Klasszikus

Beethoven 10 legrosszabb műve, rangsorolva

2021.01.04. 12:30
Ajánlom
A legnagyobb mestereknek is vannak rossz – vagy legalábbis nem jó – műveik. A bonni zeneszerző szintúgy alkothat gyengét, mint ahogy egy kismester jót. Összeszedtük a tíz leggyengébb Beethoven-művet, hogy Önnek ne kelljen!

Tavaly Ludwig van Beethoven születésének 250. évfordulóját ünnepelte a zenei világ. Az emlékév során sok publikáció foglalkozott a mester helyével a zenetörténetben, volt, akik a fehér (bőr)színben uralkodó kultúra letéteményeseként kárhoztatták (természetesen tévesen), mások pedig azért vakarták a fejüket a jubileum kapcsán, mert szerintük más, kevésbé ismert zeneszerzőkre kellene felhívni úgy a figyelmet, ahogy Beethovenre.

Alábbi listánk nem azért született, hogy Beethoven hírnevét csorbát ejtsünk. (Nem is tudnánk, a zeneszerző helye kikezdhetetlen a kánonban.) Mindössze azért szedtük össze a tíz legrosszabb Beethoven-művet, hogy megmutassuk, a legnagyobbaknak is vannak gyengébb alkotásaik, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy a zenehallgatás közben saját értékítéletünknek még jobban érdemes hinnünk, mint annak a brandnek, amely a műsorfüzetben vagy a lemezen szerzőnévként szerepel.

A VAN magazin segítségével készült összeállítás természetesen szubjektív, hozzászólásaikat, ellenvetéseiket közösségi oldalunkon várjuk!

Lássuk hát a tíz legrosszabb művet, a lista végéről indulva!

10. Hármasverseny

A zongorára, hegedűre és csellóra írt Hármasverseny egyetlen igazi előnye, hogy lehetőséget ad a sztárparádéra. Arról a gyengén sikerült lemezről már korábban írtunk, amelyen Richter, Ojsztrah és Rosztropovics játszik Karajan vezénylete mellett, de nem az az egyetlen all-stars előadás: Anne-Sophie Mutter, André Previn, Lynn Harrell Kurt Masur dirigenssel készítettek felvételt, de egy komolyzenei menedzser álma valósult meg Daniel Barenboim, Itzhak Perlman és Yo-Yo Ma közös zenélésével is. A zenemű viszont nem a szerző legjobb műve. Időnként fel-felkapjuk a fejünket egy-egy jobb szakasz hallatán, de a Hármasverseny nélkülözi azt a feszes szerkezetet és újdonságot, invenciót, amiért Beethovent szeretjük.

9. Eroica variációk

A zenetörténészek számára bizonyára érdekes forrást jelent Beethoven opus 35-ös variációsorozata, amelyben először bukkan fel az évvel később komponált Eroica-szimfónia utolsó tételének témája, az egyszeri zenehallgató számára azonban huszonhárom percnyi várakozás a darab: azt az elementáris élményt ugyanis nem adja meg, amit az Eroica-szimfónia, egy idő után tömény kínlódás hallgatni. Ne legyünk azonban igazságtalanok! A variációsorozat minden bizonnyal nélkülözhetetlen előtanulmány volt a későbbi nagy műhöz.

8. Für Elise

Aki úgy véli, a Für Elise jó, az nem nyomogatott még elég kapucsengőt. A rövid bagatell annyira nem beethoveni, hogy egy feltételezés szerint nem is Beethoven komponálta. A sors fintora, hogy az utca embere inkább ismeri ezt a szerzőtől, mint akár az Örömódát vagy a Sors-motívumot.

7. „Grenadiermarsch”

Beethoven gránátos indulóját az ember szívesen elcserélné egy tál grenadírmarsra, de hogy a krumplis tészta és Beethoven rajongóit se sértsük meg, érdemes leszögezni: nincs baj a művel, csak annyi, hogy négy és fél perccel hosszabb a kelleténél.

6. Sally in Our Alley – Skót népdal

A klasszikus zene kedvelői számára talán meglepetés, hogy Beethovent kifejezetten érdekelte a népzene. Több mint százhatvan skót, ír, walesi és angol népdalt dolgozott fel, csakúgy mint svájci, tiroli, kozák, orosz, spanyol, lengyel magyar és portugál tradicionális dallamokat. Hogy a bécsi mester a folk ihlető erejéhez fordult, az nem kis részben köszönhető George Thomson skót úriembernek, aki minden lében kanál természetével összhangban sok, a korban neves zeneszerzőt megkeresett a kéréssel, hogy dolgozzák fel hazája népdalait. Így született Beethoven 25 skót dala, amelyet opus 108-as szám alatt adtak közre. A mai fül számára némelyik meglehetősen problematikus. A Sally In Our Alley olyan, mintha egy osztrák söröző vendége karaoke-zni próbálna, de az akcentusa és a habitusa egyaránt akadályozná a dologban.

