Klasszikus

„Bartók zenéjét nem kell magyarázni” – interjú Baráti Kristóffal

2023.04.20. 17:20
Ajánlom
Rendkívüli alkalom és tiszteletre méltó vállalás a Pannon Filharmonikusok Páratlan Bartók portré című koncertje, amelyre április 27-én kerül sor a pécsi Kodály Központban. Az est szólistáját, Baráti Kristófot kérdeztük a nem mindennapi esemény kapcsán.

BartokTavasz_230416_Barati_Kristof_c_Csibi_Szilvia_Mupa-160625.jpg

Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Csibi Szilvia / Müpa)

Bartók két hegedűversenye, köztük pedig a két rapszódia. Óriási vállalás a szólista számára. Minden bizonnyal igencsak foglalkoztatja a közönséget: hogyan lehet, hogyan kell szellemileg, zeneileg felkészülni egy ilyen koncertre?

Egy átívelő, összefoglaló műsor előadása végtére is ugyanazt igényli, amit bármely különálló mű eljátszása, mégpedig a határozott érzést, hogy a zenei anyagot teljes egészében uralom. Maratoni vállalkozás gondolatának csak akkor szabad felmerülnie, ha biztos lehetek a készülő produkció zenei és technikai színvonalának teljességében. „Nem sikerült tökéletesen, de lám, milyen sok mindent eljátszottam” – ennek semmiképp sem vagyok a híve. Természetesen mindez nem jelenti, hogy ne lenne nagy kihívás Bartók összes zenekari kíséretes művét egyetlen koncerten eljátszani. De magam inkább arra koncentrálok, hogy milyen különleges élmény lehet ez a számomra, és biztos vagyok benne, hogy a közönség számára is.

Kronologikus sorrendben játsszák majd a műveket, ami egyben egy szép szimmetriát is eredményez a műsorban. Milyen zenei ívet rajzol ki a négy darab ebben a formában?

Igencsak különböző az elhangzó darabok karakterisztikája, és mindegyiknek más a szépsége. Bartók a viszonylag rövid ideig tartó, korai alkotói periódusában erősen Strauss, Liszt és a későromantika hatása alatt állt. Ezt a befolyást én még érzékelni vélem az 1. hegedűversenyben, ugyanakkor már bontakozik benne az a sajátos nyelvezet és harmóniavilág, amely a későbbi darabokban teljesedik ki. Ez a mű egy Geyer Stefinek szóló különleges szerelmi vallomás, a két rapszódiát meghatározza a zene erőteljes népi gyökere, a másodikban ráadásul annak egészen vad és rusztikus, energiával teli formája jelenik meg. A 2. hegedűverseny pedig már a nagy Bartók, akit az érett műveiből igazán ismerhetünk, és noha az alkotás egy korai szakaszában nem tradicionális struktúrában gondolkodott, Székely Zoltán hegedűművész, a darab dedikáltja javaslatára egy hagyományos, háromtételes formát alakított ki.

Játék közben foglalkoztatja az, hogy a szerző milyen életesemény vagy lelkiállapot nyomán írta az adott művet? Vagy az érzelmi töltet akkor már csak az öné?

Mindkettő és egyik sem. Maguk a darabok nem feltétlenül állnak szoros összefüggésben azzal, hogy éppen milyen élethelyzetben vagy érzelmi állapotban volt a szerző komponálás közben. Az első Bartók-versenymű persze kivétel Geyer Stefi kapcsán. De bármennyire is szeretjük a romantikus gondolatot, hogy a zeneszerző egy hangulat által uralva írja meg az adott tételt,

a mesteri alkotáshoz valójában olyan kreatív és teljes értékű lelkiállapot szükségeltetik, amely minden érzelmet magába foglal.

Játék közben pedig teljesen magától értődő számomra, hogy az éppen zajló zenei folyamat tartalma dominálja a gondolataimat. De nem csupán elmondom, hogy miről szól az a részlet, hanem megpróbálok eggyé válni vele, és ilyen módon a saját asszociációimat életre hívni általa.

