Klasszikus

Beethoven Kilencedikje annyira túlértékelt!

2017.08.07. 15:07
Ajánlom
Ezt nem mi mondjuk, hanem Giuseppe Verdi. Egy zenetörténész azt a kérdést is felvetette, hogy vajon akkor is imádnánk-e ezt a szimfóniát, ha nem a bonni mester írja.

A zeneirodalom legismertebb műve, ikonikus darab, amelyhez csupa romantikus elképzelések kötődnek, és amelyet illetlenség nem szeretni. Természetesen Beethoven IX. szimfóniájáról van szó. Ez az a mű, amelynek Örömódája az Európai Unió himnusza lett, és

ennek a szimfóniának a hosszához alakították a CD-lemezek 74 perces játékidejét.

És ha csak annyit mondunk, hogy Kilencedik, mindenki tudja, hogy nem Bruckner, Mahler vagy Sosztakovics szimfóniájáról van szó, hanem a bécsi klasszikát betetőző mester d-moll, op. 125-ös művéről.

Beethoven a szimfóniával olyan magasra tette vele a mércét, hogy az egyes szerzőket egyenesen megbénított. Brahms már negyvenhárom éves volt, mikor végre megírta az első szimfóniáját (op. 68), amit azonmód a Tizedikként kezdtek emlegetni. Bruckner és Mahler pedig úgy vélték, a Kilencedik után nincs tovább.

Hogy miért talált Beethoven műve ekkora népszerűségre?

A szimfónia a Jó, a Szép, az Öröm győzelme a káosz, a háborúság és a rossz fölött.

A negyedik tételben megjelenő kórus által a finálé dicsőséges, mi több, megdicsőítő erejű.

Amikor 1951-ben megnyitották a bayreuthi Wagner-fesztivált, ez a szimfónia hangzott el: a Harmadik Birodalom bukásával győzedelmeskedik a jó a gonosz felett. A szimfónia az egység, a béke szimbóluma, és gyakran politikai tartalommal töltik meg. Idén a BBC Proms koncertek egyikén a Kilencedik előadása közben valaki EU-zászlót lengetett a nézőtéren a Brexit ellen tiltakozva.

Pedig nem feltétlenül jó, ha valami ennyire népszerű. Gondoljunk csak Vivalditól A négy évszakra, vagy Mozarttól a Kis éji zenére, amelyet annyit hallottunk már, hogy menthetetlenül meguntuk. A mindenhol hallható Örömóda, a IX. szimfónia negyedik tétele sohasem váltott ki osztatlan lelkesedést a kritikusokból, de még egy olyan tekintélyes zeneszerzőből sem, mint Verdi, aki így írt:

... Beethoven Kilencedik szimfóniájának első három tétele varázslatos, de a negyedik tétel elég rossz. Soha senki nem fog az első tétel fenségének közelébe érni, de keveseknek sikerült olyan rosszul énekhangra írni, mint ahogy azt a zárótételben halljuk. És a Beethovent övező tekintély miatt mégis mindenki azt mondja: Így kell ezt csinálni.

A korabeli kritikusok között is voltak olyanok, akiknek nem tetszett a finálé, és – természetesen mi mást... – a zeneszerző siketségét okolták miatta. Ezek a szakírók voltak kisebbségben, de Nicholas Cook, aki monográfiát írt a szimfóniáról, felveti, hogy ez nem feltétlenül lett volna így, ha nem Beethoven a szerző. Cook szerint ha például Berlioz írta volna a szimfóniát, többen excentrikusnak, öntörvényűnek és hozzá nem értőnek mondták volna a szerzőt. (És persze tegyük hozzá: Berlioz imádta a Kilencediket, valószínűleg azt se bánta volna, ha kővel dobálják, ha ő írhatta volna.)