5. h-moll Allegretto

Nem sportszerű, hogy ezt a korai darabot listánkon szerepeltetjük, de a cikkszerzőnek úgyis lőttek: meg fogják enni az Olvasók. Ez a korai, opus szám nélküli darab csak azt mutatja, hogy nem muszáj mindent eljátszani csak azért, mert Beethoven. Ha már a régi idők zeneirodalmában kutakodunk, tegyük szélesebb látókörrel, fedezzük fel olyan kismesterek remekműveit, mint Anton Reicha, Muzio Clementi vagy Luigi Boccherini.

4. Karfantázia

Gyakran tekintik a Kilencedik szimfónia előfutárának, de a Karfantáziát valószínűleg nem az a világmegváltó lelkület szülte, ami a későbbi magnum opust. 1808 decemberében Beethoven művei nagyszabású jótékonysági koncerten szerepeltek, amelyen kórus, énekes szólisták és zongorista, valamint zenekar szerepelt. Ez a mű azért született, hogy a zárószámban a fellépők együtt is muzsikálhassanak. Az ember viszont tanácstalan a húszperces kompozíciót hallgatva: egyszerre szimfonikus költemény, kantáta, zongoraverseny és szimfónia. És ha már egy komplett zenekar és kórus összejött, akkor akár a Kilencedik negyedik tételét is előadhatnák, nem? (A történethez hozzátartozik, hogy a Kilencedik zárótétele sem tetszett mindenkinek; Verdinek sem.)

3. Bundeslied “In allen guten Stunden” Op. 122

Fárasztó négy perc, alighanem egyike azoknak a kompozícióknak, amely a politikára fogékony Beethoven legrosszabb oldalát mutatják. A zeneszerzőt máig sok kritika éri azért, mert az ő művészetében először jelenik meg a politika hajtóereje: van, ahol ez működik, és van, ahol rendkívül kínos. A Bundesliedet leginkább egy autoriter rendszerben játszódó történelmi dráma egyik jelenetében tudom elképzelni, ahol gyerekek és felnőttek éneklik vörös (vagy bármilyen színű) nyakkendőben egy unalmas pártrendezvényen.

2. C-dúr trió két oboára és angolkürtre

Trió két oboára és angolkürtre – már a cím is szörnyen hangzik (elnézést kérünk e derék hangszerek művészeitől). A lehetetlen hangszerelés eredményeképpen egyszerűen nem létezik olyan előadás, amely élvezhető lenne, mindegyik hamis. Az opus szám viszont félrevezető: nem a VII. szimfónia komponálása környékén keletkezett a darab, hanem 1794-ben. A négytételes darabot átírták két hegedűre és brácsára is, megjavítani az sem tudta.

1. Wellington győzelme

A Csataszimfóniaként is ismert zenekari műnek vitathatatlan helye van listánkon: Beethoven sem kedvelte, de kritikusainak azért önérzetesen replikázott: „Amit ürítek, az is jobb, mint amire maguk csak gondolni tudnak!”

A darabot a szerző V. Györgynek ajánlotta, és Arthur Wellesley tábornoknak az észak-spanyolországi Vitoriában, Joseph Bonaparte, Napóleon bátyja által vezetett francia sereg felett aratott győzelme alkalmából komponálta. Wellesley később megkapta a Wellington hercege címet, de a derék lordnak sem tetszett a nagy német alkotása. Egy kétes eredetű anekdota szerint Wellington grófjától egy orosz követ megkérdezte az ősbemutatón, hogy ilyen volt-e a csata is. „Istenemre mondom, ha ilyen lett volna, magam is megfutamodom.”

beethoven-logo-ver7-115931.jpg

Süketelés Beethovenről

A Beethoven emlékévben számos cikkünk született a mesterről. Böngésszen tovább sorozatunk írásai között!

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Klasszikus

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Improvizáció, ütősök és ősbemutatók az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál zárókoncertjein

Végéhez közeledik az év elejének izgalmas kortárs zenei programsorozata, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál, ám február elején még a tőlük megszokottan sokszínű koncertekkel várják a közönséget.
Klasszikus ajánló

Korcsolán Orsolya modern és kortárs műveket játszik a Zeneakadémián

A ragyogó külföldi sikereket elérő hegedűművész Eötvös Péter, Richard Strauss és Kurt Weill műveiből ad hangversenyt, amely egyben doktori képzésének zárókoncertje is lesz.
Klasszikus ajánló

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.
Klasszikus interjú

„Egy hallgató azt írta, ha nem lett volna a Notturno, végzett volna magával” – Interjú Némethy Attilával

Némethy Attila zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanárával a Bartók Rádiónál vezetett műsorairól, a közönség érdeklődéséről és a hagyományok átadásáról beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Schubert-sorozattal indítja az évet a Concerto Budapest

A Hallgassunk Schubertet! tematikus nap január 28-án a schuberti életmű változatos műfaji kínálatával és sztárvendégekkel várja közönségét három koncertre a Zeneakadémiára.