Klasszikus

Bécs három arca

2014.04.02. 21:40
Ajánlom
Három mű, mely együtt Bécs három arcát, a bécsi zenetörténet három periódusát villantja fel, a város zenéjének változásairól tudósítva: Alekszej Ljubimov és a Keller Quartet közös estje a Budapest Music Centerben, a Tavaszi Fesztiválon. KRITIKA

Közismert, hogy a progresszió szellemét képviselő zenei előadóművészek sokszor egyszerre érdeklődnek a régi és az új zene iránt. Érthető: mindkét terület kívül esik a koncertipar szokványos repertoárjának „konszolidált zenetörténeti középsávján". Természetesen a régi koroknak is vannak sűrűn játszott nagyjai (Bach, Händel, Vivaldi), és a XX. század termésében is akad olyan örömteli rendszerességgel terítékre kerülő életmű, mint a Stravinskyé vagy a Bartóké, általánosságban mégis igaz, hogy a régi és az új zene több felfedeznivalót kínál, mint mondjuk a romantika agyonjátszott szimfonikus repertoárja. A kettős alternatív elkötelezettséget világszerte sok előadó példázza Philippe Herreweghétől Bali Jánosig: közülük való az idén hetvenesztendős Alekszej Ljubimov, akit a nagyközönség egyfelől kiváló csembaló- és fortepiano-játékosként, s ilyen minőségében a barokk és a bécsi klasszika nagy- és kismestereinek megszólaltatójaként ismer, másfelől az orosz muzsikus Ives, Schönberg, Stockhausen, Boulez, Ligeti, Gubajdulina, Pärt zenéjét is „életvitelszerűen" játssza. Nagy iskola neveltje: ugyanattól a Heinrich Neuhaustól tanult, akinek osztályából korábban Szvjatoszlav Richter is kikerült. A Keller Quartettel való művészi kapcsolata nem új keletű, ezt bizonyítja többek közt az a 2003-as CD is, amelyet Largo címmel az ECM kiadó jelentetett meg, s amelyen Sosztakovics 15. vonósnégyese mellett Alfred Schnittke Zongoraötöse is hallható, természetesen a kvartett és Ljubimov tolmácsolásában.

A zongoraművész most a Tavaszi Fesztiválon lépett fel, Keller András hegedűművész és muzsikustársai (Környei Zsófia - hegedű, Gál Zoltán - mélyhegedű, Szabó Judit - gordonka, Búza Vilmos - nagybőgő) társaságában. Rendkívül igényes és koncepciózus műsorukon három alkotás szerepelt: egy kvartett, egy szextett és egy kvintett, Gustav Mahler, Alban Berg és Franz Schubert egy-egy kompozíciója. A három mű Bécs három arcát, a bécsi zenetörténet három periódusát villantotta fel, a város zenéjének változásairól tudósítva.

