Klasszikus

Bejártuk az Eiffel Műhelyházat

2021.10.08. 09:55
Ajánlom
Az október 25-i hivatalos átadóünnepség előtt a sajtó képviselőinek lehetőségük volt megtekinteni az Opera új, multifunkcionális játszóhelyét, ahol a próbatermek, műhelyek és raktárak is helyet kaptak.

Nem mindennapi élményben lehetett része azoknak, akik vállalkoztak az Eiffel Műhelyház átadás előtti bejárására. A hatalmas épület még azoknak is sok meglepetést tartogathat, akik már néztek ott előadást.

A nagyközönség számára ismert Bánffy Miklós terem, ahol az utóbbi évek izgalmasabb, kísérletező produkcióit rendezték meg,

a kamaraprodukcióknak és közvetítéseknek otthont adó Hevesi Sándor háziszínpad és az előcsarnokként, illetve nagyszabású koncertek helyszínéül szolgáló Mozdonycsarnok mellett a főépület számos rejtett zugot vagy a laikus számára meglepő módon hasznosított teret rejt.

Eiffelalaprajz-115646.jpg

Az Eiffel Műhelyház alaprajza és terei (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

A túra az előcsarnokban található makettnél indul, ahol vethettünk egy átfogó pillantást az egész területre, az öthajós főépületre, a külső objektumokra – beleértve a rendezvényeken változatosan kivilágított kéményt –, a parkra és a mozdonyokra. Ókovács Szilveszter , a sétát vezető főigazgató elmondta, hogy

az Eiffel Műhelyház melletti telken álló létesítmény, a Forgóvázcsarnok egy részét is az Opera fogja hasznosítani.

Egyes raktárakat oda költöztetnének át, hogy több próbatermet nyerjenek, illetve abban az épületben kapna helyet az Opera Gyermekkarának és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeinek létrehozott iskola. Pedig amit most látunk, már az sem kis terület, 32 ezer épített négyzetméter – tudjuk meg a főigazgatótól. Elmondása szerint korábban kevéssé praktikus megoldásokkal tudták csak elhelyezni az Opera különböző funkciójú egységeit, a gyártóműhelyeket, a raktárakat, és szükségük volt új próbatermekre is, köztük egy az Operaházéval megegyező méretű színpaddal rendelkezőre (ez lett mostanra a Bánffy Miklós terem). Használaton kívüli, állami tulajdonban lévő épületeket kerestek, és az akkori Északi Járműjavító nem csupán alkalmasnak tűnt, de mérete miatt lehetőséget biztosított, hogy a különböző részlegek egy helyre költözzenek, jelentősen megkönnyítve a munkafolyamatokat és a logisztikát.

mozdonycsarnok_foto_nagy_attila-120708.jpg

Mozdonycsarnok (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Emellett a termek a rétegműfajhoz tartozó, kisebb közönségérdeklődésre számot tartó, de művészi szempontból különösen fontos modern/kortárs, kísérletező vagy kamaraprodukciók számára is alkalmas helyszínként szolgálhatnak.

A két és fél éves próbaüzem során már jó pár emlékezetes előadás is helyet kapott itt, például a jazzbetétekkel tarkított Poppea megkoronázása, a prózai színházat zenével és tánccal összeházasító Az úrhatnám polgár, vagy a három opera egybeszövéséből készült Figaro3.

Utunk a makettől a Fricsay Ferenc stúdióba vezet. Már az eddigiekből is észre lehetett venni, hogy a Műhelyház legkisebb részletei is valakinek a nevét viselik, az Operához vagy a helyszínhez köthető, egykori nagyságokét, legyen szó akár olyanokról, akik a reflektorfényben álltak, akár olyanokról, akik a háttérben segítették a munkát. A terem szintén hiányt hivatott pótolni,

itt egy egész szimfonikus zenekarral és énekkarral lehet felvételeket készíteni, így Magyarország legnagyobb alapterületű hangstúdiója jött létre.

Első vendége pedig nem más volt, mint a világhírű tenor-bariton, Plácido Domingo, aki már két lemezt is készített itt. A sárgás színű falakon az akusztikai elemek különböző méretű csonka gúlákból állnak, ezeket is, ahogyan más termek belső borításának nagy részét, az Opera saját műhelyei készítették.

fricsay_saba_hangfelvetel_foto_berecz_valter-121003.jpg

Lemezfelvétel a Fricsay Ferenc stúdióban (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)

A következő helyszín a Hevesi Sándor háziszínpad, ami ismerős lehet azoknak, akik az elmúlt évben követték az Opera online programjait, azokat nagyrészt itt vették fel. Rögtön bele is látunk az operai munkafolyamatokba,

épp A telefon című előadásra készülnek, a táncosok próbálják a koreográfiát.

A produkció az október közepén induló Operakoktél sorozatban lesz majd látható, melyre diákcsoportokat vár az intézmény. Ez a terem is használható tehát próbaszínpadként, hétvégén viszont az opera-keresztmetszetek, a gyerekelőadások és a kamarazenei produkciók várják a közönséget – helyet foglalni az Operaházból átkerült, régi székeken lehet.

A Mozdonycsarnok túloldalán, a Bánffy Miklós teremben épp a szombattól játszott A Mester és Margarita-előadás próbái zajlanak, láthatjuk a moszkvai Varietészínház cirill betűs feliratát, Hollerung Gábor karmester a zenekari árokban vár a kezdésre, és megjelenik maga Pilátus is, Kovács István basszista személyében. A séta során lehetőségünk lesz még egyszer belenézni a próbába, akkor épp Bar-Rabban szabadon bocsátását tekinthetjük meg. Ám ez a terem is többfunkciós, amellett, hogy lehet benne próbákat és előadásokat tartani,

a mobil lelátó két és fél perc alatt teljesen összecsukható, így egy összesen csaknem ezer négyzetméteres szabad tér keletkezik, ami filmstúdióként vagy rendezvényhelyszínként is szolgálhat.

