Klasszikus

Beethoven ragtime-ot is komponált? Mégis, hogyan?

2019.03.03. 13:25
Ajánlom
Beethoven kései műveit egyfajta jazzes energia bolondítja, különösen ami az opus 111-es szonátát illeti. Nézzük meg, honnan merített a zeneszerző!

Ha az ember elkezdi Beethoven zongoraműveit hallgatni, egy idő után belefut néhány olyan darabba, amelyben kihallani valami jazzes, swinges ízt. Az opus 111-es c-moll szonáta némely szakasza egészen olyan, mintha Beethoven boogie woogie-t vagy ragtime-ot szeretett volna írni. Hasonlíthatjuk Scott Joplinhoz, csakhogy ő mintegy hetven évvel később élt.

Természetesen őrültség lenne azzal érvelni (pedig néhányan megtették), hogy Beethoven azért fedezte fel ezeket a szinkópás ritmusokat, mert fekete volt. (Hogy miről szól az elmélet, miszerint a zeneszerző afrikai felmenőkkel rendelkezik, az legyen egy másik cikk tárgya.) A jelenség „zeneibb” és valószínűbb megközelítése inkább azt sugallja, hogy Beethoven puszta invencióval jutott el olyan ritmusokhoz, amelyek majd mintegy száz év múlva, az afrikai spirituálék és a fekete jazz közvetítésével jutnak el a nyugati zenébe.

De hogy miről is van szó, ahhoz hallgassunk meg néhány példát. Elsőként Claudio Arrau előadásában az opus 111-es c-moll szonátát. Ebben 15:30-tól kezdődnek az izgalmak, ez a zene akár egy Buster Keaton-burleszk aláfestő zenéje is lehetne.

Arrau előadása viszont nem a jazz felől közelít Beethovenhez. (Miért is közelítene onnan?) John Ogdon előadása jóval szemléletesebb. Hallgassuk meg ugyanezt az ő játékával!

Ennyire direkten nem, de más művekben is fellelhető az a karakter, amely a mai fülnek inkább bugisnak hat, mint bécsi klasszikusnak. A Diabelli-variációkban például ezt az izgalmas basszusszólamot halljuk.

Az op. 126-os Bagatellekben, az op. 132-es vonósnégyes zárótételében, az op. 131-es vonósnégyes ötödik tételében és az op. 135-ös vonósnégyes Scherzójában is érdemes ritmikai képletekre bukkanunk.

Giovanni Bietti, az Ascoltare Beethoven c. könyv szerzője tudni véli, hogyan kerültek jazzes elemek a komponista zenéjébe. Beethoven 1803-ban felkérést kapott néhány skót népdal feldolgozására, de a munkát csak 1810-ben tudta elkezdeni. Az azt követő 10-12 évben azonban mintegy 170 feldolgozást készített skót, ír, angol, walesi, lengyel, német, tiroli, svájci, francia, olasz, magyar, orosz, ukrán, dán, svéd, portugál és spanyol népdalokból (köztük két bolerót is írt). (Az egyik ilyen skót feldolgozás a Highland Harry a 12 skót népdal c. sorozatból, WoO 156.) Ezeket a műveket Bietti szerint még ma is udvarias, klasszicizáló előadásban halljuk, ha halljuk egyáltalán. De ha számba vesszük, hogy mennyiféle nép zenéjével találkozott Beethoven 1810-től kezdődően, nem csodálkozzunk azon sem, hogy a zenéjében is hangsúlyosabbak lettek a tüzes, eleven ritmusok, amelyek közül néhány egészen hasonlít az Újvilágban később kialakuló ragtime-ra és jazzre.

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Kapcsolódó

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Vizuál

Kulisszatitkok: így készült a Brian élete

A hetvenes években egy filmes stáb Tunéziába utazott, hogy leforgassa Jézus életének történetét a születésétől a kereszthalálig (Názáreti Jézus - 1977). A nyomukban pedig – sokszor ugyanazokon a helyszíneken és statisztákkal - egy hatfős angol csapat elkészítette a saját verzióját. A negyven éve bemutatott film a Pythonok szerint is legjobb közös munkájuk, amelyben gyakorlatilag az élet minden helyzetére megtalálható a válasz.
Tánc

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Klasszikus

Mezítláb vagy sportcipőben a színpadon – Kaposfest-napló

A Kaposfest harmadik napján egy különleges Martinů-kvartett, egy Sosztakovics-szonáta, illetve Schumann, Brahms és Dietrich közös alkotása örvendeztette meg a fesztivál közönségét. Kritikai beszámoló.
Klasszikus

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Medve ölte meg a 44 éves Julien Gauthier francia zeneszerzőt

Julien Gauthier a természet hangjait rögzítette készülő művéhez, amikor egy medve támadt rá Kanadában.
Klasszikus életrajz

Magyarul is megjelenik Fischer Ádám életrajzi könyve

A karmester 70. születésnapjára jelenik meg Oplatka András életrajzi könyve szeptember elején. Természetesen német nyelven is kiadják.
Klasszikus kritika

Mezítláb vagy sportcipőben a színpadon – Kaposfest-napló

A Kaposfest harmadik napján egy különleges Martinů-kvartett, egy Sosztakovics-szonáta, illetve Schumann, Brahms és Dietrich közös alkotása örvendeztette meg a fesztivál közönségét. Kritikai beszámoló.
Klasszikus magazin

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.
Klasszikus évad

Köszönjük, hogy velünk töltötték a nyári estéket!

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is számos programmal várta az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje a vendégeket. Július 1. és augusztus 5. között klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenei stand up, opera és színházi előadás közül válogathattak az érdeklődők.