Klasszikus

Beethoven, a modern zongora első pionírja

2024.04.05. 10:35
Ajánlom
Az első zeneszerző volt, aki öntörvényűen a saját útjára lépett, de első azok közül is, akik észrevették, mennyi szerzői lehetőséget tartogat a modern zongora. Rudolf Buchbinder koncertje előtt idézzük fel Beethoven, a zongoraszólista alakját, aki kiemelkedett a korabeli, rendkívül kompetitív bécsi zenei szcénából.

Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.

Csodagyerek volt, bár a legnagyobb csoda, hogy nem ment el a kedve egy életre a zenéléstől. Ludwig van Beethoven ötévesen kapta első leckéit, akkor még a klavikord nevű hangszeren, amely rövidebb és halkabb is volt, és töredékére képes annak, amire a fortepiano. Apja, Johann nyers és durva ember volt, ha ivott, megverte, megbüntette, még a pincébe is bezárta fiát. Gyakran megesett, hogy felverte álmából, és skálázásra kényszerítette. Hogy pontosan mi volt a célja, nem tudjuk biztosan, talán annak kell tulajdonítanunk a katonás szigort, hogy Mozarthoz hasonló wunderkindet akart faragni fiából.

Nagyszerű tehetséggel és erővel játszik a billentyűkön, pompásan olvas kottát, és Sebastian Bach Wohltemperiertes Klavier-sorozatának legtöbb darabját is lejátssza, amit Neefe úr adott a kezébe, és már ez is árulkodó

– írta Beethovenről egy zenei magazin 1783-ban. Ekkor már jócskán túl volt első nyilvános koncertjein: a legelsőt hétévesen adta, tizenkét évesen pedig Orange-Nassau hercege előtt játszott Hágában. Több tanára volt, akik közül az orgonista és komponista Christian Gottlob Neefét szokás kiemelni.

Rudolf_Buchbinder_002_c_Marco_Borggreve_web-144213.jpg

Rudolf Buchbinder (Fotó/Forrás: Marco Borggreve / Bartók Tavasz)

Ugyanilyen lényeges kérdés lenne, hogy pontosan milyen hangszeren játszott Beethoven gyerekkorában. A források gyakran csak „klavierről”, azaz billentyűkről beszélnek, amely egyaránt jelentheti az orgonát – amin Beethoven bizonyosan tudott játszani, de nem vált a kedvencévé –, illetve a fortepianót is, amely újdonságnak számított a korban. Neefe maga eredetileg orgonista volt, de Carl Philipp Emanuel Bach csodálójaként nagyra tartotta a már említett klavikordot, és ismerkedett a fortepianóval is.

Az új hangszer izgalomban tartotta a zenészeket. Egyik feljegyzésében Neefe ámulattal ír „a piramis alakú Hammerklavierról”. Arról már megoszlottak a vélemények, hogy miféle zenék tolmácsolására alkalmasak ezek az új instrumentumok, és nem véletlen, hogy később, húszas éveinek elején Beethoven is hosszú levelezést folytatott a témában. Egyik levelezőpartnere Andreas Streicher, a nála kilenc évvel idősebb zongorista és zongorakészítő volt. Ekkor a fortepiano még számos kihívást tartogatott a fejlesztők és a muzsikusok számára is. A cseh származású Anton Reicha – akinek művei épp az elmúlt években élik reneszánszukat – leírt egy esetet, amikor Beethoven egy Mozart-concertóval lépett fel a bonni udvarban.

Vagy a fiatal virtuóz nyúlt túl határozottan a billentyűkhöz, vagy – ami valószínűbb – a hangszer bírta rosszul a strapát.

„Leginkább a zongorahúrok eltávolításával voltam elfoglalva, amelyek elpattantak a kalapácsok alatt. Beethoven ragaszkodott a versenymű befejezéséhez, én meg fel-felugráltam kirántani a húrokat. Keményebben dolgoztam, mint a szólista.”

Beethoven 1792-ben Waldstein gróf támogatásával Bécsbe költözött, ahol igen kompetitív mezőny alakult ki a zongoristák között. Megjelenése kisebb szenzációt okozott, kivételes gyorsaságát dicsérték, és azt, hogy „a legnagyobb nehézségeket is könnyedén megoldotta” a billentyűknél.

Egyes visszaemlékezések szerint fejjel lefelé is olvasott kottát, egyik védjegye pedig az egy kézzel játszott kettős trilla volt.

Hogy milyen hevesen vett részt maga Beethoven a zongoristák közötti erőfitogtatásban, azt megnyert hangszerpárbajok is bizonyítják. Elsősorban persze a zeneszerzés érdekelte. Egy Mozart-darabból hegedűre és zongorára írt variáció kottakiadásának előszavában így fogalmazott: „Nem kellett volna megírnom ezt a zenedarabot, ha nem jutott volna tudomásomra, hogy egyes bécsi zenészek, miután rögtönzésemet hallják egyik este, másnap átveszik stílusom különlegességeit, és saját maguk büszkélkednek vele...

