Klasszikus

Beethoven ragtime-ot is komponált? Mégis, hogyan?

2019.03.03. 13:25
Ajánlom
Beethoven kései műveit egyfajta jazzes energia bolondítja, különösen ami az opus 111-es szonátát illeti. Nézzük meg, honnan merített a zeneszerző!

Ha az ember elkezdi Beethoven zongoraműveit hallgatni, egy idő után belefut néhány olyan darabba, amelyben kihallani valami jazzes, swinges ízt. Az opus 111-es c-moll szonáta némely szakasza egészen olyan, mintha Beethoven boogie woogie-t vagy ragtime-ot szeretett volna írni. Hasonlíthatjuk Scott Joplinhoz, csakhogy ő mintegy hetven évvel később élt.

Természetesen őrültség lenne azzal érvelni (pedig néhányan megtették), hogy Beethoven azért fedezte fel ezeket a szinkópás ritmusokat, mert fekete volt. (Hogy miről szól az elmélet, miszerint a zeneszerző afrikai felmenőkkel rendelkezik, az legyen egy másik cikk tárgya.) A jelenség „zeneibb” és valószínűbb megközelítése inkább azt sugallja, hogy Beethoven puszta invencióval jutott el olyan ritmusokhoz, amelyek majd mintegy száz év múlva, az afrikai spirituálék és a fekete jazz közvetítésével jutnak el a nyugati zenébe.

De hogy miről is van szó, ahhoz hallgassunk meg néhány példát. Elsőként Claudio Arrau előadásában az opus 111-es c-moll szonátát. Ebben 15:30-tól kezdődnek az izgalmak, ez a zene akár egy Buster Keaton-burleszk aláfestő zenéje is lehetne.

Arrau előadása viszont nem a jazz felől közelít Beethovenhez. (Miért is közelítene onnan?) John Ogdon előadása jóval szemléletesebb. Hallgassuk meg ugyanezt az ő játékával!

Ennyire direkten nem, de más művekben is fellelhető az a karakter, amely a mai fülnek inkább bugisnak hat, mint bécsi klasszikusnak. A Diabelli-variációkban például ezt az izgalmas basszusszólamot halljuk.

Az op. 126-os Bagatellekben, az op. 132-es vonósnégyes zárótételében, az op. 131-es vonósnégyes ötödik tételében és az op. 135-ös vonósnégyes Scherzójában is érdemes ritmikai képletekre bukkanunk.

Giovanni Bietti, az Ascoltare Beethoven c. könyv szerzője tudni véli, hogyan kerültek jazzes elemek a komponista zenéjébe. Beethoven 1803-ban felkérést kapott néhány skót népdal feldolgozására, de a munkát csak 1810-ben tudta elkezdeni. Az azt követő 10-12 évben azonban mintegy 170 feldolgozást készített skót, ír, angol, walesi, lengyel, német, tiroli, svájci, francia, olasz, magyar, orosz, ukrán, dán, svéd, portugál és spanyol népdalokból (köztük két bolerót is írt). (Az egyik ilyen skót feldolgozás a Highland Harry a 12 skót népdal c. sorozatból, WoO 156.) Ezeket a műveket Bietti szerint még ma is udvarias, klasszicizáló előadásban halljuk, ha halljuk egyáltalán. De ha számba vesszük, hogy mennyiféle nép zenéjével találkozott Beethoven 1810-től kezdődően, nem csodálkozzunk azon sem, hogy a zenéjében is hangsúlyosabbak lettek a tüzes, eleven ritmusok, amelyek közül néhány egészen hasonlít az Újvilágban később kialakuló ragtime-ra és jazzre.

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Kapcsolódó

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.