Az asszociációk folytatódnak a zenekari közjátékok során is? Vagy akkor pihen?

Az ujjak pihennek, de fejben, lélekben folyamatosan együtt élek a zenei folyamattal. A zenekari intermezzók nem átvezető részek, hanem az anyag fejlesztésének kulcsmomentumai, azt gondolom, egy szólista ennek teljes mértékben át kell, hogy adja magát.

Barati_Kristof_c_Marco_Borggreve-111424.jpg

Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Marco Borggreve)

Bogányi Tibor vezényel majd az esten, akivel dolgoztak már együtt Bartók művein. Mennyire tudnak egy húron pendülni az ő zenéjében?

A 2. hegedűversenyt játszottuk egyszer Oroszországban, helyi zenekarral, amelynek ez a mű nem tartozik az alaprepertoárjába. Izgalmas és tanulságos élmény volt mindkettőnk számára, és persze bizonyosságul szolgált, hogy remekül együtt tudunk működni ebben a darabban is. Kívülállóként valószínűleg az tűnik a legégetőbb kérdésnek a közös munka kapcsán, hogy vajon hogyan illik egymáshoz a szólista és a karmester. Számunkra egészen más szempontok a meghatározók, a konfliktushelyzetek pedig egyáltalán nem jellemzők.

Két jó zenész egyazon zenei anyagban ugyanazt keresi, csak esetleg más-más nézőpontból látva.

Persze, ha nem elég nyitott az egyik fél, létrejöhetnek súrlódások, felmerülhetnek összecsiszolandó részletek, de ha mindannyiunk számára a zene jelöli ki az irányt, akkor a nézeteltérések gyakorlatilag ki vannak zárva. Tiborral egyébként is igen jó a szakmai viszonyunk, hiszen készségesen és hatékonyan segített hozzá a karmesteri működésemhez, és ezért nagyon hálás vagyok neki.

Hogyan támogatja, vagy netán nehezíti adott esetben a karmesteri tapasztalat egy szólista játékát?

Sokat segít annak megértésében, mikor hogyan inspirálhatom a játékommal a zenekart, hiszen itt nem egy kíséretanyag és a szóló találkozik, hanem különböző motívumok egymáshoz viszonyulása, bonyolult kölcsönhatása adja az összképet. A próbafolyamat során is segít, ha az ember a pulpitusról is megtapasztalta már a zenekarral való hatékony munkát. Sokkal magabiztosabban alkalmazza az apró jelzéseket, tudja, kire hogyan nézzen annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet egy készülő lassításra vagy más fontos zenei történésre. Hiszen

a zenekarnak nem mindig utólag, passzív résztvevőként kell reagálnia, hanem végig együtt kell lélegeznie az én játékommal.

BaratiKristoffotoEmmerLaszlo-160101.jpg

Baráti Kristóf (Fotó/Forrás: Emmer László)

Nemrég a londoni Philharmonia Orchestrával játszotta Bartók 1. hegedűversenyét a Müpában, a finn karmester, Santtu-Matias Rouvali irányítása mellett. Bogányi Tibor szintén a finn karmesteriskola képviselője. Felfedezett netán közös vonásokat a kettejükkel való munkában?

A finn iskola arról híres, hogy hatékonyan ötvözi a különböző nagymúltú karmesteriskolákat, például az oroszt, németet vagy angolt. Gesztusok, eszközök rendkívül széles spektrumát sajátítják el, ugyanakkor már nagyon hamar túllépnek az alapokon, és teret engednek az egyéni mozgáskultúra kialakulásának. Mindenki a saját habitusa szerint, szabadon alkalmazza a kezébe adott eszközöket, így végső soron nehéz közös vonásokat kiemelni a finn karmesteriskola neveltjei között. Ráadásul nagyon tehetséges merítésből kerülnek ők ki, nem véletlen, hogy ebben a viszonylag kis lélekszámú országban oly sok és kiváló zenekar működik. Érdemes ennek a jelenségnek alaposan a mélyére nézni, analizálni, mert rengeteg tanulságot tartogathat.

