Klasszikus

Bécs három arca

2014.04.02. 21:40
Ajánlom
Három mű, mely együtt Bécs három arcát, a bécsi zenetörténet három periódusát villantja fel, a város zenéjének változásairól tudósítva: Alekszej Ljubimov és a Keller Quartet közös estje a Budapest Music Centerben, a Tavaszi Fesztiválon. KRITIKA

Közismert, hogy a progresszió szellemét képviselő zenei előadóművészek sokszor egyszerre érdeklődnek a régi és az új zene iránt. Érthető: mindkét terület kívül esik a koncertipar szokványos repertoárjának „konszolidált zenetörténeti középsávján". Természetesen a régi koroknak is vannak sűrűn játszott nagyjai (Bach, Händel, Vivaldi), és a XX. század termésében is akad olyan örömteli rendszerességgel terítékre kerülő életmű, mint a Stravinskyé vagy a Bartóké, általánosságban mégis igaz, hogy a régi és az új zene több felfedeznivalót kínál, mint mondjuk a romantika agyonjátszott szimfonikus repertoárja. A kettős alternatív elkötelezettséget világszerte sok előadó példázza Philippe Herreweghétől Bali Jánosig: közülük való az idén hetvenesztendős Alekszej Ljubimov, akit a nagyközönség egyfelől kiváló csembaló- és fortepiano-játékosként, s ilyen minőségében a barokk és a bécsi klasszika nagy- és kismestereinek megszólaltatójaként ismer, másfelől az orosz muzsikus Ives, Schönberg, Stockhausen, Boulez, Ligeti, Gubajdulina, Pärt zenéjét is „életvitelszerűen" játssza. Nagy iskola neveltje: ugyanattól a Heinrich Neuhaustól tanult, akinek osztályából korábban Szvjatoszlav Richter is kikerült. A Keller Quartettel való művészi kapcsolata nem új keletű, ezt bizonyítja többek közt az a 2003-as CD is, amelyet Largo címmel az ECM kiadó jelentetett meg, s amelyen Sosztakovics 15. vonósnégyese mellett Alfred Schnittke Zongoraötöse is hallható, természetesen a kvartett és Ljubimov tolmácsolásában.

A zongoraművész most a Tavaszi Fesztiválon lépett fel, Keller András hegedűművész és muzsikustársai (Környei Zsófia - hegedű, Gál Zoltán - mélyhegedű, Szabó Judit - gordonka, Búza Vilmos - nagybőgő) társaságában. Rendkívül igényes és koncepciózus műsorukon három alkotás szerepelt: egy kvartett, egy szextett és egy kvintett, Gustav Mahler, Alban Berg és Franz Schubert egy-egy kompozíciója. A három mű Bécs három arcát, a bécsi zenetörténet három periódusát villantotta fel, a város zenéjének változásairól tudósítva.

