Klasszikus

Bécsi Filharmonikusok: a világ legjobb zenekara?

2017.10.01. 16:24
Ajánlom
Kevés szimfonikus együttes őrizte meg úgy egyedülálló, összetéveszthetetlen hangzását, mint a Bécsi Filharmonikusok. Megnézzük, mi a titkuk!

A csökönyösségük az, ami miatt ennyire különböznek hangzásukban minden más együttestől a világon

- mondta egykor Zubin Mehta karmester. "Az oboák, a klarinétok, a kürtök, a trombiták, a timpani mind ugyanolyan típusú hangszerek a mai zenészek kezében, mint amilyeneken az elődeik játszottak."

Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok

Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok (Fotó/Forrás: Hiroyuki Ito / Getty Images Hungary)

Ha csukott szemmel kellene különbséget tenni a világ nagy zenekarai között, egyre nehezebben menne. Sok zenész panaszkodik arra, hogy az együttesek egyéni hangja megszűnik, elhalványul, és ezek helyébe valami egyenhangzás lép. Abban viszont mindenki egyetért, hogy az 1842-ben alapított bécsi zenekar ebben kivétel.

A "bécsi hangzást" sokan tanulmányozták már a zenekritika, az akusztika, a hangszerkészítés és a zenetörténet szempontjai alapján. Ha le kellene írnunk, milyen ez a hangzás, talán a pazar, a gazdag, forró és bársonyos mellékneveket használhatnánk. A New York Timesnak az együttes zenészei elmondták, hogy a hagyománytisztelet és a különleges hangszerek szeretete hogyan alakította a hangzásukat.

A kürt

A világ legtöbb kürtjátékosa szerint a bécsi kürtökkel lehetetlen normálisan játszani, mert állandóan megbicsaklanak és recsegnek. A széleskörben használt kettőskürt helyett, amely a F és a B-hangolást egyesíti magában, a bécsiek csak az F-hangolásút használják. Wolgang Vladar elmondta, hogy az utóbbi évtizedekben az együttes modernebb hangszerekre cserélte a régiket, de a hangolás megmaradt. Még akkor is, ha nehezebb játszani a bécsi kürtökön, jobban szeretik ezeket, mivel

a hangszerek ereje nem nyomja el a zenekart

úgy, mint a kettőskürtöké. "Kedvezőbben elegyedik a zenekarral, különösen ami a fafúvósokat illeti."

Az oboa

A bécsi együttes az oboák révén is kiemelkedő. Az alábbi videóban Clemens Horak, a zenekar oboistája egy New York-i kollégájával, Stuart Brecziskivel hasonlították össze a hangszerüket. Mindketten egyetértettek abban, hogy nehéz lenne oboát cserélniük, és jól játszaniuk a másikén. "Bécs olyan, mint valamiféle sziget, ahol az oboa is máshogy fejlődött" - mondta Horak. A bécsi oboa és nádból készült fúvókája rövidebb, szélesebb belső furattal rendelkezik, és más ujjrendet követel. A legfőbb különbség hangzás szempontjából az oboista szerint az, hogy a bécsi oboa kevesebb vibratóval szól.

A bécsi keringő

Zubin Mehta azt mondja, "valószínűleg" felismerné az együttes hangzását csukott szemmel, de ha bécsi keringőt játszanak, akkor egészen biztosan ráhibázna. "Ha bármilyen keringőt hallok a rádióban, rögtön meg tudom állapítani, hogy osztrák zenekar játszik-e, és hogy az a Bécsi Filharmonikusok. Nem egyszerűen a hangzás miatt. A nyugodt ritmus, az összhangban szóló lazaság az oka. És ez nem negatívum! Ez olyan dolog, amit semelyik más együttes nem tud megcsinálni."

Rainer Honeck, az együttes egykori koncertmestere megmutatta, hogy

a bécsi keringő titka

az, hogy második ütés siet, a harmadik ütés előtt pedig nagyon pici hezitálás hallható. De nem ilyen egyszerű a történet. "Minden darab különböző. Hagyományból fakad, hogy kell játszani, érzésből."

Őket nem lehet vezényelni

A Bécsi Filharmonikusok független, saját magukat irányító zenészek csapata, akik a Bécsi Állami Operaház zenekarában is játszanak, és nincs zeneigazgatójuk és állandó karmesterük. Ez azt jelenti, hogy a zenészek döntik el, ki vezényli őket, és nincs egyetlen karmester sem, aki túlságosan befolyásolná a hangzásukat. Claudio Abbado egyszer így fogalmazott:

Nem vezénylem őket; együtt hozunk létre zenét.

Az operaházi játék Clemens Hellsberg hegedűs szerint azért fontos, mert a zenészek folyamatosan találkoznak a legfőbb természetes hangszerrel, az emberi hanggal. "Ez arra késztet, hogy valamiféleképpen lélegezz együtt az énekessel. És hogy artikulálj, frazeálj úgy, mint az emberi hang."

A hagyománytiszteletnek persze vannak hátulütői. 1997-ig a zenekarba nem vettek fel állandó játékosként nőket, és még mindig rendkívül alacsony a nők aránya az együttesben. A filharmonikusoknak szembe kellett nézniük a náci évekkel is. Több mint százhetvenöt éves történelmükre büszkék, ők "alkották meg" Brahms II. és III., illetve Mahler IX. szimfóniáját. Otto Nicolai 1842-ben alapította a zenekart, de hiba lenne semmit sem változni. "Sokat beszélünk arról, hogy tartsuk meg ezt a hangzást. Tisztának kell maradnia" - mondta Hellsberg. - "De változnunk is kell. Ha ugyanúgy hangoznánk, mint Otto Nicolai idejében, az együttes már nem létezne."

(Az írás a New York Times riportja alapján készült.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Őrködjetek! – Léner Péter az SZFE-ügyről

Lapunkhoz eljuttatott levelében megszólalt az SZFE kapcsán a 84 éves Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, érdemes művész, akinek fia, Léner András is apja nyomdokaiba lépett: színész és rendező. A levelet változtatás nélkül közöljük!
Színház

A két pápa – Magyarországon először a Rózsavölgyiben

Vecsei H. Miklós igazi színászlegendákkal állítja színpadra XVI. Benedek és Ferenc pápa különleges kapcsolatát.
Klasszikus

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Klasszikus kritika

A hang szépsége – A Pannon Filharmonikusok Bécsi barátok című koncertjéről

Szeptember 19-én a pécsi Kodály Központban egy tavaszról elhalasztott hangversenyt hallhatott a közönség: a Pannon Filharmonikusok vendégeként Baráth Emőke adott elő Haydn- és Mozart-áriákból összeállított, súlytalannak nem mondható hangszeres számokkal gazdagított programot. A zenekart Vass András, a zenekar állandó karmestere vezényelte.
Klasszikus hír

Költözni kényszerül a Rádiózenekar

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez kerül a Magyar Rádió által használt három épület, a Rádiózenekar viszont még nem szolgál közzétehető információkkal az ügyben. Az biztos, hogy költözniük kell.
Klasszikus hír

Elmarad a Nemzeti Filharmonikusok évadnyitó hangversenye

Nem tartják meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szeptember 25-i koncertjét a Müpában, miután több tag kontaktusba került fertőzött személlyel.
Klasszikus interjú

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.