Bartók művei gyakran szerepelnek a koncertprogramjain. Hogyan tudja elsősorban önmaga számára frissen tartani ezeket a sokat játszott darabokat? Mi a titok?

Bár úgy tűnhet, valójában nem játszom kifejezetten sokat ezt a repertoárt. Persze kézenfekvőnek látszik, hogy magyar szólistaként Bartók-művel hívjanak fellépni, de sok külföldi koncertszervező számára ő nehezen befogadható szerzőnek számít. Inkább különlegességként tárják a közönség elé, annak ellenére, hogy Yehudi Menuhin például végigturnézta a világot a Hegedűversennyel és a Szólószonátával. Persze ez a hozzáállás általánosságban igaz a 20. századi versenyművekre. De visszatérve a kérdésre:

minden gyakran játszott mű kulcsa, hogy az ember újra és újra úgy nézzen rá, mintha most látná először.

A növendékeimet is erre biztatom: felejtsék el, hogy vannak előadási habitusok, berögződések, megszokás azt illetően, hogy hogyan játszunk egy darabot. A természetesség, spontaneitás ellen működnének úgy, ami pedig elengedhetetlen az ihletett játékhoz, a pillanatnyi varázs megszületéséhez. Nekem szerencsére nem szükséges erre külön energiát fordítanom, személyiségemből fakad az ösztönös, mindig a pillanatot megragadni igyekvő hozzáállás.

A magyar közönségnek Bartók minden bizonnyal kedvesebb ismerőse, mint a külföldieknek. A pécsi koncert azonban nemcsak az előadók, hanem a hallgatók számára is kihívás lehet. Mit tanácsol, hogyan készüljön a közönség a koncertre?

Bartókot azért itthon is a nehezebben befogadható szerzők között tartjuk számon. Én mégis meggyőződéssel állítom: még a legfajsúlyosabb művei is annyira magától értődő nyelvet képviselnek, hogy bármiféle előzetes felkészülés nélkül is elemi erővel tudnak hatni. Bartók zenéjét nem kell magyarázni. A zenekari kíséretes hegedűműveket is nyugodtan meg lehet hallgatni szűz füllel, ismerkedésképp – sőt, talán úgy még erősebb kapcsolódás, mélyebb megértés jöhet létre. Ez a koncert tehát mindenkinek szólhat és szól. Én pedig remélem, a közönség minden tagja úgy áll majd fel a székéből, hogy egy teljes értékű, páratlan élménnyel lett gazdagabb.

Páratlan Bartók portré

2023. április 27. 19:00, Kodály Központ, Pécs

További információ és jegyvásárlás ide kattintva! »»»

Fejléckép: Baráti Kristóf (fotó: Emmer László)

Támogatott tartalom.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Színház

Nemzetközi fesztiválok a Karinthy Színházban

Június 4-én és 5-én a Nemzetközi Történetmesélő Fesztiválon, június 8-án pedig az I. Karinthy New Wave Festivalon találkozhat a közönség nemzetközileg elismert művészekkel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Klasszikus ajánló

Martha Argerich, Mischa Maisky és Fazil Say is fellép a 10. Cziffra Fesztiválon

A 2025-ben 10. jubileumát ünneplő Cziffra Fesztivál különösen gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket. A mintegy 40 eseményt számláló ünnepi hangversenysorozat ősszel, Cziffra György születésnapjához kapcsolódóan indul Oslóban, Budapesten és Londonban.
Klasszikus hír

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Klasszikus hír

Rangos elismerést kapott egy francia magazintól a Budapesti Fesztiválzenekar Eroica-lemeze

„Igazi mérföldkőhöz értünk a mű lemezfelvételeinek történetében” – fogalmazott a Diapason magazin kritikusa indoklásában. A BFZ lemezéről korábban a nemzetközi kritikai visszhang is elismerően szólt.
Klasszikus ajánló

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.