Mahler a-moll zongoranégyesével kezdődött a koncert. A ritkán hallható, egytételes töredéket (1876-78) a zeneszerző még 16-18 évesen, konzervatóriumi növendékként írta, s a zene egyelőre semmivel sem jósolja a későbbi nagy szimfonikus művek stílusát-hangvételét. Ljubimov és a Keller Quartet három tagjának ihletett előadása híven feltárta, amit e helyett nyújt a zongoranégyes: szelíd melankóliát Schubert, Schumann és Brahms stílusának sajátos bájú keverékében elbeszélve. A második műsorszám képviselte a programon a XX. század zenéjét. Alekszej Grotz fiatal orosz zeneszerző 2010-ben Ljubimov felkérésére írta meg Wozzeck-töredékek című, háromtételes szextettjét zongorára, vonósnégyesre és nagybőgőre. A mű egy zenetörténeti „mi lett volna, ha" játék szellemében fogant: mi lett volna, ha a Schönberg által vezetett Verein für Musikalische Privataufführungen (Zenei Magánelőadások Társasága), ez a válogatott szakmai elit, amely 1918 és 1921 között rendszeresen szólaltatott meg nagyobb apparátust foglalkoztató műveket kamarazenei átiratban, műsorra tűzte volna Alban Berg Wozzeckjét? (A kérdés persze merőben teoretikus, hiszen a Wozzecket a zeneszerző olyankor fejezte be, amikor a zenei magánelőadások már nem üzemeltek: 1922-ben.) Grotz kamaradarabja az opera zenéjét dolgozza fel és adaptálja: minden tételben egy-egy felvonásból merít, és a vokális-szimfonikus partitúrát vibráló, villódzó, indulat- és hangulatgazdag kamarazenévé dolgozza át úgy, hogy Marie szólamát a brácsának, a címszereplőét a csellónak juttatja. Izgalmas metamorfózis: operából szextett, énekelt szólamokból hangszeres letét, zenedrámából szavakat nem ismerő kamarazene. A régi-új opus tökéletesen működik: egy sosemvolt kamaradarab jött létre a második bécsi iskola szellemében, s ezt az összhatást erősítette Ljubimov és a Keller Quartet hiperérzékeny, minden részletre odafigyelő, színekben és gesztusokban bővelkedő előadása. A koncerten megjelent az átdolgozó, s a tapsokat fogadva ő is meghajolt a közönség előtt.

A második részben aztán jött a boldogság, a lubickolás a gyönyörűségben, a jutalomjáték: Schubert Pisztrángötöse (D. 667). Dinamizmus, a hangzás fénye, a ritmika feszítőereje és a hangsúlyok élénksége jellemezte a nyitó Allegro vivacét - és megvolt az előadásban a legfontosabb is: kristályosan csengtek a zongora diszkant-dallamai, szinte a vizualitás erejével idézve fel a csermely mélyén úszó pisztráng pikkelyeinek csillogását. A hangzás tágassága, lágy tónus, trillák gyöngyözése és szelíd béke uralkodott az F-dúr Andante hangjaiban, remek indulatok fűtötték a nagy lendülettel előadott, lobbanékony scherzót (Presto). Elegancia és választékosság, a variációsor karaktergazdagságának méltó megjelenítése tette hitelessé a híres dalt feldolgozó, névadó tételt. Végül a magyarosan bokázó finálé egyszerre hatott a főtéma finom-elegáns visszafogottságával és a téma ritmikai tartásának délcegségével. Dinamikus, ihletett, hangulatos, szellemes, sőt virtuóz előadás született - a kamarazene régi nagyjainak szellemében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

„Fellélegzés” – Rövidesen indul az 5. Fesztivál Akadémia Budapest

Augusztus 20-tól rendezik meg az idei Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) koncertsorozatát a Zeneakadémián, a BMC-ben, a Hagyományok Házában és más helyszíneken. A rendezvényre több mint hatvan kiváló magyar művészt hívott meg Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezető. A „Fellélegzés” címet viselő fesztivál teljes programja elérhető a rendezvény honlapján, a hangversenyekre megkezdődött jegyértékesítés.
Klasszikus ajánló

Madarász 70 – A Nemzeti Filharmonikusok hangversenye

Madarász Iván zeneszerző három műve kerül terítékre szeptember 4-én a Pesti Vigadó csodálatos termében.
Klasszikus ajánló

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Klasszikus interjú

Keller András: A zenekar a kedvenc hangszerem

Vonósnégyesével, a Keller Quartettel elért világsikerek után Keller András karmesterként építi és irányítja tizenhárom éve a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekart. Úgy véli, jobban kellene figyelnünk saját, hazai kincseinkre, a kortárs zenére és egyáltalán – a zenére.
Klasszikus hír

A Balatonon is koncerteznek a BFZ zenészei

Bár az augusztus még nem az aktív koncertszezon hónapja, a Budapesti Fesztiválzenekar több nyári programmal is készül közönségének Budapesten, a Balatonon és a Dunakanyarban.