Klasszikus

Bécsi Filharmonikusok: a világ legjobb zenekara?

2017.10.01. 16:24
Ajánlom
Kevés szimfonikus együttes őrizte meg úgy egyedülálló, összetéveszthetetlen hangzását, mint a Bécsi Filharmonikusok. Megnézzük, mi a titkuk!

A csökönyösségük az, ami miatt ennyire különböznek hangzásukban minden más együttestől a világon

- mondta egykor Zubin Mehta karmester. "Az oboák, a klarinétok, a kürtök, a trombiták, a timpani mind ugyanolyan típusú hangszerek a mai zenészek kezében, mint amilyeneken az elődeik játszottak."

Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok

Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Hiroyuki Ito / Getty Images Hungary)

Ha csukott szemmel kellene különbséget tenni a világ nagy zenekarai között, egyre nehezebben menne. Sok zenész panaszkodik arra, hogy az együttesek egyéni hangja megszűnik, elhalványul, és ezek helyébe valami egyenhangzás lép. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az 1842-ben alapított bécsi zenekar ebben kivétel.

A "bécsi hangzást" sokan tanulmányozták már a zenekritika, az akusztika, a hangszerkészítés és a zenetörténet szempontjai alapján. Ha le kellene írnunk, milyen ez a hangzás, talán a pazar, a gazdag, forró és bársonyos mellékneveket használhatnánk. A New York Timesnak az együttes zenészei elmondták, hogy a hagyománytisztelet és a különleges hangszerek szeretete hogyan alakította a hangzásukat.

A kürt

A világ legtöbb kürtjátékosa szerint a bécsi kürtökkel lehetetlen normálisan játszani, mert állandóan megbicsaklanak és recsegnek. A széleskörben használt kettőskürt helyett, amely a F és a B-hangolást egyesíti magában, a bécsiek csak az F-hangolásút használják. Wolgang Vladar elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben az együttes modernebb hangszerekre cserélte a régiket, de a hangolás megmaradt. Még akkor is, ha nehezebb játszani a bécsi kürtökön, jobban szeretik ezeket, mivel

a hangszerek ereje nem nyomja el a zenekart

úgy, mint a kettőskürtöké. "Kedvezőbben elegyedik a zenekarral, különösen ami a fafúvósokat illeti."

Az oboa

A bécsi együttes az oboák révén is kiemelkedő. Az alábbi videóban Clemens Horak, a zenekar oboistája egy New York-i kollégájával, Stuart Brecziskivel hasonlították össze a hangszerüket. Mindketten egyetértettek abban, hogy nehéz lenne oboát cserélniük, és jól játszaniuk a másikén. "Bécs olyan, mint valamiféle sziget, ahol az oboa is máshogy fejlődött" - mondta Horak. A bécsi oboa és nádból készült fúvókája rövidebb, szélesebb belső furattal rendelkezik, és más ujjrendet követel. A legfőbb különbség hangzás szempontjából az oboista szerint az, hogy a bécsi oboa kevesebb vibratóval szól.

A bécsi keringő

Zubin Mehta azt mondja, "valószínűleg" felismerné az együttes hangzását csukott szemmel, de ha bécsi keringőt játszanak, akkor egészen biztosan ráhibázna. "Ha bármilyen keringőt hallok a rádióban, rögtön meg tudom állapítani, hogy osztrák zenekar játszik-e, és hogy az a Bécsi Filharmonikusok. Nem egyszerűen a hangzás miatt. A nyugodt ritmus, az összhangban szóló lazaság az oka. És ez nem negatívum! Ez olyan dolog, amit semelyik más együttes nem tud megcsinálni."

Rainer Honeck, az együttes egykori koncertmestere megmutatta, hogy

a bécsi keringő titka

az, hogy második ütés siet, a harmadik ütés előtt pedig nagyon pici hezitálás hallható. De nem ilyen egyszerű a történet. "Minden darab különböző. Hagyományból fakad, hogy kell játszani, érzésből."

Őket nem lehet vezényelni

A Bécsi Filharmonikusok független, saját magukat irányító zenészek csapata, akik a Bécsi Állami Operaház zenekarában is játszanak, és nincs zeneigazgatójuk és állandó karmesterük. Ez azt jelenti, hogy a zenészek döntik el, ki vezényli őket, és nincs egyetlen karmester sem, aki túlságosan befolyásolná a hangzásukat. Claudio Abbado egyszer így fogalmazott:

Nem vezénylem őket; együtt hozunk létre zenét.

Az operaházi játék Clemens Hellsberg hegedűs szerint azért fontos, mert a zenészek folyamatosan találkoznak a legfőbb természetes hangszerrel, az emberi hanggal. "Ez arra késztet, hogy valamiféleképpen lélegezz együtt az énekessel. És hogy artikulálj, frazeálj úgy, mint az emberi hang."

A hagyománytiszteletnek persze vannak hátulütői. 1997-ig a zenekarba nem vettek fel állandó játékosként nőket, és még mindig rendkívül alacsony a nők aránya az együttesben. A filharmonikusoknak szembe kellett nézniük a náci évekkel is. Több mint százhetvenöt éves történelmükre büszkék, ők "alkották meg" Brahms II. és III., illetve Mahler IX. szimfóniáját. Otto Nicolai 1842-ben alapította a zenekart, de hiba lenne semmit sem változni. "Sokat beszélünk arról, hogy tartsuk meg ezt a hangzást. Tisztának kell maradnia" - mondta Hellsberg. - "De változnunk is kell. Ha ugyanúgy hangoznánk, mint Otto Nicolai idejében, az együttes már nem létezne."

(Az írás a New York Times riportja alapján készült.)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Klasszikus magazin

Egy ukrán dallam, amit mindenki ismer

A háború kitörése óta az ukrán kultúra is egyre jobban a figyelem középpontjába kerül, ám létezik egy zenemű, amit eddig is világszerte ismertek. Csak épp azt nem tudják, hogy a dallam forrása egy ukrán zeneszerző népdalfeldolgozása.
Klasszikus hír

Orgona mesterkurzust tart Karosi Bálint és Szabó Balázs

Közösségi programokkal, koncertekkel és az orgona rejtelmeivel várja a jelentkezőket július 4. és 9. között a Budapest Orgona Mesterkurzus. Karosi Bálint és Szabó Balázs azok jelentkezését várja, akik mind a középfokú, mind a nehéz orgonarepertoárt jól ismerik.
Klasszikus kritika

Megfontoltan, líraian

A Zongora című sorozat rendezésében Berecz Mihályt követően újabb fiatal zongorista, Palojtay János adott szólóestet a Zeneakadémián, május 4-én. Ha van bennünk kellő türelem és igény az odafigyelésre, különleges élményben lehet részünk koncertjein.
Klasszikus ajánló

Negyedszázados fennállását ünnepli a Kremerata Baltica a Concerto Budapesttel

Három koncerten, rendkívüli és izgalmas összeállítású műsorral ünnepli a 75 éves Gidon Kremert és fiatal zenészekből álló, 25 éves kamaraegyüttesét a Keller András vezette Concerto Budapest a Zeneakadémián. A koncertek műsora múlt és jelen, a Baltikum és Magyarország közt képez hidat.