Klasszikus

Beethoven ragtime-ot is komponált? Mégis, hogyan?

2019.03.03. 13:25
Ajánlom
Beethoven kései műveit egyfajta jazzes energia bolondítja, különösen ami az opus 111-es szonátát illeti. Nézzük meg, honnan merített a zeneszerző!

Ha az ember elkezdi Beethoven zongoraműveit hallgatni, egy idő után belefut néhány olyan darabba, amelyben kihallani valami jazzes, swinges ízt. Az opus 111-es c-moll szonáta némely szakasza egészen olyan, mintha Beethoven boogie woogie-t vagy ragtime-ot szeretett volna írni. Hasonlíthatjuk Scott Joplinhoz, csakhogy ő mintegy hetven évvel később élt.

Természetesen őrültség lenne azzal érvelni (pedig néhányan megtették), hogy Beethoven azért fedezte fel ezeket a szinkópás ritmusokat, mert fekete volt. (Hogy miről szól az elmélet, miszerint a zeneszerző afrikai felmenőkkel rendelkezik, az legyen egy másik cikk tárgya.) A jelenség „zeneibb” és valószínűbb megközelítése inkább azt sugallja, hogy Beethoven puszta invencióval jutott el olyan ritmusokhoz, amelyek majd mintegy száz év múlva, az afrikai spirituálék és a fekete jazz közvetítésével jutnak el a nyugati zenébe.

De hogy miről is van szó, ahhoz hallgassunk meg néhány példát. Elsőként Claudio Arrau előadásában az opus 111-es c-moll szonátát. Ebben 15:30-tól kezdődnek az izgalmak, ez a zene akár egy Buster Keaton-burleszk aláfestő zenéje is lehetne.

Arrau előadása viszont nem a jazz felől közelít Beethovenhez. (Miért is közelítene onnan?) John Ogdon előadása jóval szemléletesebb. Hallgassuk meg ugyanezt az ő játékával!

Ennyire direkten nem, de más művekben is fellelhető az a karakter, amely a mai fülnek inkább bugisnak hat, mint bécsi klasszikusnak. A Diabelli-variációkban például ezt az izgalmas basszusszólamot halljuk.

Az op. 126-os Bagatellekben, az op. 132-es vonósnégyes zárótételében, az op. 131-es vonósnégyes ötödik tételében és az op. 135-ös vonósnégyes Scherzójában is érdemes ritmikai képletekre bukkanunk.

Giovanni Bietti, az Ascoltare Beethoven c. könyv szerzője tudni véli, hogyan kerültek jazzes elemek a komponista zenéjébe. Beethoven 1803-ban felkérést kapott néhány skót népdal feldolgozására, de a munkát csak 1810-ben tudta elkezdeni. Az azt követő 10-12 évben azonban mintegy 170 feldolgozást készített skót, ír, angol, walesi, lengyel, német, tiroli, svájci, francia, olasz, magyar, orosz, ukrán, dán, svéd, portugál és spanyol népdalokból (köztük két bolerót is írt). (Az egyik ilyen skót feldolgozás a Highland Harry a 12 skót népdal c. sorozatból, WoO 156.) Ezeket a műveket Bietti szerint még ma is udvarias, klasszicizáló előadásban halljuk, ha halljuk egyáltalán. De ha számba vesszük, hogy mennyiféle nép zenéjével találkozott Beethoven 1810-től kezdődően, nem csodálkozzunk azon sem, hogy a zenéjében is hangsúlyosabbak lettek a tüzes, eleven ritmusok, amelyek közül néhány egészen hasonlít az Újvilágban később kialakuló ragtime-ra és jazzre.

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Kapcsolódó

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Színház

Petíció indult és tüntetést szerveznek a kulturális élet totális átszervezése ellen

Teljesen ellehetetlenítené a függetlenek működését, de a kőszínházak műsorpolitikáját is felülről irányítaná a kormány egy új törvényjavaslat szerint. Ennek megakadályozására szerveznek december 9-én tüntetést a fővárosi kőszínházak – emellett petíció is indult a törvényjavaslat elfogadása ellen. FRISSÍTVE
Plusz

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Vizuál

Online elérhető magyar filmek (nem csak) külföldieknek

Mindig is meg akartad mutatni a külföldi ismerőseidnek, hogy miért jók a hazai mozifilmek? Itt a lehetőség!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus galéria

Láttál már hangszobrot?

Élmény marad – különleges hangszobor-kiállítással készül az ünnepekre a Müpa és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Világsztárok által aláírt hangszobrokból és egy közel öt méter magas, függesztett elemből álló grandiózus installáció várja a látogatókat az ünnepi készülődés jegyében a Müpa Zászlóterében december 5-től.
Klasszikus gyász

Elhunyt Bónis Ferenc zenetörténész

Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence egykori tanítványa 87 éves volt.
Klasszikus hír

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Klasszikus gyász

Elhunyt Meizl Ferenc klarinétművész

Életének 96. évében elhunyt Meizl Ferenc klarinétművész, a Zeneakadémia nyugalmazott tanszékvezető tanára, Bácsbokod díszpolgára.
Klasszikus hír

Kelemen Gáspár nyerte az Országos Koncz János Hegedűversenyt

Kelemen Gáspár nyerte a XVI. Országos Koncz János Hegedűverseny nagydíját, a megmérettetést november 29. és december 1. között rendezték Szombathelyen.