Klasszikus

Beethoven-zongoraversenyek - Aimard, Harnoncourt

2003.06.16. 00:00
Ajánlom
„Mi értelme lehet még egyszer felvenni e régi csatalovakat?" - teszi fel a költői (és e formában szinte tiszteletlennek ható) kérdést Nikolaus Harnoncourt új albumának szólistája, az öt Beethoven-zongoraversenyt játszó Pierre-Laurent Aimard.

A francia zongoraművész a jelek szerint szükségesnek érezte, hogy a lemezek kísérőfüzetében megpróbáljon válaszolni e kérdésre: azt reméli, hogy - viszonylag új keletű -együttműködése Harnoncourt-ral a művek új, eddig nem hallott aspektusaira világít rá. Aimard így, első hallásra nagyon meggyőzőnek és gondolatgazdagnak tűnik; szívesen hallanék vele ugyanakkor Mozart-versenyműveket is, bár Harnoncourt éppen egy Beethoven-szonáta előadása alapján választotta e lemezekre partneréül.

Harnoncourt nem sok zongoristával készített felvételeket: Buchbinder véleményem szerint szerencsétlen választás volt a Brahms-versenyművekhez, s a Mozart-koncertek - roppant zenetörténeti súlyukhoz képest szinte teljesen hiányoznak a karmester diszkográfiájából. Aligha meglepő, hogy az interpretáció meglehetősen dirigensi fogantatású: Harnoncourt a partitúra minden hangjáról egyéni, határozott véleménnyel bír, s a kiváló Európai Kamarazenekar most is érzékenyen adja vissza e gondolatokat. A 2000 és 2002 között, Grazban készült felvételek minden versenymű esetében több, egymást követő koncert rögzítésével születtek: Harnoncourt célja a partitúra jelzéseinek tökéletes megfejtése, s nem jár messze a megoldástól. A zenekar artikulációja hallatlanul választékos és színes; érdemes kiemelni a dinamikai jelzések példás, rendkívül jól értelmezett megvalósítását. Más kérdés, hogy a - egyébként „modern" hangszereken játszó - zenekarban historikus timpanikat és natúrtrombitákat használó karmestert nem „zavarja-e” (főleg az első két-három versenymű esetében) a modern zongora alkalmazása. (Hogy pontosan milyen építésű hangszer, azt sajnos nem tudjuk meg a kísérőfüzetből.)

Közismert, hogy azon évtizedek, melyek alatt Beethoven öt zongoraversenye megszületett, óriási, szinte máig példátlan változást jelentettek az instrumentum fejlődéstörténetében: e változás előidézésében a koncertező Beethoven által képviselt új játékstílusnak alighanem fontos szerepe volt. Így az első két zongoraverseny annak idején még mindenképpen nagyjából olyan hangszeren (Walter-fortepianón) szólalt meg először, amilyenen Mozart utolsó koncertjeit adhatta, s e hangszeren játszva őket sokkal szembetűnőbb e zene forradalmi, újszerű jellege. Így Aimard is csak részben valósíthatja meg Beethoven meglehetősen extrém jelzéseit, s a zenekar precizitása mellett ez különösen szembetűnő. Ez azonban nem a szólista hibája, aki amúgy nagyon jól érti a karmester „beszédszerű zenéjét": együttműködésük különösen a C-dúr, c-moll és Esz-dúr koncertben tűnt számomra harmonikusnak. Továbbra is sajnálva, hogy Gardiner anno mégsem Bilsonnal vette fel e koncerteket a DG-nek, Aimard és Harnoncourt összeillő, remek páros; reméljük, hogy együttműködésük folytatódni fog.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Plusz

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Zenés színház

Magasrangú francia kitüntetést kapott Jonas Kaufmann

A német tenor, aki továbbra is egy személyben látja el az előző generáció három tenorjának feladatait, a Művészi Érdemrend tiszti fokozatát kapta meg a franciáktól.
Tánc

Mesternő, nagybetűvel

Lőrinc Katalin egy személyben aktív táncos, pedagógus és teoretikus. Június 25-én a Müpában mutatkoznak be tanítványai, akik már az ő új oktatási metódusa szerint végeztek a Táncművészeti Egyetemen. Emellett nemrég megjelent, A test mint szöveg című könyvéről is beszélgettünk.
Tánc

„Ne játszd túl, de kevés se legyél!”

Két életük van: az egyik az általános iskolában kezdődik minden reggel, mint minden átlagos gyereké, a másik délután egykor a Madách Musical Táncművészeti Iskolában, ahol felveszik a balettcipőt és elkezdik próbálni a Billy Elliot – a Musical című darabot.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus fesztivál

A zene mellett a tánc és a képzőművészet is megjelenik a Zempléni Fesztiválon

A 10 napos rendezvény 37 helyszínen 60 programmal várja látogatókat augusztus 10. és 19. között.
Klasszikus humor

Molto scherzando: Ilyen, ha a karmester szelfibotra cseréli a pálcát

Persze csak a Photoshop segítségével, egy komoly karmester soha nem tenne ilyet!
Klasszikus

Ez a klarinétos nem jutott be álmai iskolájába, mert a barátnője hamis elutasító levelet küldött neki

Szegény Eric Abramovitz hétéves kora óta egy Los Angeles-i konzervatóriumban akart tanulni, de a barátnője nem akarta, hogy a fiú olyan messze költözzön tőle, és akcióba lépett.
Klasszikus ajánló

Fidelio Klasszik: Ha leszáll az éj, írni kezd

A Fidelio és a Klasszik Rádió 92.1 közös magazinműsorának június 23-i adásában vendégünk lesz Érdi Szabó Márta, Dr. Földvári-Oláh Csaba, Horváth János Antal és Vaskor Gréta.
Klasszikus hír

Magyar Örökség Díjat kap az Óbudai Danubia Zenekar

A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő együttest az MTA dísztermében tüntetik ki szombaton további hat díjazottal együtt.