Klasszikus

Bartók, Kodály és a Muzsikás

2003.04.04. 00:00
Ajánlom
Éri Péter az együttes holnapi koncertjéről és a külföldi közönségről

A Zeneakadémia nagytermében játszik a Muzsikás szombaton este fél nyolckor. Az együttes a Takács kvartettel közös amerikai turnéját szakítja meg a már hagyománnyá vált, öt éve tartó koncertsorozat kedvéért, amelynek célja Bartók és Kodály zeneművei, illetve a népzene közt fennálló kapcsolat élményszerű bemutatása. A holnapi hangversenyen a kórusművek kerülnek fókuszba a nyíregyházi Pro Musica leánykar és Szabó Dénes karnagy közreműködésével. A koncertről és a Muzsikás nemzetközi sikerének titkáról az együttes kontrását, Éri Pétert kérdeztük.

Van valami különös oka annak, hogy a kórusművekre esett idén a választásuk?
– A Bartók–Kodály-koncertsorozat koncepciója Sipos Mihály fejében született meg. A különböző műfajokat és hangszercsoportokat vesszük sorra. A Bartók-albumunk bemutatójával és a hegedűduókkal kezdtük Alexander Balanescu közreműködésével, aztán következtek Roel Dieltiensszel a cselló-, Jandó Jenővel a zongoradarabok, majd pedig tavaly a Keller-vonósnégyessel a kvartettek. Jövőre talán a szimfonikus művekkel folytatjuk majd, de ez még nem biztos.
– Milyen kapcsolat van a holnap megszólaló kórusművek és népzenei dallamok között? Konkrét idézetek állnak párban a feldolgozásaikkal, vagy általánosabb megfelelés alapján készítették a műsort?
– Mindkét megoldásra lesz példa a koncerten. Bartók leánykórusai esetében nem is beszélhetünk igazán népzenei dallamokról, legfeljebb a szövegei és a zenei nyelve népi eredetű. Kodály viszont a legtöbb esetben konkrét népdalokat használt fel, s mi ezekhez vagy a folklórban megtalálható eredeti dallamot játsszuk, vagy annak egyik olyan – akár hangszeres – rokonát, amitől érdekes megvilágításba kerül a darab.
– A Muzsikás a legismertebb magyar népzenei együttes külföldön. Milyen előzetes ismeretekkel rendelkezik a magyar zene történetéről ezeknek a közönsége? Mit vár egy ilyen műsortól?
– Azt, hogy pontosan kik ülnek a hangversenyen, nem tudhatjuk, de jelentős részüket bizonyára a koncertjeink témája vonzza, hiszen Bartók neve az egész világon ismert. A Bartók-művek és a népzene kapcsolatáról a legtöbben hallottak már, de igazi élményt nem tudtak erről szerezni. A közönség soraiban általában olyanok is vannak, akik hallották korábbi műsorainkat vagy lemezeinket, és így már bizonyos ismeretanyaggal rendelkeznek a magyar népzenéről. Emellett sokan ismerik a magyar cigányzenét is. A koncertjeiken széles képet adunk a magyar népzenei hagyományról az acapella énekléstől a somogyi hosszú furulyán és a moldvai tánczenén keresztül az erdélyi vonósdallamokig.
– Szinte minden magyar népzenei dialektus szóhoz jut egy ilyen koncerten, de vajon mennyire válik egyértelművé a hallgatóság számára, hogy a jelenleg Románia részét képező Erdély vagy a Szlovákiához csatolt Felvidék dallamkincse mitől magyar? Szó esik ezekről a hangversenyeken?
– Az alapvető információkat mindig elmondjuk a határon túli területek magyarságáról, de történelemről csak akkor beszélünk, ha az valaminek a megértéséhez feltétlenül szükséges.
– Azon szerencsések közé tartozik, akik a népzenébe egész egyszerűen beleszülettek. Egyenes volt az út a Muzsikásig?
– Martin György volt a nevelőapám, s ez meghatározta az életem. A szüleim magukkal vittek a gyűjtőútjaikra, s így már tízéves koromban eljutottam Erdélybe. Sokszor ültem a cigánypadon a zenészek mellett, hallgattam a muzsikájukat, bár akkor még nem gondoltam, hogy én is zenélni fogok. Ehhez kellett az a népzenei „újhullám”, amit Sebő Ferenc és Halmos Béla felbukkanása indított el. Feljöttek a nevelőapámhoz hangszeres népzenei anyagért, s engem is elhívtak egy próbára. Ez olyan jól sikerült, hogy onnantól kezdve egészen addig együtt muzsikáltunk, amíg én a Muzsikáshoz nem csatlakoztam. Ott voltam egyébként a Muzsikás együttes alakulásánál is, vendégként sokszor játszottam velük, 1978-ban pedig teljes jogú tagja lettem.
– Márton fia a Berkó együttesben kontrázik, sokszor színpadra lép a Muzsikás együttessel is. Rajta keresztül rálátása van az ifjú népzenészekre. Milyennek találja az utánpótlást?
– Bátran kimondhatom: a fiatalok nagyon jók. Hatalmas eredménynek tartom, hogy ez a zene mára már mindenki számára hozzáférhető; fel sem tudnám sorolni, hány zeneiskolában lehet népi hangszereken tanulni. Az intézményes tanítás mellett fontosnak tartom az első kézből szerzett élményeket, ahol a vonótartástól az ujjrendekig mindent személyesen lehet ellesni. Sajnos ma már nincs olyan sűrűn táncház Széken, mint amikor mi jártunk oda gyűjteni és tanulni, viszont a zenészek és a táncosok most sokkal könnyebben elérhetők, mivel rendszeresen járnak Magyarországra és tanítanak a népzenei táborokban is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Jazz/World

A blues nem más, mint életérzés

Ezt vallja a VI. Óbudai Blues Fesztivál egyik amerikai fellépője, Big Daddy Willson. A július 23. és 27. közötti eseménysorozat idén is a műfaj legfontosabb hagyományaival és a legélesebb kortárs jelenével való találkozást ígéri.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.