Az alábbi felvételen Riccardo Muti vezényli a Chicagói Szimfonikusokat 

 

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Kapcsolódó

Hogy lehetett egyszerre fasiszta és kommunista himnusz az Örömóda? Egy filozófus válaszol

Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótétele, bármily népszerű legyen is, nem könnyen fogyasztható zene. Miért változik vásári komédiává ez a fenséges muzsika? És hogy lehet, hogy az Örömódát minden politikai ideológia himnuszává tudta tenni? – teszi fel a kérdést szlovén sztárfilozófus, Slavoj Žižek.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyomokban Kovalikot tartalmaz – Széljegyzetek a Mefistofeléhez

Több mint tíz éve, 2010 őszén mutatta be a Magyar Állami Operaház Boito Mefistofele című operáját Kovalik Balázs rendezésében. A produkció a márciusi újranyitást követően, jelentősen megváltozott szereposztással újra műsorra került.
Klasszikus

Egy ukrán dallam, amit mindenki ismer

A háború kitörése óta az ukrán kultúra is egyre jobban a figyelem középpontjába kerül, ám létezik egy zenemű, amit eddig is világszerte ismertek. Csak épp azt nem tudják, hogy a dallam forrása egy ukrán zeneszerző népdalfeldolgozása.
Zenés színház

Elhunyt Teresa Berganza

A világhírű spanyol énekesnőt, számos mezzoszoprán szerep feledhetetlen alakítóját nyolcvankilenc éves korában érte a halál. A hírt a művész közösségi oldalán is közzétették.
Plusz

Kreativitás és környezetvédelem kapcsolódik össze az Eleven Tavasz fesztiválon

Megújult programözönnel várja a helyieket és a Bartók Béla Boulevard-ra látogatókat az Eleven Tavasz, ahol a workshopokon dolgozhatunk vadnövényekkel, készíthetünk skandináv fűzött szíveket, alkothatunk növényi tintákkal, elkészíthetjük első makettünket.
Vizuál

KÉP-regény: A klímakrízis madarai

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, jó-e vagy rossz kócsagot látni a Balatonnál.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Egy ukrán dallam, amit mindenki ismer

A háború kitörése óta az ukrán kultúra is egyre jobban a figyelem középpontjába kerül, ám létezik egy zenemű, amit eddig is világszerte ismertek. Csak épp azt nem tudják, hogy a dallam forrása egy ukrán zeneszerző népdalfeldolgozása.
Klasszikus hír

Orgona mesterkurzust tart Karosi Bálint és Szabó Balázs

Közösségi programokkal, koncertekkel és az orgona rejtelmeivel várja a jelentkezőket július 4. és 9. között a Budapest Orgona Mesterkurzus. Karosi Bálint és Szabó Balázs azok jelentkezését várja, akik mind a középfokú, mind a nehéz orgonarepertoárt jól ismerik.
Klasszikus kritika

Megfontoltan, líraian

A Zongora című sorozat rendezésében Berecz Mihályt követően újabb fiatal zongorista, Palojtay János adott szólóestet a Zeneakadémián, május 4-én. Ha van bennünk kellő türelem és igény az odafigyelésre, különleges élményben lehet részünk koncertjein.
Klasszikus ajánló

Negyedszázados fennállását ünnepli a Kremerata Baltica a Concerto Budapesttel

Három koncerten, rendkívüli és izgalmas összeállítású műsorral ünnepli a 75 éves Gidon Kremert és fiatal zenészekből álló, 25 éves kamaraegyüttesét a Keller András vezette Concerto Budapest a Zeneakadémián. A koncertek műsora múlt és jelen, a Baltikum és Magyarország közt képez hidat.
Klasszikus interjú

Nem mikrózunk semmit! – interjú Várdai Istvánnal

A Liszt Ferenc Kamarazenekar május 13-án zárja új művekkel, elit szólistákkal, szokatlan kihívásokkal tarkított évadát. Várdai István művészeti vezető elmesélte nekünk, hogyan vették az akadályokat, és mi vár az együttesre és közönségére a következő, jubileumi évadban.