Filmeket azonban nem csupán felvenni, de lejátszani is lehet itt, a közelmúltban megfelelő hangtechnikát és vetítővásznat építettek be, így a terem egy csaknem ötszáz fő befogadására alkalmas moziként is hasznosítható.

eiffel_banffy_terem_foto_nagy_attila-121231.jpg

Bánffy Miklós terem (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

A Bánffy termet az emeleti kijáraton keresztül hagyjuk el, a Fülöp Zoltán üveghídon átkelve vethetünk egy újabb pillantást, ezúttal felülről a Mozdonycsarnokra. Aki esetleg még nem lett volna a helyszínen, ne gondolja, hogy az elnevezés pusztán valamilyen múltbeli funkcióra utal, ma is itt áll felújított állapotban az a 327-es számú mozdony, mely egykor a Királynő nevet viselte. Lefelé tekintve megláthatjuk az építészeket méltató emléktáblát,

az eredeti létesítményt Feketeházy János, az átépítettet pedig Marosi Miklós tervezte.

Feketeházy nevét viseli az a terasz is, amelyről a későbbi vezetett túrák indulni fognak, a főigazgató beszámolója szerint szeretnének méltó emléket állítani az alkotónak, akinek az Eiffel irodával való későbbi kapcsolata miatt háttérbe szorult a neve.

A látogatói folyosók falain már megtekinthető az épület vasúttörténeti múltját feldolgozó tárlat képanyaga, de a tervek szerint itt még további kiállítási tárgyak is helyet foglalnak majd. Közben a különféle termeken áthaladva feltűnhetett, hogy mindenhol egy-egy jellegzetes stílusú, sárga-fehér színű, absztrakt műtárgy függ a falon.

Ezek Saxon-Szász János művei, tudjuk meg, egyfajta összekötő kapocsként szolgálnak, jelzésszerűen kifejezik, hogy az épület részei összetartoznak.

Közben idilli zöld környezetbe jutunk, az Otturbay Melinda oázisba: mindenütt növények, néhány ülőalkalmatosság, az óriási üvegfalakon keresztül pedig lelátni az egy emelettel lejjebb elhelyezkedő varrodákba. Most is folyik a munka, szebbnél szebb ruhák terülnek el a varrógépek alatt, egy asztalon pedig a Párizs lángjai balettelőadás jelmeztervei fekszenek. De az igazi meglepetés akkor ér minket, amikor az oázison végighaladva egy újabb terem tűnik a szemünk elé, az Eiffel Műhelyházban ugyanis még egy sportpálya is található, bár egyelőre a balettművészek használják próbateremként.

hevesi_uj_hangszigeteles_foto_nagy_attila-120101.jpg

A Hevesi Sándor háziszínpad Saxon-Szász János művével (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Kanyargunk még néhányat, újabb és újabb háttérszakmák munkájába pillanthatunk be.

Tudjuk még, merre van észak?

– kérdezi Ókovács Szilveszter, és bizony megértettük, miért szerepelt a tavaszi Alfától Operáig-videók kérdéssorában, hogy hányszor tévedtek el a művészek az Eiffel Műhelyházban. Belelátunk egy kisebb jelmezraktárba (a nagyobb, 1800 folyóméternyi jelmezzel, egy külső csarnokban található). Az épület ebben a magasságban is teljes egészében körbejárható, egy tériszonyosoknak nem éppen ajánlott, járórácsos híd köti össze a szélső hajókat, közben egy hátsó ablakon át

a még felújítás előtt álló állomásépületre vethetünk egy pillantást, ahol a tervek szerint a V4 országok végzett énekeseinek létesülő operastúdió kap majd helyet.

Következik a festőműhely, itt éppen egy óriási háttéren dolgoznak; az asztalosok és a lakatosok, akiknél – a szakképző iskolákkal való együttműködésnek köszönhetően – már tanoncok is dolgoznak, végül pedig néhány folyosó után visszakanyarodunk a kiindulóponthoz, a Bánffy terem emeleti bejáratához.

C_epulet_mark_jelmezcsarnok_foto_berecz_valter-115914.jpg

A Márk Tivadar jelmezcsarnok belülről (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)

Pár lelkes jelentkezővel átmegyünk a Márk Tivadar jelmezcsarnokba, és megcsodáljuk azt a teljesen gépesített rendszert, aminek segítségével viszonylag könnyen lehet a számtalan produkcióhoz tartozó ruhákat, cipőket, kiegészítőket mozgatni. Sajnos az időjárás miatt a parkban ezúttal nem nagyon lehetett körülnézni, pedig az új játszótérre kíváncsi lettem volna, de a különleges ipari műemléképületek önmagukban is elég élményt nyújtottak. Az október 25-i megnyitó után erről bárki meggyőződhet, hiszen az épületben vezetett túrákat is fognak tartani.

De persze akit érdekel a Műhelyház, nézzen meg egy előadást is, hiszen mégiscsak az lenne minden munka, fejlesztés, igyekezet végső célja.

Fejléckép: Az Eiffel Műhelyház kívülről (fotó: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

Élőben is láthatók az Opera új produkciói

Kapcsolódó

Élőben is láthatók az Opera új produkciói

Az ősz folyamán közönség előtt is színre kerül a Magyar Állami Operaház több olyan előadása, amelyet az elmúlt évadban csak online vagy mindössze egy alkalommal láthatott a közönség.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.