Klasszikus

Bécsi Filharmonikusok: a világ legjobb zenekara?

2017.10.01. 16:24
Ajánlom
Kevés szimfonikus együttes őrizte meg úgy egyedülálló, összetéveszthetetlen hangzását, mint a Bécsi Filharmonikusok. Megnézzük, mi a titkuk!

A csökönyösségük az, ami miatt ennyire különböznek hangzásukban minden más együttestől a világon

- mondta egykor Zubin Mehta karmester. "Az oboák, a klarinétok, a kürtök, a trombiták, a timpani mind ugyanolyan típusú hangszerek a mai zenészek kezében, mint amilyeneken az elődeik játszottak."

Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok

Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Hiroyuki Ito / Getty Images Hungary)

Ha csukott szemmel kellene különbséget tenni a világ nagy zenekarai között, egyre nehezebben menne. Sok zenész panaszkodik arra, hogy az együttesek egyéni hangja megszűnik, elhalványul, és ezek helyébe valami egyenhangzás lép. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az 1842-ben alapított bécsi zenekar ebben kivétel.

A "bécsi hangzást" sokan tanulmányozták már a zenekritika, az akusztika, a hangszerkészítés és a zenetörténet szempontjai alapján. Ha le kellene írnunk, milyen ez a hangzás, talán a pazar, a gazdag, forró és bársonyos mellékneveket használhatnánk. A New York Timesnak az együttes zenészei elmondták, hogy a hagyománytisztelet és a különleges hangszerek szeretete hogyan alakította a hangzásukat.

A kürt

A világ legtöbb kürtjátékosa szerint a bécsi kürtökkel lehetetlen normálisan játszani, mert állandóan megbicsaklanak és recsegnek. A széleskörben használt kettőskürt helyett, amely a F és a B-hangolást egyesíti magában, a bécsiek csak az F-hangolásút használják. Wolgang Vladar elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben az együttes modernebb hangszerekre cserélte a régiket, de a hangolás megmaradt. Még akkor is, ha nehezebb játszani a bécsi kürtökön, jobban szeretik ezeket, mivel

a hangszerek ereje nem nyomja el a zenekart

úgy, mint a kettőskürtöké. "Kedvezőbben elegyedik a zenekarral, különösen ami a fafúvósokat illeti."

Az oboa

A bécsi együttes az oboák révén is kiemelkedő. Az alábbi videóban Clemens Horak, a zenekar oboistája egy New York-i kollégájával, Stuart Brecziskivel hasonlították össze a hangszerüket. Mindketten egyetértettek abban, hogy nehéz lenne oboát cserélniük, és jól játszaniuk a másikén. "Bécs olyan, mint valamiféle sziget, ahol az oboa is máshogy fejlődött" - mondta Horak. A bécsi oboa és nádból készült fúvókája rövidebb, szélesebb belső furattal rendelkezik, és más ujjrendet követel. A legfőbb különbség hangzás szempontjából az oboista szerint az, hogy a bécsi oboa kevesebb vibratóval szól.

A bécsi keringő

Zubin Mehta azt mondja, "valószínűleg" felismerné az együttes hangzását csukott szemmel, de ha bécsi keringőt játszanak, akkor egészen biztosan ráhibázna. "Ha bármilyen keringőt hallok a rádióban, rögtön meg tudom állapítani, hogy osztrák zenekar játszik-e, és hogy az a Bécsi Filharmonikusok. Nem egyszerűen a hangzás miatt. A nyugodt ritmus, az összhangban szóló lazaság az oka. És ez nem negatívum! Ez olyan dolog, amit semelyik más együttes nem tud megcsinálni."

Rainer Honeck, az együttes egykori koncertmestere megmutatta, hogy

a bécsi keringő titka

az, hogy második ütés siet, a harmadik ütés előtt pedig nagyon pici hezitálás hallható. De nem ilyen egyszerű a történet. "Minden darab különböző. Hagyományból fakad, hogy kell játszani, érzésből."

Őket nem lehet vezényelni

A Bécsi Filharmonikusok független, saját magukat irányító zenészek csapata, akik a Bécsi Állami Operaház zenekarában is játszanak, és nincs zeneigazgatójuk és állandó karmesterük. Ez azt jelenti, hogy a zenészek döntik el, ki vezényli őket, és nincs egyetlen karmester sem, aki túlságosan befolyásolná a hangzásukat. Claudio Abbado egyszer így fogalmazott:

Nem vezénylem őket; együtt hozunk létre zenét.

Az operaházi játék Clemens Hellsberg hegedűs szerint azért fontos, mert a zenészek folyamatosan találkoznak a legfőbb természetes hangszerrel, az emberi hanggal. "Ez arra késztet, hogy valamiféleképpen lélegezz együtt az énekessel. És hogy artikulálj, frazeálj úgy, mint az emberi hang."

A hagyománytiszteletnek persze vannak hátulütői. 1997-ig a zenekarba nem vettek fel állandó játékosként nőket, és még mindig rendkívül alacsony a nők aránya az együttesben. A filharmonikusoknak szembe kellett nézniük a náci évekkel is. Több mint százhetvenöt éves történelmükre büszkék, ők "alkották meg" Brahms II. és III., illetve Mahler IX. szimfóniáját. Otto Nicolai 1842-ben alapította a zenekart, de hiba lenne semmit sem változni. "Sokat beszélünk arról, hogy tartsuk meg ezt a hangzást. Tisztának kell maradnia" - mondta Hellsberg. - "De változnunk is kell. Ha ugyanúgy hangoznánk, mint Otto Nicolai idejében, az együttes már nem létezne."

(Az írás a New York Times riportja alapján készült.)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Otthon a zenében – Ismerd meg Borsos Kata hegedűművésznőt!

Ki gondolná, hogy a finom vonású, fiatal hegedűművésznő idejét a doktori képzés és három gyermek tölti ki? A Zeneakadémia fiatal tehetségeit bemutató portrésorozatunk első részében Borsos Katával ismerkedhet meg a közönség, akinek DLA zárókoncertjére január 25-én kerül sor a Solti Teremben.
Klasszikus hír

Február 10-ig lehet jelentkezni a Virtuózokba

2022-ben öt ország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Szlovénia fiatal művészei mérkőzhetnek meg a nemzetközi sztárokból álló szuperzsűri és a televíziónézők előtt.
Klasszikus magazin

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Klasszikus ajánló

Versenyművet ihletett az Oscar-díjas filmzene

A Pannon Filharmonikusok a tőle megszokott lendülettel, különleges zenetörténeti érdekességgel indítja az új évet a Müpában közönségének. A január 28-án pénteken, 19.30-tól felhangzó műsor egyik főszereplője „a vörös hegedű”, amelyet a káprázatos Elina Vähälä hegedűművésznő szólaltat meg.
Klasszikus gyász

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.