Bartók köpönyegéből bújt ki a zeneszerző Lendvay Kamilló, mert fiatalságában az akkor frissen elvesztett mester képviselte a modernséget. A 60-as években kitekinthetett a még újabb szellemű lengyel iskolára. Ezek a hatások érlelték saját hangját, amelyen mesterségben erőteljesen, költészetben gyengéden szólalt meg.
Lendvay Kamilló
Írt légyen operát – A tisztességtudó utcalány és A bűvös szék külföldön is sikert aratott –, oratóriumot – ezek sora az Orogenezistől a Jelenetek Thomas Mann: József és testvérei tetralógiájából címűn át a Franciaországban bemutatott Viacrucisig és Stabat Materig, A mennyei városig és a Requiemig ívelt –, zenekari alkotásokat (Mauthausen; Négy invokáció, A csend harmóniája, Chaconne), zongorát, hegedűt, gordonkát (Csellóversenyét a Triesti Zeneszerző Versenyen díjazták), cimbalmot, trombitát, szaxofont foglalkoztató versenyműveket, kantátát (Kocsi-út az éjszakában), gazdag kamarazenei és szólóhangszeresirodalmat, vagy épp míves kórusműveket, a poetadoctus, a „tanult költő” kerítette hatalmába hallgatóját.
Lendvay Kamilló
És zenészét: az ő műveit szerették játszani, énekelni. Talán mert maga is muzsikus volt: zongorára, fúvósokra, ütőkre és hárfára írt Concertinójának gyakran ő volt a szólistája, s a saját művei mellett operetteknek, musicaleknek karmestereként is pódiumra lépett. Alkotásai a világ számos országában felhangzottak, legtöbb sikerét Franciaországban érte el, ahonnan az 1990-es években több megrendelést is kapott oratorikus és orgonaműre. Nem a kortárs zenei fesztiválok programjában, sokkal inkább a hagyományos hangverseny-repertoárban találta meg helyét. Jelentőset alkotott a fúvószenekar apparátusára is: számos kompozíciója vált amerikai és nyugat-európai együttesek kedvelt műsorszámává.
A Bábszínháznak 60-as évek elejei hőskorában ő volt a zenei vezetője, évtizedeken át a Magyar Rádió lektoraként tevékenykedett. A zeneélet „színpadán” is helytállt: megválasztották őt egyebek közt az Artisjus és a Zeneszerzők Egyesülete elnökének. Erőteljes, de bölcs személyisége mindig markáns megnyilvánulásokra ragadtatta, de a konfliktushelyzeteket sohasem szította, inkább feloldani segített. Viski János tanítványa maga is tanított zeneszerzést a Zeneakadémián, főként karmesterhallgatók épülésére. A zeneelmélet tanszéknek pedig hosszú időn át vezetője volt.
Utolsó brácsaművét betegségével és fogyó erejével küszködve már nem fejezhette be. Életműve azonban nem torzó. A 20. század második felének és az ezredfordulónak egyik legizmosabb szerzői teljesítménye. Ebben a fegyverzetben emlékezünk rá, miként délceg alakjára, vonzó személyiségére is: tisztelettel és szeretettel.
hírlevél