Mahler a-moll zongoranégyesével kezdődött a koncert. A ritkán hallható, egytételes töredéket (1876-78) a zeneszerző még 16-18 évesen, konzervatóriumi növendékként írta, s a zene egyelőre semmivel sem jósolja a későbbi nagy szimfonikus művek stílusát-hangvételét. Ljubimov és a Keller Quartet három tagjának ihletett előadása híven feltárta, amit e helyett nyújt a zongoranégyes: szelíd melankóliát Schubert, Schumann és Brahms stílusának sajátos bájú keverékében elbeszélve. A második műsorszám képviselte a programon a XX. század zenéjét. Alekszej Grotz fiatal orosz zeneszerző 2010-ben Ljubimov felkérésére írta meg Wozzeck-töredékek című, háromtételes szextettjét zongorára, vonósnégyesre és nagybőgőre. A mű egy zenetörténeti „mi lett volna, ha" játék szellemében fogant: mi lett volna, ha a Schönberg által vezetett Verein für Musikalische Privataufführungen (Zenei Magánelőadások Társasága), ez a válogatott szakmai elit, amely 1918 és 1921 között rendszeresen szólaltatott meg nagyobb apparátust foglalkoztató műveket kamarazenei átiratban, műsorra tűzte volna Alban Berg Wozzeckjét? (A kérdés persze merőben teoretikus, hiszen a Wozzecket a zeneszerző olyankor fejezte be, amikor a zenei magánelőadások már nem üzemeltek: 1922-ben.) Grotz kamaradarabja az opera zenéjét dolgozza fel és adaptálja: minden tételben egy-egy felvonásból merít, és a vokális-szimfonikus partitúrát vibráló, villódzó, indulat- és hangulatgazdag kamarazenévé dolgozza át úgy, hogy Marie szólamát a brácsának, a címszereplőét a csellónak juttatja. Izgalmas metamorfózis: operából szextett, énekelt szólamokból hangszeres letét, zenedrámából szavakat nem ismerő kamarazene. A régi-új opus tökéletesen működik: egy sosemvolt kamaradarab jött létre a második bécsi iskola szellemében, s ezt az összhatást erősítette Ljubimov és a Keller Quartet hiperérzékeny, minden részletre odafigyelő, színekben és gesztusokban bővelkedő előadása. A koncerten megjelent az átdolgozó, s a tapsokat fogadva ő is meghajolt a közönség előtt.

A második részben aztán jött a boldogság, a lubickolás a gyönyörűségben, a jutalomjáték: Schubert Pisztrángötöse (D. 667). Dinamizmus, a hangzás fénye, a ritmika feszítőereje és a hangsúlyok élénksége jellemezte a nyitó Allegro vivacét - és megvolt az előadásban a legfontosabb is: kristályosan csengtek a zongora diszkant-dallamai, szinte a vizualitás erejével idézve fel a csermely mélyén úszó pisztráng pikkelyeinek csillogását. A hangzás tágassága, lágy tónus, trillák gyöngyözése és szelíd béke uralkodott az F-dúr Andante hangjaiban, remek indulatok fűtötték a nagy lendülettel előadott, lobbanékony scherzót (Presto). Elegancia és választékosság, a variációsor karaktergazdagságának méltó megjelenítése tette hitelessé a híres dalt feldolgozó, névadó tételt. Végül a magyarosan bokázó finálé egyszerre hatott a főtéma finom-elegáns visszafogottságával és a téma ritmikai tartásának délcegségével. Dinamikus, ihletett, hangulatos, szellemes, sőt virtuóz előadás született - a kamarazene régi nagyjainak szellemében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Klasszikus

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

87 évesen elhunyt Gennagyij Rozsgyesztvenszkij

A világhírű orosz karmester több ízben járt Magyarországon is. Több mint félszáz művet írtak neki kortárs zeneszerzők.
Klasszikus virtuózok

Daganatos betegségből gyógyuló sorstársainak gyűjt a Virtuózok döntőse

Lukács Gergely tavaly a döntőig jutott a Virtuózok tehetségkutató műsorban. A tubaművész most egy fontos ügy érdekében kéri közönségének támogatását. A rákból felépült művész a Démétér ház daganatos betegségből gyógyuló lakóinak szeretne segíteni, akik ugyanazt a nehéz utat járják végig, amit egykor ő.
Klasszikus klassz a parton

Íme, a Klassz a pARTon! fesztivál teljes programja

Ötvenkét ingyenes koncerttel várja látogatóit a Balaton, a Duna és az Adriai-tenger partján Érdi Tamás fesztiválja július 8. és szeptember 22. között. Mutatjuk, hol hallgasson klasszikus zenét, ha nyaral.
Klasszikus hír

Magyar taggal bővült az Európai Zenei Tanács elnöksége

Az európai zenei ernyőszervezet vezetésének Zsoldos Dávid személyében 13 év után újra magyar tagja van.
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Hogyan válhat szemléletformálóvá egy kulturális esemény?

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 16-i adásában vendégünk lesz Fekete Péter, Göttinger Pál, Hamar Zsolt és Pataki András.