünk: aszpirint, aszpirint! Mert ennek a muzsikának az a sajátszerű hivatása, hogy hatalmas fejfájást okoz; kimeríti, meggyötri, enerválja a hallgatót. (De az előadót, a közreműködőt is.)

Bevezetésül eljátszották Bartók új (Rózsavölgyi kiadásában most megjelent) aszmoll vonósnégyesét, az Op. 7.-t. Ez afféle Elektra, kamarazenemű formájában. Valóságos tobzódása az excentrikus hanghatásoknak, rhapszodikus egymásra halmozása néhány összekuszált zenei gondolatnak. Az első lento-tétel és a hozzá fűzött allegretto néha úgy hangzik, mintha mind a négy hangszer egyszerre - hangolna. Az utolsó rész értelmesebb, egységesebb, de az is olyan, mintha erős lázban írta volna a szerző, néhány ritka lucidum intervallummal. Végül előadták Bartóknak régebbi keletű zongoraötösét, mely a négyes után úgy hatott reánk, mint egy Haydn- vagy Mozart-féle kompozíció; oly szép és dallamos, oly egyszerű és tiszta, oly naiv, természetes és közvetlen hatású. Kár is volt Bartóknak elhagynia az akkor inaugurált művészi irányt; kár volt hamis bálványok kultuszába szegődni. De reméljük, hogy még visszatér; hogy visszatér a művészi szépnek egyedül boldogító vallásához. Akárhány morfinista, hasisevő, vagy ópiumot szívó már kigyógyult végzetes szenvedélyéből; miért ne gyógyulhatna ki Bartók is a zenei rútnak imádásából?

(Pesti Hírlap, 1910)

 

 

Kotkot-Kotkotkotkodály, Zoltánka, ne komponály!

Egy nagy üres Hodály, a Royal-szálló hangversenyterme és a közepén kodály, a magyar Jézuskrisztus, az ő szőkeszakállú zeneműveivel. A székeken itt-ott egy férfi és egy nő, csupa jegyesek, tudniillik szabadjegyesek, akik azért jöttek, hogy fejtetőre állva körül táncolják a zongorát, amelyből Kodály Zoltán zeneakadémiai tanár és szabadalmazott megváltó hangulatai prütyögnek. Van még a teremben egy cselló is és három hegedű, amelyek nyavalyatörősen nyöszörögnek özbe-közbe, úgy, ahogy tőlük Kodály Zoltán kívánja. A hívek őrjöngve korbácsolják a testüket és ezt mondják:

- Brühühühühübetőven! prüsüsütraussrikárd, gyönyörűcsodaszörnyűrémrengeteg!

S ezalatt a pódiumon szól a zene, amely medvetáncoltatást ábrázol. Kijön egy paralitikus medve, fekete szalonkabátban, sarkantyúval a talpán, pilleszárnyakkal vállain, propellerrel a hátulján és könnyedén fölrepül a levegőbe. Aztán körülnéz a teremben, hogy ott van-e Mihálovics Ödön. Mikor meglátja, hogy ott ül az első sorban, így szól:

- Most már nyugodtan halok meg.

Aztán Bartók Béla ül a zongorához és beleüt, hogy a rongyok repülnek. Megüti fönn: Pimm! megüti lenn: Pamm! megüti középen: pimmpamm! vége! Ez egy valsette volt. Ilyet nem pipált, nem komponált, nem kompipált Európa. A hívek kukorékolnak, kotkodácsolnak, hörögnek, kiitépik a szerzőt teveszőr csuhájából és fejjel előre bedugják a zongorába. Majd doktor Szélpál Margit vezérlete alatt glédába állnak és kipofozzák a teremből az összes józaneszűeket. A szerző kocsiba ül, mely elé két bárgyú cselló van fogva s a doktor rezignáltan kiszól a bakra:

- Lipótmező.

(A Nap, 1910)

A részletek az Ormay Imre által szerkesztett Megbukott zenekritikák című, a Zeneműkiadónál 1958-ban megjelent kötetből származnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Zenés színház

Decemberig nem lesz opera az Operában, de azért vannak jó híreink is

Szeptemberben Billy Elliotot játszanak az Erkel Színházban, a társulat vidéken, Székelyföldön, New Yorkban turnézik. Kihirdették a 2019/20-as évadot. Alighanem az Erkel Színház is be fog zárni két évre. Mutatunk néhány fotót az Eiffel Műhelyház és az Ybl-palota felújításáról is.
Jazz/World

Elhunyt Aretha Franklin

76 éves korában elhunyt Aretha Franklin, a soul legendás királynője, akinél nyolc éve állapítottak meg rákot.
Tánc

Nyomtatott spicc-cipő hozhat megváltást a balerinák számára

Hadar Neeman 3D-s nyomtatással készít személyre szabott spicc-cipőket a fájdalom csökkentése érdekében.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.
Klasszikus bencze máté

Bencze Mátéért szurkolhatunk a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

A Virtuózokban megismert fiatal szaxofonos augusztus 18-án, a verseny elődöntőjében elsőként áll színpadra Edinburghben.
Klasszikus ajánló

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus kulissza

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.