Klasszikus

Beethoven a géniusz és a tehetség különbségéről

2017.06.14. 09:21
Ajánlom
A bécsi mester a zseni egyik archetípusa: az öntörvényű, zabolátlan művész, aki tisztában saját végességével. Hogyan ismerünk fel egy lángelmét? Erre a kérdésre keresünk választ.

Beethoven nem egyszerűen zeneszerző az utókor szemében. Két évszázaddal később még mindig a művészi géniusz epitómája, a vad hajzatú, magas homlokú, szúrós szemű zseni, a magasabb rendű figura, Isten választott edénye, aki felsőbb szférákból közvetíti a Zenét nekünk, halandóknak. Közben a test ellentmond az elmének: a zseni süket, elszigetelt és szegény, de e körülmények nélkül alighanem írt volna ilyen műveket. Huh. Ez így elég súlyos, nem?

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

A zsenire más szabályok vonatkoznak, mint másokra. Rudolf főherceg felismerte, hogy Beethoven különcségét, szeszélyét, udvariatlanságát tolerálni kell. A zeneszerző ezzel létre is hozta következő két évszázad művészegyéniségének egyik prototípusát, az excentrikus, öntörvényű, outsider individuumot, amilyen aztán Van Gogh, Dalí, Picasso, Tolsztoj, Warhol, Burroughs, Jimi Hendrix is volt.

Beethoven fiatalkorától kezdve szédületes energiákat mozgatott meg a zenében. A híres bécsi zongorista, kortársa, akivel zongora-párbajozott, így emlékszik rá:

Ez a fiatalember valószínűleg az ördögnek dolgozik! Soha nem hallottam senkit úgy játszani, mint ő.

Úgy veszi a játék nehézségeit, ahogy arról nem is álmodhatunk!” Beethoven művein – és azok önkényességén – a korabeli kritikusok is megdöbbentek, gyakran a szemére vetették – vagy egyszerűen tétova csodálattal figyelték –, hogy végtelen mennyiségű ötletet halmoz egymásra és bizarr rendszer szerint rendezi el őket. De a zeneszerző nem törődött ezzel, egyszerűen csak úgy komponált, ahogy az ösztönei diktálták.

Beethoven tisztában volt kiválasztottságával, és végtelenül érdekelte a filozófia és a vallás, az ideák e két ősi világa. „Nézzük, hogy éled újjá hamvaiból a főnixmadár” – mondta Schubertnek a történet szerint, amikor a fiatalabb kolléga szivarhamuja a kottájára esett. Beethoven zenéje a fensőbbséget, Istent kereste, de tudta, hogy a halandó nagy árat fizet azért, ha az isteni közelébe merészkedik: éppúgy, ahogy Ikarosz az antik monda szerint, vagy Faust a goethei történetben. Beethoven számára ez az ár a süketség és a kitaszítottság volt.

De mit jelent zseninek lenni?

A tehetség és a zsenialitás különbségét többen megfogalmazták már – különböző módokon. Henry David Thoreau így írt:

A Géniuszi Ember (...) egy ihletett vagy démoni személyiség, aki tökéletes műveket alkot olyan szabályok alapján, melyeket még nem fedeztünk fel.

A mesterember az, aki egyszerűen alkalmazza azokat a szabályokat, melyeket már felfedeztünk.”

Nem véletlenül ábrázoljuk szinte istenként őt

Nem véletlenül ábrázoljuk szinte istenként őt

Schopenhauer szerint a tehetséges mesterember el tudja érni a célt, amit senki más; a zseni viszont azt a célt éri el, amit senki más nem lát. „A tehetség jelentőség nélküli. Sok tehetséges romhalmazt ismerek” – mondta James Baldwin kissé szarkasztikusan.

Jan Swafford monográfus ragyogóan írja le a beethoveni géniusz lényegét. „A zsenialitás az, ami a tehetséget kiegészíti. A tehetség nagyrészt az emberrel született (...), de végső soron nem elég a legmagasabb teljesítményekhez. A zsenialitásnak mindig a tehetségben kell gyökereznie, de frissességet, a képzelet vadságát, dühöngő ambíciót is magában hordozza, a tanulásra és a fejlődésre való készséget (...), illetve annak a képességét, hogy ne csak az erősségeit, hanem a gyengeségét is használja, és meglepje nemcsak a másikat, hanem önmagát is.”

Beethoven egy 1812–es levelében így ír:

Az igazi művészben nincsen büszkeség.

Látja, hogy a művészetnek nincs határa, és homályosan ugyan, de azzal is tisztában van, hogy milyen messze van ő az áhított céltól; miközben mások csodálják, ő azon sajnálkozik, hogy még nem érte el azt, amihez képest géniusza is csupán olyan, mint a távoli nap.”

Felhasznált források

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallange. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Klasszikus óbudai danubia zenekar

Baráth Emőke és az Óbudai Danubia koncertjét közvetítjük élőben

Pénteken este Händel műveiből ad koncertet a világszerte ismert magyar énekesnő az ÓDZ kíséretével. Ha nem tud ott lenni a BMC-ben, kövesse az eseményt a Fidelio Facebook oldalán.
Klasszikus magazin

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.
Klasszikus ajánló

Könnyed kortárs kalandok az Óbudai Társaskörben

A Budapest Saxophone Quartet szaxofonosaival folytatódik a kortárszenei sorozat, először ad magyar nyelvű sanzonestet Szilágyi Enikő, lesz filmvetítés, visszatérnek Seress Rezső-slágerei, nem maradnak el az operarészletek, lesz medley és mashup – az Óbudai Társaskör februári kínálatából szemezgettünk.
Klasszikus ajánló

Berlioz ritkán hallható brácsaversenyét adja elő Szűcs Máté

A Harold Itáliában is elhangzik a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amelyet a Müpa után a Pesti Vigadóban is megismétel az együttes.