Klasszikus

Beethoven a géniusz és a tehetség különbségéről

2017.06.14. 09:21
Ajánlom
A bécsi mester a zseni egyik archetípusa: az öntörvényű, zabolátlan művész, aki tisztában saját végességével. Hogyan ismerünk fel egy lángelmét? Erre a kérdésre keresünk választ.

Beethoven nem egyszerűen zeneszerző az utókor szemében. Két évszázaddal később még mindig a művészi géniusz epitómája, a vad hajzatú, magas homlokú, szúrós szemű zseni, a magasabb rendű figura, Isten választott edénye, aki felsőbb szférákból közvetíti a Zenét nekünk, halandóknak. Közben a test ellentmond az elmének: a zseni süket, elszigetelt és szegény, de e körülmények nélkül alighanem írt volna ilyen műveket. Huh. Ez így elég súlyos, nem?

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

A klasszikus Beethoven-kép: a zseni káoszban és nyomorban dolgozik

A zsenire más szabályok vonatkoznak, mint másokra. Rudolf főherceg felismerte, hogy Beethoven különcségét, szeszélyét, udvariatlanságát tolerálni kell. A zeneszerző ezzel létre is hozta következő két évszázad művészegyéniségének egyik prototípusát, az excentrikus, öntörvényű, outsider individuumot, amilyen aztán Van Gogh, Dalí, Picasso, Tolsztoj, Warhol, Burroughs, Jimi Hendrix is volt.

Beethoven fiatalkorától kezdve szédületes energiákat mozgatott meg a zenében. A híres bécsi zongorista, kortársa, akivel zongora-párbajozott, így emlékszik rá:

Ez a fiatalember valószínűleg az ördögnek dolgozik! Soha nem hallottam senkit úgy játszani, mint ő.

Úgy veszi a játék nehézségeit, ahogy arról nem is álmodhatunk!” Beethoven művein – és azok önkényességén – a korabeli kritikusok is megdöbbentek, gyakran a szemére vetették – vagy egyszerűen tétova csodálattal figyelték –, hogy végtelen mennyiségű ötletet halmoz egymásra és bizarr rendszer szerint rendezi el őket. De a zeneszerző nem törődött ezzel, egyszerűen csak úgy komponált, ahogy az ösztönei diktálták.

Beethoven tisztában volt kiválasztottságával, és végtelenül érdekelte a filozófia és a vallás, az ideák e két ősi világa. „Nézzük, hogy éled újjá hamvaiból a főnixmadár” – mondta Schubertnek a történet szerint, amikor a fiatalabb kolléga szivarhamuja a kottájára esett. Beethoven zenéje a fensőbbséget, Istent kereste, de tudta, hogy a halandó nagy árat fizet azért, ha az isteni közelébe merészkedik: éppúgy, ahogy Ikarosz az antik monda szerint, vagy Faust a goethei történetben. Beethoven számára ez az ár a süketség és a kitaszítottság volt.

De mit jelent zseninek lenni?

A tehetség és a zsenialitás különbségét többen megfogalmazták már – különböző módokon. Henry David Thoreau így írt:

A Géniuszi Ember (...) egy ihletett vagy démoni személyiség, aki tökéletes műveket alkot olyan szabályok alapján, melyeket még nem fedeztünk fel.

A mesterember az, aki egyszerűen alkalmazza azokat a szabályokat, melyeket már felfedeztünk.”

Nem véletlenül ábrázoljuk szinte istenként őt

Nem véletlenül ábrázoljuk szinte istenként őt

Schopenhauer szerint a tehetséges mesterember el tudja érni a célt, amit senki más; a zseni viszont azt a célt éri el, amit senki más nem lát. „A tehetség jelentőség nélküli. Sok tehetséges romhalmazt ismerek” – mondta James Baldwin kissé szarkasztikusan.

Jan Swafford monográfus ragyogóan írja le a beethoveni géniusz lényegét. „A zsenialitás az, ami a tehetséget kiegészíti. A tehetség nagyrészt az emberrel született (...), de végső soron nem elég a legmagasabb teljesítményekhez. A zsenialitásnak mindig a tehetségben kell gyökereznie, de frissességet, a képzelet vadságát, dühöngő ambíciót is magában hordozza, a tanulásra és a fejlődésre való készséget (...), illetve annak a képességét, hogy ne csak az erősségeit, hanem a gyengeségét is használja, és meglepje nemcsak a másikat, hanem önmagát is.”

Beethoven egy 1812–es levelében így ír:

Az igazi művészben nincsen büszkeség.

Látja, hogy a művészetnek nincs határa, és homályosan ugyan, de azzal is tisztában van, hogy milyen messze van ő az áhított céltól; miközben mások csodálják, ő azon sajnálkozik, hogy még nem érte el azt, amihez képest géniusza is csupán olyan, mint a távoli nap.”

Felhasznált források

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Klasszikus london

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Klasszikus interjú

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.