Klasszikus

Beethoven hálaéneke gyógyulás után

2020.12.12. 15:10
Ajánlom
Hosszú betegség után felgyógyulva a bécsi mester megalkotta az egyik leggyönyörűbb vonósnégyestételt, ami ma, kétszáz évvel később is vigaszt jelenthet nehéz időkben. Hallgassuk meg közösen utolsó előtti kvartettjének lassú tételét!

Ludwig van Beethoven életének nehéz időszakát élte 1825-ben. Hangulatingadozásaival elidegenítette magát közeli barátaitól, unokaöccséhez írt levelében dühös szavakkal panaszkodott családtagjaira. Egyik szolgálója visszaemlékezése szerint viselkedése gyakran volt zavaros, mozgása hirtelen – séta közben a kezeit lóbálta, hangosan beszélt, kiabált, miközben füzetébe ötleteket jegyzetelt. Viseltes megjelenése miatt még rendőrök is igazoltatták egy ízben, akik nem ismerték fel a köztiszteletben álló zeneszerzőt.

Még rosszabb következett: áprilisban bélgyulladással kellett orvoshoz mennie, aki eltiltotta a kávétól, az alkoholtól, a badeni fürdőzést javasolt és friss házitejet. Beethovent mindig is lenyűgözte a vidék, de most az életéért aggódott.

Badeni tartózkodása alatt, májusban írta az a-moll vonósnégyesének (op. 132) áhítatosan gyönyörű lassú tételét, amelyhez alcímet – avagy rövid programot – is csatolt: „Egy felgyógyult beteg hálaimája az Istenséghez, líd hangnemben”. Vagy ahogy németül emlegetjük a tételt: Heiliger Dankgesang.

„Az örök csatázó »vadóc«, a nyughatatlan lelkű, mindannyiszor a győzelem kivívásáig megállni képtelen hős könnyes hálaadása ez a kvartett tétel. Kíméletlen sorscsapásán – hallása végső elvesztése – igyekezett enyhíteni, segítséget nyújtani az az orvos, aki egy amatőr vonósnégyes primáriusa volt, akinek köszönetként készült ez a gyönyörű kamaramű” – írta a darabról Ungár István karnagy.

A Dankgesang húszperces tétele öt részre osztható. Az első három-négy perc olyan, akár egy fokozatosan olvadó jégtükröt figyelni. Mint egy meditációs gyakorlat. Molto adagio – tehát nagyon lassan játszandó. Hangkészlete a középkori egyházi zenében használt líd hangsor, F-lídben vagyunk. Ezt egy trillákkal fűszerezett, derűs rész ellenpontozza, amely olyan, mint a kinyíló tavasz, 3/8-adban, D-dúrban. „Újabb erőre kapva”, írta Beethoven a kottába. Ezután kétszer tér vissza a lassú szakasz, egyszer pedig – közötte – az élénk rész.

Beethoven számára kegyelmi pillanat lehetett, hogy felgyógyult betegségéből, az alkotás aktusában pedig megtapasztalhatta azt a lebegő, időntúli állapotot, ami ennek a vonósnégyes-tételnek az utolsó perceiben megjelenik. „Doktor, csukja be az ajtót a halál előtt, a hangjegyek megsegítik a szükségben lévőt!” – írta a zeneszerző a szabadidejében hegedülő orvosának.

A Heiliger Dankgesangot hallgatni azóta is megtisztító élmény. Megihlette a leukémiában szenvedő Bartók Bélát, aki III. zongoraversenyének lassú tételében idézi meg elődjét, és nyomokban felfedezhető Arnold Schönberg 1946-os vonóstriójában is.

A lázongó lélek lecsitul a gyógyulás halvány, de valamelyest biztatást adó reményével

– írja Ungár a zenéről. Most, egy világjárvány – bízva mondhatjuk – végéhez közeledve, jusson eszünkbe Beethoven, aki így adott köszönetet a gyógyulásért. Jobb hely lesz a világ, ha – miután veszteségeinkkel számot vetettünk – ennek csak a töredékére képesek leszünk.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Színház

Üt, mint egy Pintér Béla-i óraszerkezet – kritika a Szutyok stuttgarti bemutatójáról

Pintér Béla színdarabjai között vannak olyanok, amelyek mindeddig „házon belül” maradtak. Másokat színre vittek határon innen és túl, magyarul és idegen nyelven. Bár a Szutyok annak idején talán „csak itt, csak most” jellegű drámaszövegnek tűnhetett, az élet nem ezt igazolta, hanem az ellenkezőjét.
Zenés színház

Alpaslan Ertüngealp zongoraművész-karmester is pályázik az Opera élére

A Magyarországon élő, törökországi görög származású művész a közösségi oldalán osztott meg egy fényképet a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára beadott pályázatáról.
Vizuál

Elhunyt Ragályi Elemér, Kossuth-díjas operatőr

A 83 esztendős filmes szakember halálának hírét a család közölte a Telexszel.
Jazz/World

Török kori csaták népi dallamokkal – Eredics Benjamin tánczenéjét mutatják be a Bartók Tavaszon

A Müpa 2020-as Zeneműpályázatán az egyik győztes darab Eredics Benjamin Végvárak, vitézek című alkotása volt. A mű most koncertszerű előadásban hangzik el a Bartók Tavaszon.
Könyv

23 kortárs író dolgozik Budapest nagyregényén

A projektben részt vevő művészek már kiválasztották a lakosság által beküldött történeteket legjobbjait, és hozzá is láttak a fejezetek megírásához. A könyvet novemberben vehetjük kézbe.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

A virtuóz és a művész – százötven éve született Szergej Rahmanyinov

1873. április 1-jén látta meg a napvilágot a 20. század egyik legnagyobb zongoristája, aki a történelem viharai ellenére is gazdag zeneszerzői életművet hagyott hátra. Szergej Rahmanyinovra emlékezünk.
Klasszikus interjú

„Ha nem áldozunk az oktatásra, ne várjuk, hogy a fiatalok értelmiségi felnőtté váljanak” – Interjú Farkas Gáborral

Farkas Gábor zongoraművész életében egyaránt fontos szerep jut a tanításnak és az előadó- művészetnek. A Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetőjével áprilisi koncertje kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Sztárelőadók Kismartonban – Idén is a zeneélet nagyságai koncerteznek a Herbstgold Fesztiválon

Szeptember 9-től 24-ig Julian Rachlin, a Herbstgold Fesztivál művészeti vezetője ismét kitűnő művészeket invitál Kismartonba, például Angelika Kirschlagert, John Eliot Gardinert, Kristīne Opolaist vagy Kirill Gersteint.
Klasszikus hír

OTT VAN címmel hirdette meg jövő évi Müpa-bérletét a Pannon Filharmonikusok

A Pannon Filharmonikusok a 2023/2024-es évadban két évtizede áll a Müpa színpadán ötkoncertes bérletsorozatával, melynek hangversenyein a jövő évadban is neves vendégművészekkel muzsikálnak együtt.
Klasszikus ajánló

Még egy hétig tart az ingyenes programdömping a Pesti Vigadóban

A végéhez közeledik az egyhónapos Essentia Artis kiállítás és programsorozat. A grandiózus művészünnep utolsó Kultúra és innováció elnevezésű tematikus napján, március 29-én a fényművészet kerül fókuszba.