És más okom is volt: a vágy, hogy zavarba hozzam ezeket a bécsi zongoristákat, akik közül nem egyet esküdt ellenségemnek mondok.

Beethoven mindazonáltal nem csinált magából cirkuszi látványosságot – egy anekdota szerint egy bárónő a lábaihoz borulva kérlelte, hogy játsszon neki egy partin, de Beethoven makacsul visszautasította.

Egészen 1807-ig saját maga számára komponálta zongoradarabjait, köztük a Waldstein-szonátát, amelyről tudjuk, hogy egy olyan Érard zongorán született, amilyet később Liszt is használt. Ugyancsak Liszthez kötődik a Hammerklavier-szonáta: ezt a monumentális darabot, amely a modern zongora minden adottságát kihasználja, sokáig eljátszhatatlannak tartották, míg a magyar virtuóz a harmincas években a repertoárjára nem vette.

Külön érdemes szót ejteni a zongoraversenyekről, amelyek – csakúgy, mint Mozart vagy a kor neves zeneszerző-zongorista virtuózai számára – presztízskérdést is jelentettek. Beethoven csaknem egyidőben komponálta első két zongoraversenyét, és mindkettőt 1795 márciusában, első nyilvános bécsi koncertjén mutatta be. Ő maga később zsengéknek tartotta ezeket a műveket, érett korszakában azonban saját maga írt kadenciát a másodikhoz, ami azt jelzi, hogy mégsem szerette volna, ha feledésbe süllyednek. Nyolc évvel később, 1803 áprilisában hallotta először a világ a 3. zongoraversenyt – aligha a legkiemelkedőbb előadásban, mivel a város legjobb zenészeit aznap Haydn Teremtésének előadására bérelték fel, ráadásul a kotta sem volt teljesen kész.

Szinte üres oldalakat láttam, legfeljebb néhány jelölés állt a kottalapokon, amik egyiptomi hieroglifákra emlékeztettek

– számolt be Beethoven lapozója, Ignaz von Seyfried.

S bár rohamosan veszítette el a hallását, maga Beethoven mutatta be legtöbbet játszott zongoraversenyét is, a 4-es számot viselő G-dúrt. A koncertre 1808. december 22-én került sor, de a művet már másfél évvel korábban hallhatták Franz Joseph von Lobkowitz herceg vendégei egy privát hangversenyen. Ez a bravúros darab, amit a kritikusok is az egekbe magasztaltak, Beethoven középső – gyakran a „prométheuszi” jelzővel illetett – alkotói periódusában keletkezett, ám nincs meg benne az az elemi, égető tűz, mint az 5. szimfóniában. Épp ellenkezőleg: elég csak meghallgatni az egy szál zongorán felcsendülő, intim nyitóütemeket.

Az említett koncert – pár nappal 1808 karácsonya előtt – egyben a zongoraművész Beethoven búcsúkoncertje is volt. Ötödik zongoraversenyét, a „Császár” melléknevet viselő Esz-dúrt már Friedrich Schneider mutatta be a lipcsei Gewandhaus zenekarával.

Beethoven zongoraversenyei két este, április 6-án és 7-én hallhatók Rudolf Buchbinder és a Nemzeti Filharmonikusok előadásában a Müpában.

A Bartók Tavasz előadásairól érdekességek olvashatók az eseménysorozat blogoldalán.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Beethoven (forrás: Bartók Tavasz)

Szenvedély egy életen át – Rudolf Buchbinder és Beethoven

Kapcsolódó

Szenvedély egy életen át – Rudolf Buchbinder és Beethoven

A világhírű zongoraművészt Beethoven legavatottabb előadói között tartják számon. Budapesti hangversenyein a zeneszerző valamennyi zongoraversenyét hallhatjuk tőle, április 6-án és 7-én ad koncertet a Nemzeti Filharmonikusokkal a Müpában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Klasszikus

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Jazz/World

Ha uralod a csöndet, a tiéd lehet – beszélgetés João Camarero brazil gitárművésszel

João Camarero rendkívül kellemes beszélgetőpartner és hihetetlenül kifinomult játékú előadóművész, akiből a világ legtermészetesebb módján árad a zene. A brazil gitárművésszel a budapesti fellépését megelőző napon beszélgettünk.
Vizuál

Enyedi Ildikó megkezdte új filmje, a Csendes barát forgatását

A németországi helyszínek felvétele után május 28-án Magyarországon folytatódik Enyedi Ildikó legújabb filmjének forgatása. A most készülő, szerzői alkotás érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Klasszikus hír

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus ajánló

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.
Klasszikus hír

A világ egyik legkeresettebb szólistája, Augustin Hadelich tart mesterkurzust a Concerto Budapestnél

Elisabeth Leonskaja és Christian Tetzlaff után Augustin Hadelich hegedűművész, a Yale School of Music professzora tart ingyenesen látogatható mesterkurzust május 29-én a Concerto Budapest Páva utcai székházában.
Klasszikus gyász

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.