Klasszikus

Bartóki intellektus

2012.07.20. 07:28
Ajánlom
Kurzusok, koncertek, Bartókra, kortárs zenére és legfőképpen tudásra vágyó zenészek Szombathelyen – már a Bartók Fesztivál nyitóhangversenyén is tapasztaltam, megismernivaló zenékből és emberekből nincs hiány. Július 14-én elindultam hát a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolába, hogy a fent említettekből minél többet láthassak-hallhassak.

Elsőként Pauk György hegedűórájára ültem be, és bár úgy terveztem, hamar továbbállok, bizony ezen a délelőttön ott ragadtam. Végtére is nem minden nap láthatja az ember a londoni Királyi Zeneakadémia tanárát, egy világhírű hegedűművészt tanítás közben. A kurzuson résztvevő növendékek bármely problémájára tudott megoldást, az alapvető technikai gondoktól egészen a legapróbb előadásmód-beli kérdésekig. A hegedűkurzus egyik legnagyobb meglepetése számomra egy ifjú japán hegedűművésznő játéka volt, aki úgy játszotta Bartók II. rapszódiáját, hogy - Pauk tanár úr szavaival élve - "csak úgy füstölt". Másfelől viszont elszomorító (s ennek Pauk György is hangot adott), hogy a magyar hegedűsök körében indokolatlanul népszerűtlen ez a szeminárium, a pesti Zeneakadémia jelenlegi hallgatói például egyáltalán nem képviseltették magukat kurzusán, a magyar hallgatók Pauk György korábbi vagy jelenlegi tanítványai közül kerültek ki.

A hegedűórák után tehát vegyes érzelmekkel ültem be az esti kamarakoncertre, melynek programját a francia nemzeti ünnep fényében állították össze, így Debussy, Ravel és egy kortárs francia komponista, Pascal Dusapin darabjai csendültek fel. Elsőként Pusker Júlia és Rohmann Imre tolmácsolásában hallgathattuk meg Debussy hegedű-zongora szonátáját, mely előadás során a két muzsikus együttműködése hibátlan volt. Rohmann Imre a zongorából Debussy zenéjéhez leginkább illő hangot csalta ki - az egymásba folyó akkordok és a finom billentés merengő, tétovázó hangulatot teremtett. Pusker Júlia hegedűhangjai a felső regiszterben nagyon szépen csengtek, muzikalitásához pedig nem fér kétség. Pascal Dusapin Ohé című művét Szűcs Péter klarinéton és Varga István csellón játszotta - Magyarországon először -, majd Ravel hegedűre és csellóra írt duója hangzott el, Krulik Eszter és ismét Varga István előadásában. Debussy klarinét-zongora rapszódiája után következett az est igazi csemegéje: Debussy egy nemrégiben felfedezett, fiatalkori művét, a G-dúr triót adta elő Rohmann Imre, Krulik Eszter és Varga István. Az előadókat dicséri, hogy a francia impresszionizmus világából rögtön váltani tudtak a Debussyre a későbbiekben a legkevésbé sem jellemző, későromantikus hangvételre. A koncert valóban tisztelgés volt a francia nemzeti ünnep és Debussy előtt is, hiszen ne felejtsük el, hogy idén ünnepeljük a francia komponista születésének 150. évfordulóját.

Július 15-én ismét kurzuslátogatással, mégpedig Rohmann Imre zongoraóráival indult a nap. A salzburgi Mozarteum tanáránál kemény munka folyt: Rohmann a Bartók-művek esetében (a hallgatóknak még Liszt- és Debussy-darabokkal is készülniük kellett) a hangsúlyok, tempók és szólamok egymáshoz való viszonyának kidolgozására a legapróbb részletekig figyelmet fordított, emellett nagyon fontos szempont volt az orkesztrális gondolkodás megmutatása a növendékeknek, mely főleg a szólamkidolgozásban nyújthat nagy segítséget a későbbiekben. Nem ritkán zenetörténeti és -tudományi kérdések is felmerültek, melyekre az éppen jelen levő Vikárius László választ is adott. Későbbi beszélgetésünk során Rohmann Imre elmondta, a szeminárium egyik nagy erényének tartja, hogy karmester-, zeneszerző- és hangszeres kurzusok mellett zenetudományi képzésben is részt vesznek a hallgatók, hisz ez mindenkinek előnyére válik.