Süketelés Beethovenről

Idén minden Beethovenről fog szólni: 250 éve született a Mester, kilenc örökérvényű szimfónia, szonáták, vonósnégyesek, s nem utolsósorban lapunk névadó operájának, a Fideliónak a szerzője. Nem csak a közönség kedvence, hanem a zenetudósoké is, így joggal reméljük, tudunk még újat mondani róla. Cikksorozatunkban nem csak zenei kérdésekről, hanem Beethoven koráról, annak történelméről is írunk. Kellemes olvasást és zenehallgatást kívánunk!

A sorozat cikkeit itt érheti el!

Legolvasottabb

Plusz

Lakatos György: „Ha csak egy gyermeken sikerült segíteni, már megérte”

Egy tragédia indította el, ám az azóta eltelt évtizedek alatt már több mint ezer beteg gyermeket sikerült támogatni. Lakatos György fagottművésszel, a kalocsai Kék Madár Fesztivál alapítójával beszélgettünk az idei eseménysorozat előtt.
Vizuál

Zsigmond Emőke alakítja Jane Austent a BBC új dokumentumsorozatában

Dramatizált jelenetekben, korabeli díszletek és ruhák között, nem utolsósorban az Örkény Színház színművészének alakításában elevenedik meg a brit közmédia új produkciójában a kétszázötven éve született Jane Austen.
Könyv

Beleolvasó – Berka Attila: Gryllusok – Egy család történetei

Berka Attila könyvében a hat Gryllus – Dániel, Vilmos, Dorka, Samu, Ábris és Alma – szabadon, azt és úgy mesélnek, amit és ahogy csak szeretnének. Megosztják velünk, mi a titkuk. Vagyis éppen azt, hogy valójában nincs is titok.
Plusz

Új Süsü-szobor került Csukás István síremlékére

A 2020-ban elhunyt legendás író-költő sírját tavaly decemberben rongálták meg, a művész örökösei ismét legyártatták az eredeti, Süsüt ábrázoló szobrot.
Vizuál

Gödöllőre költözteti a kormány a Mezőgazdasági Múzeumot a Vajdahunyad várából

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter a Gödöllői király kastélyban tartott sajtóeseményen jelentette be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár költözését – írta meg a Magyar Nemzet. Az új intézmény várthatóan 2029-ben nyílhat meg.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Régi kedvencek és új vendégek érkeznek az idei Kaposfestre

Augusztus 10–14. között immár tizenhatodik alkalommal rendezik meg a KaposFest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivált Kaposváron. A rangos esemény a Szivárvány Kultúrpalota falai között kínál változatos programot a komolyzene szerelmeseinek.
Klasszikus hír

Rangos párizsi zongoraversenyen ért el dobogós helyezést a Zeneakadémia hallgatója

Nanami Takewa az Île-de-France Nemzetközi Zongoraversenyen harmadik helyezést ért el. Falvai Katalin és Farkas Gábor növendéke a Concert Pianist kategóriában nyújtott kiemelkedő teljesítményt.
Klasszikus ajánló

A Concerto Budapest nyáresti koncertjei: világszínpadokat megjárt művészek a Pesti Vármegyeháza díszudvarán

Két, karakterében is különleges koncerttel készül a Concerto Budapest a nyári szezon egyik legintimebb helyszínére, a Pesti Vármegyeháza díszudvarára, Június 19-ére és 26-ára.
Klasszikus interjú

Farkas Gábor: „A legtöbb oktatónk a diploma után sem engedi el a növendéke kezét”

Hosszú átmeneti periódus után újra van rektora a Zeneakadémiának, május közepétől Dr. Farkas Gábor zongoraművész tölti be a pozíciót. A legfontosabb tervezett újításokról, az elefántcsonttorony-létről és a közösségi szellemről is beszélgettünk vele
Klasszikus ajánló

Felülmúlhatatlan remekművek várják a közönséget a Dohnányi-bérletben

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara a 2025/26-os évadban is a zenetörténet lebilincselő és különleges darabjaival, a magyar és nemzetközi klasszikus zene figyelemre méltó karmestereivel és szólistáival kínál egyedülálló koncertélményt.