Klasszikus

Bartók és Kodály monnyon le!

2009.12.31. 15:27
Ajánlom
Nem sokkal finomabban fogalmaztak száz éve a "vájtfülű" pesti kritikusok. Tanácsukat követve azóta is érdemes aszpirint magunkkal vinni a hangversenyekre, igaz, Lipótra - objektív okok miatt - már nem küldhetnénk zeneszerzőinket. Két 1910-es krokival kívánunk kedves olvasóinknak Boldog Új Évet!

 

A zenei rút imádója! Aszpirint a hallgatóknak!

Kodály Zoltánnak csütörtöki bemutató-hangversenyét szombaton követte Bartók Béla kompozíció-estélye. Ez is érdekes volt, de még furcsább, még különösebb, mint Kodályé. Bartók Béla ma bemutatott műveinek végighallgatása után egyetlenegy vágy, egy leküzdhetetlen óhajtás támadt bennünk: aszpirint, aszpirint! Mert ennek a muzsikának az a sajátszerű hivatása, hogy hatalmas fejfájást okoz; kimeríti, meggyötri, enerválja a hallgatót. (De az előadót, a közreműködőt is.)

Bevezetésül eljátszották Bartók új (Rózsavölgyi kiadásában most megjelent) aszmoll vonósnégyesét, az Op. 7.-t. Ez afféle Elektra, kamarazenemű formájában. Valóságos tobzódása az excentrikus hanghatásoknak, rhapszodikus egymásra halmozása néhány összekuszált zenei gondolatnak. Az első lento-tétel és a hozzá fűzött allegretto néha úgy hangzik, mintha mind a négy hangszer egyszerre - hangolna. Az utolsó rész értelmesebb, egységesebb, de az is olyan, mintha erős lázban írta volna a szerző, néhány ritka lucidum intervallummal. Végül előadták Bartóknak régebbi keletű zongoraötösét, mely a négyes után úgy hatott reánk, mint egy Haydn- vagy Mozart-féle kompozíció; oly szép és dallamos, oly egyszerű és tiszta, oly naiv, természetes és közvetlen hatású. Kár is volt Bartóknak elhagynia az akkor inaugurált művészi irányt; kár volt hamis bálványok kultuszába szegődni. De reméljük, hogy még visszatér; hogy visszatér a művészi szépnek egyedül boldogító vallásához. Akárhány morfinista, hasisevő, vagy ópiumot szívó már kigyógyult végzetes szenvedélyéből; miért ne gyógyulhatna ki Bartók is a zenei rútnak imádásából?

(Pesti Hírlap, 1910)

 

 

Kotkot-Kotkotkotkodály, Zoltánka, ne komponály!

Egy nagy üres Hodály, a Royal-szálló hangversenyterme és a közepén kodály, a magyar Jézuskrisztus, az ő szőkeszakállú zeneműveivel. A székeken itt-ott egy férfi és egy nő, csupa jegyesek, tudniillik szabadjegyesek, akik azért jöttek, hogy fejtetőre állva körül táncolják a zongorát, amelyből Kodály Zoltán zeneakadémiai tanár és szabadalmazott megváltó hangulatai prütyögnek. Van még a teremben egy cselló is és három hegedű, amelyek nyavalyatörősen nyöszörögnek özbe-közbe, úgy, ahogy tőlük Kodály Zoltán kívánja. A hívek őrjöngve korbácsolják a testüket és ezt mondják:

- Brühühühühübetőven! prüsüsütraussrikárd, gyönyörűcsodaszörnyűrémrengeteg!

S ezalatt a pódiumon szól a zene, amely medvetáncoltatást ábrázol. Kijön egy paralitikus medve, fekete szalonkabátban, sarkantyúval a talpán, pilleszárnyakkal vállain, propellerrel a hátulján és könnyedén fölrepül a levegőbe. Aztán körülnéz a teremben, hogy ott van-e Mihálovics Ödön. Mikor meglátja, hogy ott ül az első sorban, így szól:

- Most már nyugodtan halok meg.

Aztán Bartók Béla ül a zongorához és beleüt, hogy a rongyok repülnek. Megüti fönn: Pimm! megüti lenn: Pamm! megüti középen: pimmpamm! vége! Ez egy valsette volt. Ilyet nem pipált, nem komponált, nem kompipált Európa. A hívek kukorékolnak, kotkodácsolnak, hörögnek, kiitépik a szerzőt teveszőr csuhájából és fejjel előre bedugják a zongorába. Majd doktor Szélpál Margit vezérlete alatt glédába állnak és kipofozzák a teremből az összes józaneszűeket. A szerző kocsiba ül, mely elé két bárgyú cselló van fogva s a doktor rezignáltan kiszól a bakra:

- Lipótmező.

(A Nap, 1910)

A részletek az Ormay Imre által szerkesztett Megbukott zenekritikák című, a Zeneműkiadónál 1958-ban megjelent kötetből származnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Pakold meg magad könyvekkel a Líra raktárában pár száz forintért!

Mi már tudjuk az igazi könyvmolyok szombati programját. Raktárvásár lesz a Lírában.
Könyv

Családi találkozót rendeznek Petőfi rokonai Kiskunfélegyházán

Igen, jól olvasta a címet! Míg egyesek a költő sírjának felkutatásával vannak elfoglalva, mások az élőkre koncentrálnak és családi találkozót hirdettek, amelyen eddig állítólag 66 utód jelezte a részvételét.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Hat orosz zeneszerzőt mutat be Szabó Marcell fesztiválja

Budapesten és Debrecenben rendezik meg október 7. és 13. között az Orosz Zenei Fesztivált, amelyen minden koncert egy-egy zeneszerzőt állít a középpontba.
Klasszikus virtuózok

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Klasszikus interjú

Mikołaj Górecki: „Nem vagyok zeneszerző, csak egy fickó, aki komponál”

Egy ismert komponista gyermekének lenni nem mindig kiváltság, különösen ha a gyermek a szülői pályát kívánja követni. Mikołaj Górecki egyik művét a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában hallhatja majd a közönség május 25-én. Ennek kapcsán tettünk fel néhány kérdést az Amerikában élő lengyel komponistának.
Klasszikus kritika

Ilyen volt: Baráti Kristóffal zenélt a Kodály Filharmonikusok a reptéren

A négy őselem, a tűz, a víz, a föld és a levegő szolgált mottóként a debreceni Kodály Filharmonikusok nagyszerű koncertjének műsorában. Kritika.
Klasszikus ajánló

Fassang László templomépítésért koncertezik

A Liszt Ferenc-díjas művész jótékonysági orgonaestjét május 19-én tartják a Deák téri evangélikus templomban. A befolyt összeggel a budakeszi evangélikus templom építését támogatják.