Klasszikus

Beethoven ragtime-ot is komponált? Mégis, hogyan?

2019.03.03. 13:25
Ajánlom
Beethoven kései műveit egyfajta jazzes energia bolondítja, különösen ami az opus 111-es szonátát illeti. Nézzük meg, honnan merített a zeneszerző!

Ha az ember elkezdi Beethoven zongoraműveit hallgatni, egy idő után belefut néhány olyan darabba, amelyben kihallani valami jazzes, swinges ízt. Az opus 111-es c-moll szonáta némely szakasza egészen olyan, mintha Beethoven boogie woogie-t vagy ragtime-ot szeretett volna írni. Hasonlíthatjuk Scott Joplinhoz, csakhogy ő mintegy hetven évvel később élt.

Természetesen őrültség lenne azzal érvelni (pedig néhányan megtették), hogy Beethoven azért fedezte fel ezeket a szinkópás ritmusokat, mert fekete volt. (Hogy miről szól az elmélet, miszerint a zeneszerző afrikai felmenőkkel rendelkezik, az legyen egy másik cikk tárgya.) A jelenség „zeneibb” és valószínűbb megközelítése inkább azt sugallja, hogy Beethoven puszta invencióval jutott el olyan ritmusokhoz, amelyek majd mintegy száz év múlva, az afrikai spirituálék és a fekete jazz közvetítésével jutnak el a nyugati zenébe.

De hogy miről is van szó, ahhoz hallgassunk meg néhány példát. Elsőként Claudio Arrau előadásában az opus 111-es c-moll szonátát. Ebben 15:30-tól kezdődnek az izgalmak, ez a zene akár egy Buster Keaton-burleszk aláfestő zenéje is lehetne.

Arrau előadása viszont nem a jazz felől közelít Beethovenhez. (Miért is közelítene onnan?) John Ogdon előadása jóval szemléletesebb. Hallgassuk meg ugyanezt az ő játékával!

Ennyire direkten nem, de más művekben is fellelhető az a karakter, amely a mai fülnek inkább bugisnak hat, mint bécsi klasszikusnak. A Diabelli-variációkban például ezt az izgalmas basszusszólamot halljuk.

Az op. 126-os Bagatellekben, az op. 132-es vonósnégyes zárótételében, az op. 131-es vonósnégyes ötödik tételében és az op. 135-ös vonósnégyes Scherzójában is érdemes ritmikai képletekre bukkanunk.

Giovanni Bietti, az Ascoltare Beethoven c. könyv szerzője tudni véli, hogyan kerültek jazzes elemek a komponista zenéjébe. Beethoven 1803-ban felkérést kapott néhány skót népdal feldolgozására, de a munkát csak 1810-ben tudta elkezdeni. Az azt követő 10-12 évben azonban mintegy 170 feldolgozást készített skót, ír, angol, walesi, lengyel, német, tiroli, svájci, francia, olasz, magyar, orosz, ukrán, dán, svéd, portugál és spanyol népdalokból (köztük két bolerót is írt). (Az egyik ilyen skót feldolgozás a Highland Harry a 12 skót népdal c. sorozatból, WoO 156.) Ezeket a műveket Bietti szerint még ma is udvarias, klasszicizáló előadásban halljuk, ha halljuk egyáltalán. De ha számba vesszük, hogy mennyiféle nép zenéjével találkozott Beethoven 1810-től kezdődően, nem csodálkozzunk azon sem, hogy a zenéjében is hangsúlyosabbak lettek a tüzes, eleven ritmusok, amelyek közül néhány egészen hasonlít az Újvilágban később kialakuló ragtime-ra és jazzre.

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Kapcsolódó

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kórházba került Rost Andrea

„Szeretettel és együttérzéssel gondolok minden embertársamra, aki a fertőzéssel küzd!” – írta Facebook oldalán Rost Andrea, akit a bejegyzés tanúsága szerint néhány napja a Szent László Kórházban kezelnek koronavírussal.
Vizuál

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Klasszikus

Korán megkapta Kocsis áldását – Berecz Mihály a Kult50-ben

„Születésem óta a zene állandó része életemnek”, írja az 1997-es születésű Berecz Mihály rövid önéletrajzában. Valóban így van. De a zene kezdetben nem a klasszikus műfaj köntösében volt jelen az életében, hanem a népművészet révén.
Klasszikus

Egmont-nyitány tízezer tüntető előtt – interjú Juhász Bence karmesterrel

Október 23-án hatalmas tömeg állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. A Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara pedig egy olyan zeneművet vitt utcára, amellyel történelmi időket idézett: Beethoven forradalmi Egmont-nyitányát. Juhász Bence karmester beszélgetésünkben felelevenítette a különleges előadást.
Színház

Újabb házassági leckék középhaladók

Ősbemutatóra készül a Centrál Színház, ugyanis október 30-án mutatják be az évek óta nagy sikerrel futó Házassági leckék középhaladóknak folytatását. Florian Zeller francia író gondolta újra az eredeti előadás alaphelyzetét és még egy estére összehozta a szereplőket.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Egmont-nyitány tízezer tüntető előtt – interjú Juhász Bence karmesterrel

Október 23-án hatalmas tömeg állt ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett. A Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara pedig egy olyan zeneművet vitt utcára, amellyel történelmi időket idézett: Beethoven forradalmi Egmont-nyitányát. Juhász Bence karmester beszélgetésünkben felelevenítette a különleges előadást.
Klasszikus videó

Cecilia Bartoli és Andrea Bocelli együtt énekelnek – VIDEÓ

Közös dalt adott ki Andrea Bocelli és Cecilia Bartoli. A Pianissimo klipje egy olasz villában forgott.
Klasszikus gyász

53 évesen elhunyt Stéphane Chapuis bandoneónművész

A tangóharmonikán és bandoneónon játszó virtuóz egyaránt otthon volt a jazzben, a klasszikus zenében és a világzenében. Rák okozta korai halálát.
Klasszikus kult50

Korán megkapta Kocsis áldását – Berecz Mihály a Kult50-ben

„Születésem óta a zene állandó része életemnek”, írja az 1997-es születésű Berecz Mihály rövid önéletrajzában. Valóban így van. De a zene kezdetben nem a klasszikus műfaj köntösében volt jelen az életében, hanem a népművészet révén.
Klasszikus lemezajánló

Éneklő apácák a klasszikus zenei listák élén

Az egyik legnagyobb zenekiadónál jelent meg a Poor Clares of Arundel kóruslemeze, az apácák pedig rögtön az eladási listák élére törtek.