Klasszikus

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

2017.08.07. 15:07
Ajánlom
Ezt nem mi mondjuk, hanem Giuseppe Verdi. Egy zenetörténész azt a kérdést is felvetette, hogy vajon akkor is imádnánk-e ezt a szimfóniát, ha nem a bonni mester írja.

A zeneirodalom legismertebb műve, ikonikus darab, amelyhez csupa romantikus elképzelések kötődnek, és amelyet illetlenség nem szeretni. Természetesen Beethoven IX. szimfóniájáról van szó. Ez az a mű, amelynek Örömódája az Európai Unió himnusza lett, és

ennek a szimfóniának a hosszához alakították a CD-lemezek 74 perces játékidejét.

És ha csak annyit mondunk, hogy Kilencedik, mindenki tudja, hogy nem Bruckner, Mahler vagy Sosztakovics szimfóniájáról van szó, hanem a bécsi klasszikát betetőző mester d-moll, op. 125-ös művéről.

Beethoven a szimfóniával olyan magasra tette vele a mércét, hogy az egyes szerzőket egyenesen megbénított. Brahms már negyvenhárom éves volt, mikor végre megírta az első szimfóniáját (op. 68), amit azonmód a Tizedikként kezdtek emlegetni. Bruckner és Mahler pedig úgy vélték, a Kilencedik után nincs tovább.

Hogy miért talált Beethoven műve ekkora népszerűségre?

A szimfónia a Jó, a Szép, az Öröm győzelme a káosz, a háborúság és a rossz fölött.

A negyedik tételben megjelenő kórus által a finálé dicsőséges, mi több, megdicsőítő erejű.

Amikor 1951-ben megnyitották a bayreuthi Wagner-fesztivált, ez a szimfónia hangzott el: a Harmadik Birodalom bukásával győzedelmeskedik a jó a gonosz felett. A szimfónia az egység, a béke szimbóluma, és gyakran politikai tartalommal töltik meg. Idén a BBC Proms koncertek egyikén a Kilencedik előadása közben valaki EU-zászlót lengetett a nézőtéren a Brexit ellen tiltakozva.

Pedig nem feltétlenül jó, ha valami ennyire népszerű. Gondoljunk csak Vivalditól A négy évszakra, vagy Mozarttól a Kis éji zenére, amelyet annyit hallottunk már, hogy menthetetlenül meguntuk. A mindenhol hallható Örömóda, a IX. szimfónia negyedik tétele sohasem váltott ki osztatlan lelkesedést a kritikusokból, de még egy olyan tekintélyes zeneszerzőből sem, mint Verdi, aki így írt:

... Beethoven Kilencedik szimfóniájának első három tétele varázslatos, de a negyedik tétel elég rossz. Soha senki nem fog az első tétel fenségének közelébe érni, de keveseknek sikerült olyan rosszul énekhangra írni, mint ahogy azt a zárótételben halljuk. És a Beethovent övező tekintély miatt mégis mindenki azt mondja: Így kell ezt csinálni.

A korabeli kritikusok között is voltak olyanok, akiknek nem tetszett a finálé, és – természetesen mi mást... – a zeneszerző siketségét okolták miatta. Ezek a szakírók voltak kisebbségben, de Nicholas Cook, aki monográfiát írt a szimfóniáról, felveti, hogy ez nem feltétlenül lett volna így, ha nem Beethoven a szerző. Cook szerint ha például Berlioz írta volna a szimfóniát, többen excentrikusnak, öntörvényűnek és hozzá nem értőnek mondták volna a szerzőt. (És persze tegyük hozzá: Berlioz imádta a Kilencediket, valószínűleg azt se bánta volna, ha kővel dobálják, ha ő írhatta volna.)

Az alábbi felvételen Riccardo Muti vezényli a Chicagói Szimfonikusokat 

 

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Kapcsolódó

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Vizuál

Filmek, amelyek megtisztítanak minket

CIkkünkben 5+1 filmeket ajánlunk, amelyek úgy hatnak ránk, mint egy őszinte beszélgetés, vagy mint egy hosszú aszály után érkező eső, amely megtisztítja a levegőt és teljes bensőnket.
Plusz

Látogatás a csokoládé birodalmában – a Lindt svájci múzeumában jártunk

Svájc nem csupán a síelők és a sajtrajongók paradicsoma, kiváló tejtermelési lehetőségei miatt az ország a csokoládé történetébe is beírta magát. A Lindt csokoládé gyártása Zürich mellett zajlik, az üzem mellett azonban 2020 óta egy interaktív múzeum is működik.
Zenés színház

Már elérhető a 2025-ös Budapesti Wagner-napok programja

A nürnbergi mesterdalnokokkal, a Tannhäuserrel és Bryn Terfel estjével várja a közönséget a Müpa Wagner-fesztiválja, amelyet a jövő évadban június 6. és 29. között rendeznek meg.
Zöldhullám

KÉP-regény: Viharos idők

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, miért komolyan kell venni a Balaton jelzéseit vihar idején, és mi volt élete leghosszabb háromnegyed órája.
Vizuál

Amerikai thriller nyerte az Arany Pálmát

Sean Baker amerikai független rendező Anora című filmjével érdemelte ki a világ legrangosabb filmfesztiváljának a fődíját. Mutatjuk a gála legnagyobb nyerteseit.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Száz év muzsikája szólal meg a magyar klasszikus zene napján

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok a magyar klasszikus zene napján Kocsis Zoltán emléke, valamint a hazai komolyzene és annak alkotói előtt tisztelegnek.
Klasszikus interjú

„Fújj szabadon!” – interjú Hőna Gusztáv harsonaművésszel

Miért értékelődött fel a harsona szerepe a 20. század második felében? Hogyan jelent meg a hangszer új funkciókban: szóló- és kamaraművekben segítve a komponistákat egy új zenei nyelv megalkotásában? Hőna Gusztáv Liszt Ferenc-díjas harsonaművészt az MMA kérdezte.
Klasszikus ajánló

Remekművek és újrafelfedezett különlegességek – jön a III. Haydneum Egyházzenei Fesztivál

A hazai régizenejáték legnagyobbjait hallhatja a közönség a Haydneum immár harmadik alkalommal megrendezett Egyházzenei Fesztiválján, július 7. és 15. között, az Egyetemi templomban.
Klasszikus hír

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Klasszikus hír

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.