Erre a napra két koncert is jutott, az első egy különleges helyszínen, különleges hangszerre épülő hangverseny volt: Lakatos György fagottművész és volt tanítványai (Horváth Andrea, Stefán Zsófia, Tóth Sára Rebeka, Duffek Mihály) a jáki templomban játszottak. A programban a reneszánsztól napjainkig sokféle zene szerepelt, három-, négyszólamú Bach-átiratok és kortárs zeneszerzők (Madarász Iván, Kurtág György) szólófagottra írt művei is elhangzottak. Megtapasztalhattuk a hangszer sokszínűségét és bebizonyosodhatott, hogy a fagott messze nem csupán az általában rábízott buffonikus szerepekben állja meg a helyét. Mindenképp meg kell említeni a koncert spontán közreműködőit: egy-két darab közben a templomban lakozó fecskecsalád is - meglepően jól alkalmazkodva a zenéhez - heves csicsergésbe kezdett, különleges hangulatot kölcsönözve ezzel az előadásnak.

Este a szombathelyi Weöres Sándor Színházban az Amadinda Ütőegyüttes adott újabb ünnepi koncertet, idén ugyanis a legnagyobb hatású amerikai zeneszerző, az ütőhangszeres kultúra megújítójának, John Cage születésének századik évfordulóját is ünnepeljük. Az Amadinda igen nagy fába vágta fejszéjét, hiszen Cage művészete gyakran mind a közönséget, mind az előadókat próbára teszi. Rácz Zoltánék viszont a John Cage darabjaihoz illő precíz, ugyanakkor humorral teli előadásukkal megnyerték maguknak a közönséget. Elhangzott a ritkán játszott hatrészes Imaginary landscape-sorozat első három része és a teljes Construction-trilógia is, illetve néhány, preparált szólózongorára komponált mű, úgy mint az In a landscape, a Waiting és a Dream. A koncert közönsége egyébiránt nem csak a szeminárium résztvevőiből áll, laikusok is ültek a nézőtéren, akikhez az Amadinda szintén közel tudta vinni John Cage zenéjét, így láthatóan mindenkit nagyszerű zenei élményben tudtak részesíteni.

A fellépők, tanárok és növendékek közt sokféle ember fordul meg a fesztiválon, mindenki másra kíváncsi, mást akar tanulni, de úgy gondolom egyvalami közös: ez pedig az intelligencia. E tulajdonság nélkül ugyanis lehetetlen mélyére hatolni Bartók zenéjének, vagy kortárs szerzők zenéivel foglalkozni, de szerencsére Bartók szellemisége mellett az intellektus is teljes mértékben áthatja a fesztivál hangulatát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hollywood

Gustavo Dudamel csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán

Ráadásul John Williams azt mondta rá, hogy egy géniusz.
Klasszikus galéria

Ismerd meg a fényképészt, aki utánozhatatlan fotókat készít klasszikus zenészekről

Vízben ázó cselló, fegyverként használt fagottok, a térben eltévedt vonósnégyes. Nikolaj Lund fotóművészete minden, csak nem unalmas.
Klasszikus hír

Ők kaptak KÓTA-díjat idén

Erdei Péter, Szabó Dénes és Fekete Gyula is KÓTA-díjat kapott. Mutatjuk a teljes listát!
Klasszikus hír

Lajtha-díjjal tüntették ki Balog József zongoraművészt

Balog József zongoraművész vehette át a Lajtha László Alapítvány Kuratóriumának díját a magyar kultúra napján Budapesten, a Bartók Rádió Lajtha-emlékkoncertjén.
Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.