A száztizenöt éve született Erich Wolfgang Korngold, mint zeneszerző - talán a Wolfgang keresztnév is predesztinálta erre - már gyerekkorában csodálatot keltett a kor legnagyobbjaiban: Mahlerben, Pucciniben, Richard Straussban, Sibeliusban, Arthur Nikisch-ben és Goldmark Károlyban. Tizenegy évesen a bécsi udvari opera mutatta be Sok hűhó semmiért című balettjét, huszonkét éves korára pedig - amikor kísérőzenét írt Shakespeare drámájához - már komoly szimfonikus művek sorakoztak mögötte. Később Hollywoodba ment, és ragyogó pályát futott be a szimfonikus filmzene atyjaként, két Oscar-díjat is kiérdemelve.
A bécsi klasszika egyik óriása, Mozart is majdnem ugyanennyi idősen, huszonegy évesen - igaz, még Salzburgban - komponálta híres K. 503-as C-dúr zongoraversenyét, amely egy francia művésznő nevét viseli. A mű érdekessége, hogy második tétele Mozart első moll hangnemű zongoraverseny-tétele. A szólista, az 1951-ben született Pascal Rogé a francia zongoramuzsika - Debussy, Fauré, Ravel, Poulenc zenéinek - nagykövete, de a bécsi klasszikus szerzők kompozícióival is széleskörű elismerést szerzett.
Richard Strauss Rózsalovagja a 18. század közepének Bécsében játszódik; az operából, annak részleteit kiragadva, koncerttermi előadásra alkalmas szvit is készült az 1911-es bemutató után bő három évtizeddel. A szerző a Mária Terézia-korabeli miliőt megjelenítendő, anakronisztikus módon a bécsi keringőt is felhasználja a bécsies légkör megteremtéséhez. Azt a 19. század első felében divatos tánczenei műfajt, amelyből Johann Strauss teremtett maradandó értéket.
A február 28-i hangversenyt a Grammy- és Emmy-díjas brazil dirigens, a Rio de Janeiró-i Brazil Szimfonikus Zenekar, illetve a Calgary Szimfonikusok zeneigazgatója, a karmesterként a New York-i Filharmonikusokhoz, egykori kürtösként pedig a Lipcsei Gewandhaus zenekarához is kötődő Roberto Minczuk vezényli - vele készítette a zenekar az alábbi videót: